Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 20. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Parlamenti emlékülésen adták át a Herman Ottó-díjakat
2015. február 26.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára és Dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese méltatta Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor munkásságát az Országház Felsőházi termében, csütörtökön.

A Kövér László házelnök fővédnöksége alatt megrendezett parlamenti emlékülésen átadták a Herman Ottó-díjakat is. A Herman Ottó Emlékévet kétnapos tudományos konferencia zárja a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Herman Ottó halálának 100. évfordulójáról országszerte megrendezett több mint száz programmal emlékezett meg a kormány 2014-ben, hogy a természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus ma is időszerű gondolatait megismertessék az emberekkel.Nagyszabású rendezvénysorozattal, parlamenti emléküléssel, tudományos konferenciával, valamint díjátadóval zárul a Herman Ottó Emlékév február 26-27-én az Országházban, illetve a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Herman Ottó mellszobrát, Györfi Sándor Munkácsy- és Magyar Örökség-díjas szobrászművész alkotását, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter avatta fel február 26-án, csütörtökön délelőtt 10.00 órakor a Kossuth téren, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) árkádjai alatt a Herman Ottó Emlékév ünnepi záró rendezvényei keretében. Az Országház Felsőházi termében tartott emlékülésen Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára és Dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese méltatta az utolsó magyar polihisztor munkásságát.

A Herman Ottó Emlékév záró eseményei kapcsán Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: „Herman Ottó személyét életében, és a halála óta eltelt 100 esztendőben töretlen tisztelet és elismerés övezi. Munkássága, eszméi nem hogy elavultak volna, hanem egyre aktuálisabbak lesznek. Korát jóval megelőzve fordult a természet, az állatok védelme felé. Fáradhatatlanul gyűjtötte az ismereteket hazánk természeti és kulturális kincseiről és ezt a tudást közérthető módon adta tovább egész népének. Herman Ottó a szorgalom, a tudásszomj és a hazaszeretet örök példaképe. A magyar szellemi élet fény- és hőskorának, a XIX. század utolsó negyedének egyik legszínesebb, legsokoldalúbb, eredményeiben legmaradandóbb képviselője, az utolsó magyar polihisztor szellemisége ma is példaértékű számunkra.”

Parlamenti emlékülésen adták át a Herman Ottó-díjakat

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszédében emlékeztetett: "Ma Herman Ottó nevét sokan ismerik, mint természettudósét, sokan elismerik, mint a tudomány oly sok ágazatát ismerő, és a tudományos eredményeiket összehangoló polihisztort, de viszonylag kevesen tudják róla, hogy egész életében politizált, és vállalta politikai nézeteit úgy is, mint a Magyar Országgyűlés következetesen Kossuth Lajos pártján álló, akkor Függetlenség-párti képviselője. Herman Ottónak a természettudományok és a néprajz területén elért – nem túlzás – hatalmas életműve mellett négy évtizeden át aktívan politizált, és ebből 17 évet – 1879 és 1896 között, rövidebb megszakításokkal – az akkori Országgyűlés padsoraiban is eltöltött. A mai Parlament épülete akkoriban még nem állt, és az akkori Országgyűlés a Magyar Nemzeti Múzeum mellett, a mai Olasz Intézet épületében működött, Herman Ottó lakásától néhány percnyi járásara.”

V. Németh Zsolt, az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára kiemelte: bízik benne, hogy az Emlékév lezárultával is velünk marad Herman Ottó kivételes karizmája, és tovább él mindenkit megérintő szelleme. „Szükségünk lesz rá, hiszen a természetvédelem mindig is közös ügyünk, össztársadalmi feladat marad, és ma, amikor a tennivalók egyre sürgetőbbek, még fontosabb, hogy a tudományok, az oktatás és a hatóságok emberein túl is mindenki megszólítva érezze magát, hogy mindenki felelősséget vállaljon érte, részt vállaljon belőle. Természeti környezetünk megóvása, természeti kincseink megőrzése ma még nagyobb erőfeszítéseket igényel mindannyiunktól, mint a polihisztor korában” – mondta az államtitkár.

A parlamenti emlékülésen Fazekas Sándor miniszter átadta a Herman Ottó-díjakat. A legjobb holisztikus szemléletű szakembereket, Herman Ottó életműve aktuális üzeneteinek legkiválóbb értelmezőit, hirdetőit és interpretálóit, három kategóriában ismerték el Györfi Sándor szobrászművész plakettjeivel. A magas presztízsű, szakmailag megalapozott, országos díjakra érdemes személyekre hét fős jelölőbizottság – a konferencia tartalmi bizottsága, az Emlékév kuratóriuma, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Környezetügyi Intézet delegáltjai – tett javaslatot a földművelésügyi miniszternek.

Herman Ottó Polihisztor-díjat László Ervin tudományfilozófus, író, zongoraművész; Vicsek Tamás akadémikus és Vida Gábor emeritus professzor, az MTA rendes tagja kapta. Herman Ottó Mediátor-díjjal Ilosvay Györgyöt, a Szegedi Egyetem adjunktusát, a Tudástár létrehozóját; Schmidt Egon Kossuth-díjas írót, a magyar ornitológia nagy alakját és Tóth Albert tájökológust, főiskolai tanárt, professzor emeritust jutalmazták. A Herman Ottó Innovátor-díjat Barcza Dániel, a MOME stratégiai igazgatóhelyettese, a MOME Design Intézet intézetigazgatója, egyetemi docens; Hankó Gergely, az ÖKO-Pack Nonprofit Kft pr és marketing vezetője, valamint Herczeg Ágnes táj- és kertépítész, a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda vezető tervezője vehette át. (A díjazottakról alább bővebben olvashatnak.) A díjjakkal a szervezők szeretnék ráirányítani a figyelmet azokra a tudósokra, kutatókra, közéleti személyekre, akik méltó módon, Herman Ottó életművének üzenetét mindennapjaikban való megélésével tettek és tesznek sokat egy jobb világért.

A díjátadót követően izgalmas előadásokkal kezdődik az Emlékév szakmai szempontból legjelentősebb eseményének számító „HERMAN OTTÓ a polihisztor munkássága, hatása” című konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A Nemzeti Környezetügyi Intézet és a Független Pedagógiai Intézet szervezésében létrejött eseménysorozat fővédnöke Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, védnökei: Dr. Fazekas Sándor, miniszter, Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese, Dr. Kemecsi Lajos, a Magyar Néprajzi Múzeum főigazgatója és Dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója. A konferencia témája Herman Ottó személyének mai szempontok szerinti megítélése, élete, munkássága, polihisztor mivolta, számtalan tudományterületen máig tartó hatása, mindennek jelentősége a közoktatásban.

A konferencia keretében plenáris előadások, műhelybeszélgetések („Herman Ottó Kávéház”) vitaülés és „vélemény ütköztető színpad“ egyaránt várja az érdeklődőket. A február 27-én egész nap folytatódó konferencia előadói között találjuk a védnököket, Réz András esztétát, kommunikációs szakembert, Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológust, Balázs Boglárka fül-orr-gégész főorvost, Gál Vilmos történészt, Novák Ferenc koreográfust, Szinetár Csaba pókászt, Vida Gábor akadémikust, Csermely Péter biológust, hálózatkutatót, Laki Mihály közgazdászt is. A rangos és sokszínű névsor is garancia arra, hogy Herman Ottó öröksége mentén a mai társadalmat is érintő fontos kérdésekről értekezzenek az Emlékév zárásaként.


HERMAN OTTÓ-DÍJASOK

1., Herman Ottó Polihisztor-díj

LÁSZLÓ ERVIN tudományfilozófus, író, zongoraművész

Világhírű és világszerte ismert magyar gondolkodó, író, az utolsó polihisztorok egyike, aki maradandót alkotott a zeneművészet, az ökológia, a gazdasági tudományok és a tudományfilozófia területén egyaránt. A párizsi Sorbonne Egyetem bölcsészeti és humanisztikai doktora. Az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézetének (UNITAR) egykori igazgatója, az UNESCO főigazgatójának egykori tanácsadója. Az MTA külső tagja, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának és Természettudományi Karának, valamint kanadai, finn és Egyesült Államok-beli egyetemek  díszdoktora. A Római Klub tagja, a Budapest Klub alapítója. 89 könyv jelent meg László Ervin neve alatt, műveit 24 nyelvre fordították le. Jelentős művei többek között: A tudat forradalma, a Meg tudod változtatni a világot és a Káoszpont. Legfontosabb témái: a természet, a társadalom és a globális fenntarthatóság lehetőségei.

László Ervin: A mai világban olyan gondolkodásmódra van szükség, mint Herman Ottóé. Akkor tudunk csak jó gondolatot adni az emberiségnek, ha megmondjuk azt is, hogy a gondolatunk miként viszonyul a világ többi részével.”

VICSEK TAMÁS akadémikus

Akadémikus, a biológiai fizika professzora, az Amerikai Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja, a komplex alakzatok természetben történő kialakulásának neves kutatója. Munkáiban fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával sikerült értelmeznie és leírnia különböző jelenségek széles skáláját, pl. a hegyvonulatokat, a hópelyheket, a baktériumtelepeket, és az állatok, emberek valamint repülő robotok csoportos mozgását.

Újabban állatviselkedéstani és szociálpszichológiai szempontból is érdekes eredményeket ér el, többek között az emberi viselkedés modellezésében, ezen belül a szinkronizáció, a pánik, vagy a szociális hálózatok területén. Több mint 30.000 citációja van zömmel angol nyelvű publikációinak. Az MTA rendes tagja, több rangos tudományos kitüntetés birtokosa.

Vicsek Tamás: Nagyon különbözőnek látszó dolgok mélyén, nagyon hasonló törvényszerűségek működnek.”

VIDA GÁBOR professzor emeritus, az MTA rendes tagja

Botanikus, tanár, genetikus, ökológus, környezetvédő, és a környezeti problémáknak az egyik legfelkészültebb, leghitelesebb tolmácsolója. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének volt igazgatója. Az ELTE Genetikai Tanszékét 23 évig vezette. A Magyar UNESCO-Bizottság alelnöke és a Magyar Genetikusok Egyesületének elnöke volt. Kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott, melyek közül a genetika, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, az ökológia, a biodiverzitás és a környezetvédelem a legfontosabbak. Jelentős a tudományos ismeretterjesztésben kifejtett tevékenysége is: több biológiai témájú ismeretterjesztő könyvet írt.  Rangos kitüntetések birtokosa.

Vida Gábor: „Herman Ottó azt mondta, a szülőanyánkkal szemben kötelességeink vannak, hisz tőle függünk. Ahogy egy gyerek sem mondhatja az anyjának, hogy szolgáltass nekem mindenfélét, úgy kellő alázattal és megértéssel védenünk kell a Természetet.”

2., Herman Ottó Mediátor-díj

ILOSVAY GYÖRGY a Szegedi Egyetem adjunktusa, a Tudástár létrehozója

Biológia-földrajz szakos tanár, biológus. Az ászkarákok, a száz- és ezerlábúak ökológiájával foglalkozó disszertációja megvédésével 1982-ben doktorált. Tíz évig a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum muzeológusa volt. A Janus Pannonius Pedagógusképző Karon 1985-től dolgozik főiskolai adjunktusként a Biológia, majd a Környezet-biológia és Környezeti nevelési Tanszéken. 2011. januárjától az Interaktív Természetismereti Tudástár vezetője. Kutatási területei: herpetológia, talajlakó soklábúak, környezeti nevelés, tudománytörténet. 2009-től mestertanár. Eddig több mint 50 szak és ismeretterjesztő cikke jelent meg, a könyvfejezetek száma 9. „A hobbiállatok tartása és tenyésztése” c. tankönyve 2011-ben jelent meg.

Ilosvay György: Széjjelválasztottuk az életet különböző tárgyakra, magyarra, matekra, történelemre, de az élet nem erről szól. Egységbe kell látni. Herman Ottó egységben látta a Természetet.”

SCHMIDT EGON író

Schmidt Egon a magyar ornitológia nagy alakja. Dolgozott a Fővárosi Állat- és Növénykertben, majd a Madártani Intézetben, amelynek alelnöke is volt. Az Állatvilág magazin szaklektora. Több mint 80 könyvet írt a természetvédelmi ismeretterjesztés, főként a madárvédelem témakörében. A természetvédelem, különösen a madárvédelem terén végzett alkotómunkája, népszerűsítő publicisztikai, oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként 2009-ben Kossuth-díjat kapott. Az 1970-ben megjelent “Madarakról mindenkinek” című kötete hetek alatt elfogyott, de népszerű műve a Négy évszak ösvényein és a Mozaikok a természetből is. Gyermekeknek szánt trilógiájának első része Séták a természetben címmel nemrég jelent meg. 17 éven át rendszeresen szerepelt a Kossuth Rádió “Oxigén” című műsorában.

Schmidt Egon:Az ember a természetben maga alatt vágja a fát. Ha kidől a fa, mi is vele dőlünk, hiszen mi is a természet részei vagyunk!”

TÓTH ALBERT tájökológus, főiskolai tanár, professzor emeritus

Kisújszállási tanár, ismert környezetvédő és környezeti nevelő, megyei Prima díjas, a Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesületének alapító elnöke, a Természetbúvár című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Tanít a Szent István Egyetem doktori iskolájában, tagja a Magyar Tudományos Akadémia Természetvédelmi és Konzervációbiológiai bizottságának. Alapítója és versenyfelelőse a két évtizedes múltra visszatekintő Kaán Károly- és Herman Ottó országos természetismeret- és biológiai versenynek. 41 éve vezeti a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábort, valamint megalapította a Jermy Gusztáv, a Less Nándor- és a Boros Ádám-díjat. Elsősorban a tájtörténet, tájváltozás, tájhasznosítás témakörei érdeklik, de a klímaváltozással kapcsolatos problémák is foglalkoztatják. A Vahava-projektben is részt vett, amelyben meghatározták a magyarországi klímaváltozás várható irányát, elemezték az egyes mezőgazdasági ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatását. Rendszeresen publikál, már több mint százötven cikke jelent meg. Több rangos tudományos kitüntetés birtokosa.

Tóth Albert: A jó példa könnyen tovább adható. Ha rajtam múlna, rendeznék egy vetélkedőt az óvodásoknak Herman Ottó nevében. Még akkor sem kezdenénk túl korán.”

3., Herman Ottó Innovátor-díj

BARCZA DÁNIEL a MOME stratégiai igazgatóhelyettese, a MOME Design Intézet intézetigazgatója, egyetemi docens

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai rektorhelyettese, Design Intézetének intézetigazgatója, egyetemi docens. Alapítója és társvezetője a MOME EcoLab-nak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fenntarthatósági kutatócsoportjának, amely napjaink ökológiai és társadalmi kihívásaira keres válaszokat a fenntarthatósági tervezés, öko-design és szociálisan érzékeny design eszközeivel. A MOME EcoLab gyakorlatorientált, projekt alapú kutató, tervező és alkotó tevékenységet végez, valós helyzetekben, valós közösségek problémáira keres kézzelfogható megoldásokat. A laborban interdiszciplináris keretek között, különböző szakterületeket képviselő oktatók, hallgatók és fiatal tervezők dolgoznak együtt annak érdekében, hogy egy fenntarthatóbb világban éljünk.

Barcza Dániel: „Kitűnő módszer az oktatásban és a kutatásban az integratív szemlélet, mert választ adhat komplex társadalmi és ökológiai problémákra a 21. században.”

HANKÓ GERGELY az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. PR és marketing vezetője

Az ÖKO-Pack Nonprofit Kft PR és Marketing vezetője, természetvédelmi mérnök. A markáns környezetvédelmi szemléletformálás elkötelezett szakembere. Figyelemreméltó és egyedülálló kezdeményezést hívott életre, a Paraszt-Wellness Programot, Gömörszőlősön. A gömörszőlősi Paraszt Wellness Programot az önkéntes munkák a vidéki élet szépségeinek, a természettel való találkozás és összhang pótolhatatlan élményének, a kétkezi munka örömének és a cselekvő optimizmusnak bemutatására és teljes átélésére indították el. Abból a meggyőződésből, hogy az ökologikus életmód megvalósításához kulcsfontosságú az ahhoz vezető út gyakorlati lépéseinek kimunkálása.

Hankó Gergely: Csak hosszútávú gondolkodással és a szervezetek közötti hatékonyabb együttműködéssel tudunk kilépni a mostani innovációs kényszerből, abból, hogy mindig új dolgokat kell készíteni, legyártani.”

HERCZEG ÁGNES táj- és kertépítész, a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda vezető tervezője

Tájépítész, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A Pagony Táj-és Kertépítész iroda egyik vezetője azt vallja, hogy a tervező számára a legfontosabb, hogy élő kapcsolatba kerüljön a hellyel, ahol dolgozik. A tájnak szerves részét adják az ott élők, akiket be kell vonni az őket is érintő tájépítészeti munkákba.  Herczeg Ágnesnél a táj-, a kert építése közösségi hatás nélkül nem is létezhet, mert munkájának lényege, hogy az emberi közösségek számára tegye élhetővé, lakhatóvá, megmunkálhatóvá, szerethetővé és használhatóvá a helyet, amit megtervez. Határon túli eredménye a Kaláka program az erdélyi gyógyvizek megismertetésére, védelmére, működtetésére.

Herczeg Ágnes: „Az a fontos, hogy ember visszataláljon a természeti környezetébe, és ott közösségre is találjon, megérezze a saját felelősségét.”

(Forrás: MagyarHírlap.hu)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép