Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 20. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Szent II. János Pál pápa és a magyarországi lengyelek
2015. október 19.

Tircsi Richárd az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság, Nemzetiségi Főosztály, Nemzetiségi Kapcsolatok Osztályának vezetője. Az előadása elhangzott: Kecskeméten, 2016. október 16-án, a Szent II. János Pál pápa emlékkonferencián, mely teljes terjedelmében alább olvasható.

SZENT II. JÁNOS PÁL PÁPA EMLÉKKONFERENCIA

Kecskemét, 2015. október 16.

„Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele. A szeretetnek nem kell teli erszény.”

Szent II. János Pál

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök minden kedves résztvevőt ezen az igazán az emberi szeretetnek üzenő rendezvényen.  Megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek a Szent II. János Pál emlék-konferencián, amely olyan személyiségről szól, aki mindig tudott adni, mert tényleg szeretettel volt tele a szíve. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága képviseletében külön öröm számomra, hogy az államtitkárság – mely valóban a közösségek államtitkársága – mindhárom területét magába integráló tematikájú konferencián üdvözölhetem Önöket.

Most válik különösen is bizonyítottá számomra a Kormány azon döntésének helyessége és megalapozottsága, amellyel egy államtitkárságba fogta össze az egyházi, a nemzetiségi és a civil területet! Mindezzel az emberi személyiség dimenzióinak kívánt keretet biztosítani.

Az egyik, a horizontális, az emberi dimenzió, hogy közösségben élünk. Különböző nagyságú és eredetű, de mindenképpen leszögezhető, hogy közösségben. Közösség a család, a lakóhely, tartozhatunk különböző egyházközségek, civil szervezetek közösségéhez. De közösség a nemzetiségi hovatartozás is, amelyről a magyarországi lengyelséget érintően a továbbiakban még részletesebben kívánnék szólni.

A konferencia alanyát tekintve érezhetjük ugyanakkor a másik, a vertikális dimenziót, az ember transzcendensre való nyitottságát, amely miatt bármit tett, bármilyen szépet akart is alkotni az idők folyamán, azt mindig az Isten nagyobb dicsőségére akarta cselekedni. Ezt érhetjük tetten Szent II. János Pál életművében.

Előadásomban szeretném bemutatni a magyarországi lengyeleket és az ő kapcsolatukat a szent pápával.

Azt gondolom, hogy a jelenlévők közül mindannyian egyetértünk abban, hogy a magyarországi lengyelség azt a nemzetet képviseli, amelyhez rendkívüli kapcsolatok fűzik a magyarságot, hiszen történelmünk az államalapítástól kezdve jóban-rosszban összefonódott, évszázadok óta számíthatunk egymásra.

A magyarországi és lengyelországi közgyűjtemények polonikáinak, illetve hungarikáinak az áttekintése során elénk tárul az a kétirányú fizikai és szellemi mozgás, ami mindig is jellemezte a kapcsolatainkat. Kiemelkedő időszakai az együttműködésnek a Rákóczi vezette meg az 1848-49. évi szabadságharc, valamint a rendszerváltozás ma már történelminek nevezhető időszaka. Ezen történelmi korszakok is messze hangzóan példázzák, hogy közös ügyről, egymást erősítő kölcsönhatásról beszélhetünk, amely nem csupán a két ország jelenlegi határai között, hanem mindazon területekre kiterjednek, ahol magyarok és lengyelek élnek.

Magyarnak és lengyelnek lenni a közép-európai térségben nemcsak a magunk nemzete iránti erkölcsi kötelességeket jelenti, hanem az egy évezredig tartó folyamatos szomszédságból, az élet minden területére kiterjedő kapcsolatok mélységéből, a szinte már rokonság számba menő szimpátia és „az egymásra mindig számíthatunk” attitűdjének a vállalásából következő feladatokat is. A magyarországi lengyelek II. János Pál iránti szeretete, majd a szentatya hazánkba érkezésében játszott szerepük e tényt igazolják a számomra.

 

II. János Pál pápa és a magyarországi lengyel közösség

II. János Pál pápát 1978. október 16-án választották meg az apostoli székhelyre, és egészen 2005-ig 104 különböző utazása során 130 országot látogatott meg. 46 országban – ebből 19 európaiban – találkozott az ott élő lengyelekkel, többek közt magyarországiakkal is.

A magyarországi lengyel közösség a nagy múltú Bem József Kulturális Egyesület szervezésében 1988-ban zarándokolt el először a Vatikánba. A csoport részt vett a pápai audiencián, ahol személyesen meghívták a Szentatyát Magyarországra.

A Szentatya gyakran említette a lengyel származását, sőt, formálni kívánta nemzetének lelkiismeretét, különösen az európai politikai változások nehéz időszakaiban. Ilyen céllal hívta össze 1990-ben az egész világ lengyeljeit Rómában egy történelmi találkozóra, melynek címe „Ország és emigráció” volt. A beszédeiben sokat emlegette a lengyel lelki hagyaték és a kultúra ápolásának fontosságát. Rendkívül fontos, gyakran megismételt kijelentésében hangsúlyozta: „Minél hűségesebbek lesztek Istenhez, az identitásotokhoz és a kultúrátokhoz, annál eredményesebben támogathatjátok a hazátokat, és annál nagyobb eredménnyel fogjátok majd szolgálni azokat az új országokat és társadalmakat, amelyek részét alkotjátok, és amelyekben éltek.” Tetteiteket vezesse a tolerancia, a szolidaritás és a béke lelkülete.

II. János Pál pápa 1991. augusztus 16. és 20. között tett hivatalos látogatást Magyarországon. A volt, ún. keleti blokk országai közül hazánk volt a második – Lengyelország mögött – aki a pápát meghívta. Meglátogatta Esztergomot, Máriapócsot, Pécset és Budapestet. A fiatalokkal a Népstadionban találkozott. A magyarországi lengyel kisebbséggel Budapesten, az Apostoli Nunciatúra székhelyén találkozott a reggeli órákban. A Szentatya Szent Hedvig királynőt – akit 1997-ben kanonizált – a magyarországi lengyelek példaképének nevezte. Hedvig I. (Nagy) Lajos királyunk lánya volt, majd a lengyel király, Lokietek Ulászló felesége lett. Mint lengyel királynő rengeteget tett a lengyel és a litván nemzetért. Udvarában Lengyelország értelmiségét gyűjtötte össze, sok templomot és kolostort alapított, kórházakat támogatott, a végakaratában pedig egész vagyonát a Krakkói Akadémia létrehozására hagyta. A Szentatya kifejezte azon kívánságát, hogy Hedvig királynő példájára minden lengyel a rendelkezésére álló eszközökkel gazdagítsa a magyar kultúrát, szem előtt tartva Európa ezeréves keresztény kultúráját.

II. János Pál pápa második zarándoklata Magyarországra 1996. szeptember 6–7. között zajlott. A Pannonhalmi Apátság 1000 éves fennállásának ünnepsége után a pápa Győrben, Apor Vilmos sírjánál misézett, akit 1997-ben avatott boldoggá. Noha személyesen nem találkozott a lengyelekkel, nagy lengyel csoport vett részt a győri pápai misén, amelyre a lengyel Szolidaritás mozgalom képviselői is nagy számban érkeztek, Jerzy Popiełuszko édesanyjával együtt. Jerzy Poliełuszko atya a Szolidaritás lelki vezetője volt, egészen 1984-ig, amikor a kommunista vezetőség meggyilkoltatta. Két vértanú, a kommunista rezsim két áldozata: Apor Vilmos és Jerzy Popiełuszko atya akkor egymás mellett lehettek. A Szentatya jól tudta, hány emberi áldozata volt a kommunista rezsimnek, amely a papságot sem kímélte. Gyakran megemlékezett róluk. Ő is majdnem áldozattá vált 1981. május 13-án az ellene elkövetett merénylet során.

A következő jelentős esemény 1997-ben, a Szentatya következő lengyelországi zarándoklata során történt, amikor ellátogatott Gnieznoba, Szent Adalbertnek, Európa egyik nagy védőszentjének sírjához, a püspök halálának 1000 éves évfordulóján. Szent Adalbert cseh püspök volt, aki Európa országaiban, többek közt Magyarországon evangelizált, majd Lengyelország területén halt vértanú halált. Az ünnepségre szintén egy nagy létszámú lengyel csoport érkezett Magyarországról, főleg a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületéből. A gnieznoi zarándoklat szimbolikus tartalommal bírt. Az európai politika az átalakulások után új arculatot kezdett kialakítani, ezért az említetett eseményen is részt vett 7 ország elnöke - Lengyelországból, Csehországból, Németországból, Szlovákiából, Litvániából, Ukrajnából és Magyarországról. Az elnökök a közös faültetés jelképével kívánták kifejezni a keresztény gyökerek keresését, amelyet a pápa is oly fontosnak tartott.

A következő jelentős lengyel-magyar ünnepség 1999-ben zajlott, Szent Kinga ószandeci szentté avatásakor. Kinga IV. Béla magyar király lánya volt, aki V. (Szemérmes) Boleszlávval történő házasságkötése után lengyel királyné lett. Férjének halála után, apácaként a vagyonát a szegényeknek és az ószandeci kolostor kiépítésére szánta. Felajánlása Hedvighez hasonló volt - nagy mértékben segítette a lengyel nemzetet. Mindkét magyar szentet a lengyelek sajátjukként tisztelik. Ószandecben a magyar delegációk mellett természetesen nem hiányoztak a magyarországi lengyelek sem.

A magyarországi lengyelek találkozói a Szentatyával mindig mély lelki és történelmi tartalmúak voltak. A 2000. jubileumi évben sok nemzet zarándokolt Rómába: magyarok és lengyelek egyaránt. A Szentatya minden találkozás során kiemelte, milyen fontos szerepet töltött be a magyar és a lengyel nemzet az európai kultúra kiépítésének folyamatában, egészen Szent István kora óta.

A magyarországi lengyelek a rendszerváltozás után bővítették a tevékenységi körüket új önkormányzatok és civil szerezetek alapításával. A magyarországi lengyelség hitélete szempontjából jelentős összetartó erő a kőbányai Lengyel Perszonális Plébánia és a köré szerveződő, 1993-as alapítású Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete, amely a megalakulásától kezdve célul tűzte ki II. János Pál pápa szellemiségében a keresztény kultúra terjesztését mind a lengyelek, mind a magyarok körében. Szent Adalbert teljesen Krisztusnak átadott, másokért égő életművét követte és követi az egyesület, amely elősegíti a közös lengyel nemzeti-vallási ünnepségek rendezését, közhasznú szervezetként kulturális, karitatív és lelkipásztori tevékenységet folytat, oltalmába fogadja az idősebb lengyel nemzetiségű rászorulókat, részt vesz a kulturális örökség megőrzésében, a magyar–lengyel tradíció ápolásában, segíti és megszervezi a fiatal generációk fejlődését és nevelését, kulturális tevékenységével elősegíti a lengyel kultúra Magyarországon történő népszerűsítését - átitatva mindezt a keresztény-katolikus értékekkel. A Lengyel Házban – amely a szentatya nevét viseli – elsősorban vallásos tárgyú kiállításokat, tudományos konferenciákat, könyvbemutatókat, búcsút rendeznek. Évente rendszeresen szerveznek zarándokutakat, és minden év őszén megrendezik a Keresztény Kultúra Napjait. Idén a Lengyel Templom ünnepélyesen fogadta Szent II. János Pál pápa ereklyéit.

II. János Pál pápa tanítása napjainkban, a globalizáció és az általános laicizálódás korában is rendkívül aktuális.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy röviden bemutassam Önöknek a hazánkban élő lengyel nemzetiségűeket.

A 2011. évi népszámlálás során a nemzetiséghez tartozás összes mért tényezőjét figyelembe véve a lengyel nemzetiséghez tartozók száma 7001 fő (2001-ben 5144 fő) volt. Közülük 3049 személy vallotta anyanyelvének a lengyelt, magát lengyel nemzetiségűnek 5730 fő tartotta. A lengyel nemzetiség érdekképviseleteinek a becslése szerint a lengyel kultúrához kötődő magyarországi közösség létszáma tízezer főre tehető. A lengyel közösség egy középszintű (a fővárosi) és 44 települési nemzetiségi önkormányzatot alakított meg 2014 októberében. Ezt megelőzően, a tavaszi képviselői választás során a lengyel nemzetiségi szószóló, dr. Csúcs Lászlóné megválasztásával – történetében először – a magyarországi lengyelség önálló parlamenti képviselethez jutott. A 15 képviselőből álló Országos Lengyel Önkormányzat elnökének Dr. Rónayné Slaba Ewát választották meg.

Az OLÖ három nemzetiségi intézményt tart fenn: a Magyarországi Lengyelség Múzeumát és Levéltárát, a Lengyel Közművelődési Központot és a Lengyel Nemzetiségi Nyelvoktató Iskolát. A gazdasági tevékenységet nem végző Országos Lengyel Önkormányzat a központi költségvetésből a működésének finanszírozásához ebben az évben a médiatámogatás beépítésével 54 M Ft-os, intézményei fenntartásához pedig 30,8 M Ft-os állami támogatásban részesült.

Középiskolai szinten ma csak a – 2014. évtől éves szinten összességében mintegy 60 M Ft-ból gazdálkodó – Lengyel Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola oktatja a lengyel nyelvet. Az iskola rangja 2012-ben tovább növekedett azzal, hogy ECL vizsgahellyé alakult, a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkárságával kötött megállapodással. Fontos kiemelni, hogy az országban számos helyen megtalálható telephelyein 160-180 gyerek képzését tudja magas szinten végezni.

A felsőoktatásban több főiskolán és egyetemen folyik polonisztikai képzés. Ennek keretében van lehetőség a lengyel szakos hallgatók anyaországi részképzéseken való részvételére is.

A Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára 2011-ben korszerűsítette az állandó kiállítását az ezeréves lengyel–magyar kapcsolatokról, érdekesebbé téve azt a fiatalság számára. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően kiállításokkal és katalógusok kiadásával népszerűsítette a Magyarországon élő lengyel képzőművészek munkásságát, könyvbemutatókat szervezett. A Múzeumnak két filiája van, az egyik Derenken, a volt iskola épületében, a másik Andrástanyán. A Múzeum az állandó kiállításon túl éves szinten 8-12 időszakos kiállítást rendez, melyek közül többet „országjárás” keretében is be tudott mutatni. A 2012-ben Balatonbogláron megnyílt lengyel civil menekültekről szóló kiállítás mellett Sárváron, a Sárvári Lengyel Önkormányzat fenntartásában működik állandó kiállítás a lengyel katonai menekültekről.

A Lengyel Közművelődési Központ 3 telephelyen (kettő Budapesten van, egy pedig Derenk-Szögligeten) végzi munkáját, de kapcsolati hálózata átfogja az ország számos településén rendezett, a lengyelséghez kötődő eseményeket. Igyekszik erősíteni a személyes részvétel fontosságát, különösen a fiatalok körében. Kiállítások, hangversenyek, megemlékezések dokumentálják tevékenységüket.

A kulturális sokszínűség két kiemelkedő ünnepe a Szent László királyhoz kötődő Magyarországi Lengyelség Napja – amelyet már 1996 óta ünnepelnek folyamatosan – és a legősibb hagyományokat ápoló Derenki Búcsú.

Említést érdemel a Magyarországon legrégebben működő országos lengyel civil szervezet: a Magyarországi Lengyelek Bem József Kulturális Egyesülete. Napjainkban is különösen nagy szerepet játszik a fiatalabb nemzedék számára a lengyelországi kapcsolatok fenntartásában és a lengyel kultúra átadásában.

A magyarországi lengyelek életében fontos kulturális szerepet játszik a Magyarországi Lengyel Alkotók Fóruma a képzőművészeti kiállításaival, a Polonez és a Drenka Ifjúsági Néptánc Együttes, az ország területén működő lengyel kórusok (a békéscsabai Chopin, a budapesti Szent Kinga és a győri Akkord), valamint a lengyel rendezvények zömén szerepet vállaló Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület.

A magyarországi lengyelek két újságot jelentetnek meg. Havonta jelenik meg a Polonia Węgierska és negyedévente a Głos Polonii magazin. A színesebb, tematikus mellékletekkel, emelt példányszámmal megjelenő újságok minősége javult, és az olvasottságuk nőtt, annak is köszönhetően, hogy az Országos Lengyel Önkormányzat honlapján is olvashatóvá váltak.

A Magyar Televízió Rondó című műsorában havonta rendszeresen kapnak helyet a lengyel nemzetiség számára készült ismertetők, program bemutatók. A Magyar Rádió MR4 csatornája szombatonként 30 perc lengyel nemzetiségi adást sugároz.

A magyar társadalom mindig is integráns részeként tekintett az itt élő lengyelekre, akik tudatosan a két nép ezer szállal összefonódott történelmének a feltárásán, a két kultúra közötti párbeszéd megvalósításán fáradoztak, fáradoznak. Amint az eddig elhangzottakból látszik, az utóbbi évtizedekben sikerült lerakni a magyarországi lengyel nemzetiség kulturális autonómiájának is az alapjait. Ennek példái a magyarországi lengyelek által szervezett önkormányzatok, intézmények, civil önszerveződések. A Kormány fontosnak tartja, hogy folytatódjon a hazai nemzetiségek kulturális autonómiájának fejlesztése, az országos önkormányzatok, civil szervezetek által kialakított nemzetiségi intézményhálózat működőképességének megerősítése. Jelentős költségvetési forrásokat fordítunk a nemzetiségi nyelvek oktatására, a nemzetiségi kultúrák támogatására, a nemzetiségek által fenntartott intézményhálózat működésének fenntartására.

Befejezésül engedjenek meg egy részletet abból a kiáltványból, amelyet 2013 júliusában a varsói magyar nagykövetség előtt olvastak fel lengyel testvéreink:

„…Átérezve azt a felelősséget, amelyet őseink több mint ezeréves közös öröksége hárít ránk, szolidaritásunkat fejezzük ki a magyar néppel és demokratikusan megválasztott képviselőivel, akik a Szent István király által alapított magyar állam és annak minden állampolgára szuverenitását védelmezik. Ugyanezt az ügyet szolgálták közös szentjeink, köztük Szent László király, Kinga, Jolán, Hedvig és sok más elődünk. Ezt a közjót akarjuk szolgálni mi is.

Isten áldd meg a magyart, a lengyelt, minden embert s nemzetet!

Boże, pobłogosław Węgrów, Polaków, każdego człowieka i wszystkie narody!”

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Tircsi Richárd

EMMI, Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős
Államtitkárság, Nemzetiségi Főosztály, Nemzetiségi Kapcsolatok Osztályának
vezetője

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép