Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. október 23. kedd
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Tízesztendős a táncszínház
2014. október 21.

Fennállásának tízéves évfordulóját ünnepelte a hétvégén a Félegyházi Táncszínház. A jubileum alkalmából fotókiállítást és táncgálát rendeztek.

– A Félegyházi Táncszínház hiánypótló jelleggel jött létre tíz évvel ezelőtt. Nem csak Félegyháza kulturális, hanem a város civil életében is új színfoltot jelentett. Olyan civil szervezet született, amely adni akart a városnak – fogalmazott Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója a táncszínház elmúlt tíz évét bemutató fotókiállítás megnyitóján. A civil szervezet alapító tagja elmondta, a tárlat nem csak az előadásokat, hanem a háttérmunkát, a próbákat, a színpadépítést, a családi napokat is bemutatja. A kiállítás képeit Gulyás Sándor, Horváth Péter, Hajdú Ferenc, Kis László készítette, de a szülők is számos fotóval gazdagították a tárlatot.

A köszöntőből kiderült, a táncszínházat 2004 októberében tíz alapító hozta létre: Kasza Ákos álmának megvalósítását Csonka Szilvia, Csonka István, Horváth- Rekedt Gréta, Vas László, Lantos János, Darabos Andrea, Jankovszki Ferenc, Ficsór Anita, és Mészáros Márta segítette. Ugyanakkor a táncszínházhoz nagyon sokan tartoznak, de az egyesületnek húsz aktív tagja van. A táncszínház vezetését Kasza Ákos tragikus halála után 2010-ben Kátai Tibor vette át, aki a szerbiai Nagykikindáról költözött Félegyházára, hogy folytassa az együttes nagysikerű munkáját.

Tízesztendős a táncszínház

A Félegyházi táncszínház az elmúlt egy évtizedben színpadra vitte többek között: A költő visszatér, a Kalevala, a Nimród vére, az István a király, A víz szalad, kő marad, A napba öltözött lány, a Sorsunk, a Megfeszített, az Ágnes asszony című táncjátékot – mondta el megnyitójában Mészáros Márta, aki szerint a táncszínház olyan értéket közvetít és teremt, amely a magyarságunkat erősíti. Megismerhetjük általa a magyar néphagyományt, a mondavilágot, és népdalainkat, melyek a táncjátékokon keresztül szinte a vérünké válnak. És aki ezzel megfertőződik, az örökre a táncszínház tagja marad táncosként, segítőként, vagy lelkes közönségként – hangsúlyozta zárszavában a múzeumigazgató.

A jubileumi megemlékezés táncgálával folytatódott, ahol köszöntőt mondott Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az országgyűlés alelnöke. – Ahogy néztem táncszínházról készült képeket eszembe jutott egy játék, amit esztendőkön át a szikrai tanyasi iskolában a gyerekekkel játszottunk. Ez a játék nagyon egyszerű volt. A gyerekeknek azt kellett elképzelniük, hogy ha fa lehetne, akkor milyen fa lenne. Volt, aki akácfa akart lenni, volt aki cseresznyefa, volt aki tölgyfa. Jómagam mindig diófa akartam lenni. Aztán játszottuk azt, ha virág lehetnél, milyen virág lennél. A játék kapcsán jutott eszemben, vajon milyen tánc lennék, ha tánc lehetnék. Nyilván széki táncos lennék, mert a széki táncnak az a csodálatos vissza-vissza térő ritmusa a mi életünket, házasságunkat is jellemzi – fogalmazott Lezsák Sándor, aki arra biztatta a közönséget, hogy kitüntetett szeretettel fogadják a lelkes táncosok műsorát.


Hajnalig ropták a táncot

A jubileumi gálaműsorban az elmúlt tíz év legsikeresebb pillanatait a félegyházi Padkaporos Táncegyüttes, a tiszakécskei Kécske Táncegyüttes, a kikindai Sirülő Táncegyüttes, a Felvidéki Rockszínház, valamint a Félegyházi Táncszínház táncosai és énekesei elevenítették fel. A talpalávalót Samu Zoltán és zenekara húzta.


A Félegyházi Táncszínház munkássága a kezdetektől összeforr a nagykikindai Sirülő táncegyüttessel. Erről már Talpai Sándor, a nagykikindai önkormányzat idegenforgalmi és nemzeti kapcsolatok megbízottja beszélt. Mint mondta, Félegyháza és Kikinda testvér-települési együttműködése nagyon gyorsan meghozta gyümölcsét. – A két város között kialakult kulturális kapcsolat nagyon sokat jelent a nagykikindai magyarság számára. A táncszínház segített abban, hogy minden szórványban élő magyar, erősebb magyarnak érezze magát. Még nagyobb erőt adott az ott élő magyarságnak identitásuk megőrzéséhez. Ez a színház befogadta a határon túli magyarok művészeti. Olyan összefogás jött létre, amelyre ennek a nemzetnek szüksége van. Bízunk abban, hogy ez nem csak a félegyházi táncszínházban, hanem minden téren megvalósul – tette hozzá Talpai Sándor.

Vajda Piroska

(Forrás: BAON.hu)

További fotók ide kattintva megtekinthetők a képtárban

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Szent II. János Pál pápa vérereklyéjének megáldása Izsákon
2018. október 14.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója

Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00

Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok

Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.

Lezsák Sándor előadása Pécsett

Pécs, BTK/TTK épület
2018. október 3. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép