Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 20. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Vizit után jöjjön a terápia
2017. június 22.

A Nemzeti Nagyvizit könyvsorozat záró kötetének könyvbemutatója a Magyarság Házában. Lezsák Sándor: Magyarország gazdasági és politikai helyzetét erősen befolyásolják az Európai Unió hivatalainak a törekvései, és az európai népek felszínes ismeretei, látszólagos vagy valós közömbössége az európai és keresztény hagyományok iránt.

Június 14-én tartották a Magyarság Házában a Kairosz Kiadó gondozásában megjelent Nemzeti Nagyvizit könyvsorozat VI. és egyben záró kötetének könyvbemutatóját. Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke előadásában felidézte, hogy öt évvel ezelőtt kezdődtek el a rádióban és a televízióban a Nemzeti Nagyvizit előadásai, és Kásler Miklós professzor szerkesztésében 2014-től jelent meg az előadásokat összefoglaló hat kötet, több mint kétezer oldalban. „A sorozatot záró hatodik kötet megjelenését ünnepelhetjük most.” Lezsák mérföldkőnek tekinti a hazai és minőségi ismeretterjesztés történetében a Nemzeti Nagyvizit sorozatot. Közölte, hogy a Mindenki iskolája sikere után Kásler Miklósék egyedi műfajt teremtettek; a hazai történelmi ismeretterjesztés csúcsteljesítményét. Rámutatott a sorozat új szemléletére, amire elnevezése is utal. „Mint ahogyan a kórházban nagyvizit idején a betegeket vizsgálva végigvonul egy olyan szakértői csapat, amelynek tagjai a legkülönbözőbb orvosi szakágazatok szemszögéből vizsgálják a beteget és a betegségét – úgy ez a sorozat a magyar történelmet, a magyarság történetét nemcsak a történészek szemszögéből elemzi és mutatja be, hanem a vizsgálatba bevonja az érintett határterületi tudományágakat – így a hadtörténet, a régészet, az antropológia, a nyelvészet, a népművészet, a teológia, a szellemtörténet, a népzene, a genetika, a járványtan, a népegészségügy, a művészettörténet, a pszichológia – jeles képviselőit. A beszélgetéseket, véleményeket témakörökbe rendszerezte és szerkesztette Kásler Miklós professzor” – mutatott rá Lezsák Sándor.

Vizit után jöjjön a terápia

Méltatta azt a több esztendős csapatmunkát, amely „ezt az új magyar történelemszemléletet is formáló hat kötetet, több mint kétezer oldalt létrehozta. Kellett ehhez alapítványi mecenatúra, kellett a Kairosz Kiadó legendás nemzeti és szakmai elkötelezettsége, munkára serkentő figyelme és fegyelme, kellett a Magyar Rádió és a Magyar Televízió fogadókészsége, műsorvezetőjének, szerkesztőjének, technikai munkatársainak olykor bravúros munkája; nélkülözhetetlen volt a beszélgetés résztvevői, a beszélgetőtársak hitelessége, felkészültsége, közérthető nyelvezete; és szükséges volt a sikerhez az egyszeri és megismételhetetlen alkotóközösség: a sorozatnak nevet adó Földesi Margit, a szerkesztő Kővári Péter, Szerencsés Károly, Szabados György, valamint a szaklektorok: Hermann Róbert, Kahler Frigyes, Lőrinczi Zoltán, Poór Gyula, Varga J. János, és Nyári Gábor, Illik Péter tudományos munkatársak.” Lezsák szerint korszakhatárt is jelez ez a sorozat, és új kutatásokra ösztönző muníciót, gondolatokat ad a pályakezdő fiatal történészeknek. „Íme, befejeződött a Nemzeti Nagyvizit, de, sok olvasóban – éppen az olvasott tanulmányok, beszélgetések hatására – mégis hiányérzet alakult ki. A Nemzeti Nagyvizit után szükség lesz egy Nemzetközi Nagyvizit előadássorozatra, amelyikben Magyarországot akár tágabb európai környezetében, akár a világ történéseinek közepette elhelyezve lehetne elemezni, emelkedő vagy süllyedő állapotát és ennek okait feltárni. Manapság Magyarország gazdasági és politikai helyzetét erősen befolyásolják az Európai Unió hivatalainak a törekvései, és az európai népek felszínes ismeretei, látszólagos vagy valós közömbössége az európai és keresztény hagyományok iránt” – emelte ki az országgyűlés elnöke, majd Kásler Miklóst és Szerencsés Károlyt kérdezte meghatározó élményeikről, tudományos munkásságukról, és arról, hogyan írnak rólunk a környező országok történelemkönyveiben.

Prof. Dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, a Nemzeti Nagyvizit sorozat főszerkesztője azzal kezdte válaszát, hogy az onkológiai diagnosztikában és terápiában több szempontból mérlegelnek egy-egy kérdést. A sorozattal kapcsolatban az optimális eredmény elérése érdekében sok szempontból vizsgálták a magyarság eredetét, múltját, jelenét, és a jövőjét. Hiszi, hogy a jelen a múlt méhében fogan meg, és a jövőben szökken szárba. Ismernünk kell identitásunkat, különben életünk szerencsétlenné válik – vallja a professzor. Ezután rátért arra, hogy meghatározta személyes identitását édesapja erdélyi gyökere. „Erdély több polihisztort adott a magyarságnak, és a magyar történelem olyan küldetéstudatot sugall, ami nagyon kevés nemzetnél lelhető fel. Erdély a török hódítás idején mentette át a magyar kultúrát, hadseregszervezést, államiságot, a Szent Korona eszmeiségét és megteremtette az alapot arra, hogy a 17. század végére az ország szuverenitása szolid kompromisszumok árán fennmaradhasson.” Kásler Miklós abban a közegben nőtt fel, melyet meghatározott az erdélyiség, a transzszilván szellemiség, amely 1000 éven keresztül rendkívül toleráns volt. „Rendkívüli szellemisége különösen megmutatkozott Magyarország legnehezebb korszakában, Trianont követően, amikor egy olyan államot oktrojáltak ránk, amely életképtelen volt, s történt egy olyan tárgyalás után, mikor a vádlottat meg sem hallgatták, csak az utolsó szó jogán szólalhatott meg Apponyi Albert gróf.” Kásler egész életében próbálta szolgálni a magyar beteg embereket, és azért vállalkozott a Nemzeti Nagyvizitre, mert úgy érezte, legalább annyira fontos az egész nemzet identitásával foglalkozni, mint a konkrét gyógyító munkával. Külön szeretettel gondolt vissza a tavaly elhunyt Földesi Margitra, akitől a Nemzeti Nagyvizit elnevezés származott, s aki szereplőként vett részt a tévé- és rádióműsorok összeállításában.
„Kiváló ötlete volt feleségemnek, Földesi Margitnak és professzor úrnak, hogy televíziós, rádiós műsorokban és könyvekben fejtsék meg azt, hogy mi történt velünk az elmúlt több ezer évben” – kezdte beszédét Szerencsés Károly történész, az ELTE BTK habilitált docense, majd arra tért rá, hogy a tudást közelebb hozták az emberekhez. A hat kötet a magyarok életösztönéről szól. Hiszen nemzetünk minden egyes alkalommal felül tudott emelkedni veszteségein. Ezért lényeges, hogy a magyarság élménye eljusson a különböző korosztályokhoz. A történész szerint ennek az élménynek pozitívnak kell lennie, nem pedig önsajnálónak, lemondónak. Ezután magáról szólt, mert 1968-ban első osztályos tanuló volt Prágában. Ott dolgoztak szülei, de nem gondolja, hogy a prágai tavasz történelméhez sok köze lenne. Egy szót sem tudott csehül. Amikor a magyarok is bejöttek Csehországba, akkor cseh gyerekek rajta töltötték ki a bosszújukat, betörték a fejét. Miközben ő a történésekből semmit sem értett. Ezután az ottani magyarok elmenekültek Prágából. „A katonai beavatkozás után ott valami sötétszürke, reménytelen színű, bigott kommunista világ kezdődött, annyira, hogy az már Közép-Európához képest is idejétmúltnak tűnt. Úgy is hívták maguk a csehek, hogy a reménytelenség kora.”

A környező népek, nemzetek történelme egészen másként alakult, mint a magyaroké – vette át a szót Kásler Miklós. „Azok a népek, akik magyar területhez jutottak, ideológiai, vagy földrajzi indokot kerestek Trianonhoz, és elindult a történelmi múlt virtuális, hamis felépítése. Ilyen a horvátok illírizmusa, a románok dákoromán elmélete. A szlovákok pedig Csák Mátét, Mednyánszky Lászlót, sőt Teller Edét is magukénak vallják.” A professzor szerint meg kéne ismerni a környezetünkben élő népek igaz történelmét. Segíteni kéne a szomszédos népeket saját nemzeti önismeretük megtalálásukban, mert ez rájuk is férne, elég, ha fellapozzuk a történelemkönyveket, hogy miket írnak a magyarokról. Lezsák Sándor erre azt felelte, hogy a Nemzeti Nagyvizit munkatársaival a fiatal történészek lássanak munkához, gyűjtsék be a környező országok történelemkönyveit, és azt dolgozzák fel, s erre a Lakitelek Népfőiskola biztosít megfelelő költségvetést.

Medveczky Attila
Magyar Fórum

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép