Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. október 22. hétfő
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
P. Berszán Lajos atya és a Mindszenty Emlékérem
2016. november 4.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke Berszán Lajos atyát laudálta. A beszéd elhangzott 2016. november 4-én a Parlamentben, a Mindszenty Emlékérem átadás alkalmából.

P. Berszán Lajos atyának, címzetes kanonoknak, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítójának és nyugalmazott igazgatójának, – vagy ahogyan a faluban, Gyimesfelsőlokon megszólítják, emlegetik: Pap bácsinak – a Mindszenty Társaság Mindszenty Emlékérmet ad át.

Pap bácsi – ha van hangfestő kifejezés, ez szeretet-festő kifejezés, megszólítás. Ez a megszólítás ott úgy hangzik, mint amikor a gyermek virágot ad az Édesanyának.

Mindszenty Emlékérem viselésére a keresztény hit, továbbá a keresztény világnézet védelmében és megerősítésében sokat tett személyek érdemesülnek. P. Berszán Lajos atya, pap bácsi, és címzetes kanonok életútjának sok mozzanata igazolja, hogy a Mindszenty életmű vonzerejében él.

Pap bácsi - Lajos atya - 1943. január 15-én született Sepsiszentgyörgyön, de felnevelő szülőföldje az akkor Háromszék megyei Zágon Mikes Kelemen szülőfaluja. Magyar állampolgárnak született, a mai szóhasználat szerint a „kis magyar világban”. Rögös volt az életútja mind a családját ért megpróbáltatások miatt, mind a kommunista román diktatúra magyarságot, és kereszténységet elnyomó politikája miatt. Akárcsak Mikes Kelemen, ő is félárvaként nőtt fel. Édesapját már öt éves korában elveszítette, és attól kezdve özvegy édesanyja gondoskodott a taníttatásáról.  Gyulafehérváron érettségizett. Itt végezte el a Római Katolikus Hittudományi Főiskolát Márton Áron püspök segítségével és támogatásával. A nagy püspök szentelte pappá 1966. április 17-én, Márton Áron püspök, miután pappá szentelte, egy vadonatúj reverendát ajándékozott neki, akárcsak a többi frissen felszentelt paptestvérének. Ennek a jóságos és gyakorlatias gesztusnak máig tartó emléke, és hatása, hogy az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban végzős, és ballagó diákok ruhát, vagy ruhaanyagot kapnak útravalóul.

Nagyon nehéz időkben szentelték pappá Berszán Lajost, akkor, amikor semmiféle reális esélye nem volt arra, hogy a küldetését kibontakoztassa. A Ceauşescu-rezsim folyamatosan vette el a katolikus egyház még meghagyott javait, szigorú korlátok közé szorította a papi utánpótlás lehetőségeit, megtiltotta a körmeneteket. Embert próbáló feladat volt a pislákoló hitélet fenntartása. Pap bácsi egyházi szolgálatának a fele ezekre a nehéz évekre jutott. Segédlelkész, majd plébános volt a történelmi Magyarország öt volt megyéjének falvaiban, így Görgényüvegcsűrön, Csíkszentgyörgyön, Magyarszarvaskenden, Feltorján és Tekén. Tizennyolc évig, 1982 és 2000 között Gyímesfelsőlok egyházközségének volt a plébánosa.  Papnak, tanítónak, gazdasági vezetőnek kellett lennie egy személyben. Papi tevékenységét átlengte az a hivatástudat, amit aranymiséje alkalmából egy zsoltárból vett idézettel nyomatékosított: „Isten ígéretét ünneplem, nem félek, ember mit árthat nekem?” (Zsolt 56,5).

1990 júniusában volt az az első szabad pünkösd, amikor negyven évnyi kényszerhallgatás után Középlokról ismét mehettek a hívek a csíksomlyói búcsúba. Az alsó Gyimesből elindultakat Középlokon már ezres tömeg várta templom előtti téren. Innen ment a három keresztalja búcsúmenet Csíksomlyó felé.

Az ismét engedélyezett csíksomlyói búcsú ültette el azt a gondolatot a debreceni katolikus értelmiség között, hogy Középlokon célszerű lenne egy zarándokház létrehozása, ahol a messziről jött búcsújárók megpihenhetnek.  Lajos atya hamar ráérzett arra a gondra, hogy a zarándokház az év nagy részében kihasználatlan maradna, - ugyanakkor egy ilyen épületet jól tudna hasznosítani a Gyimesek völgyében hiányzó gimnáziumi oktatás. 1992-ben hozta létre a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének debreceni csoportja a „Sziklára Épített Ház Alapítványt”. Az Alapítvány és még sok önzetlen adakozó támogatásával indult meg a középiskola építése. 1993. május 28-án jött el Bálint Lajos, Erdély első érseke, hogy megáldja az iskola első alapkövét.  Az épülő iskola Árpád-házi Szent Erzsébet nevét vette fel, aki mindössze 24 évet élt, és mégis rövid élete alatt a világ egyik legismertebb karitatív adakozó szentje lett. Szent Erzsébet IV. Béla királyunk húga volt. Hivatásának tekintette a szegények megsegítését és a gyermekek nevelését. Neve példaadás az iskola számára, hiszen a 800 évvel ezelőtt élt szenttel azonos célokat követ az intézmény: a szegény sorsból származó, tovább tanulni vágyó gyermekek megsegítését. 1994. szeptember 15-én indította el a középiskola a működését, akkor mindössze 30 diákkal. Az iskola évről évre bővült. Annak idején már a legnagyobb székely, Orbán Balázs is felfigyelt arra, hogy a gyimesiek kalákában építettek papi lakot, iskolát, kántori lakást.  Ez alkalommal is így történt, egész Középlok összefogott a középiskola és kollégium építése során. 1996-tól kezdődött az átköltözés a folyamatosan készülő új épületrészekbe. 2010-ben már nem csak gimnázium működik az intézmény keretében, hanem óvoda, általános iskola, és kollégium is. Sok a messzebb lakó tanuló is, mert az iskola tevékenysége kiterjedt Moldvára is. Innen sok fiatal keresi fel az iskolát, hogy itt az anyanyelvükön tanulhassanak. Berszán Lajos igazgató jó szemmel válogatta meg a tanárokat, mert az érettségin sikeresen vizsgázó diákok aránya megyeszinten a legmagasabbak között van. A több ezer végzett közül sok diákot vettek fel Kolozsváron a Babes–Bolyai Egyetemre, Marosvásárhelyen színiakadémiára és az orvosi fakultásra, Csíkszeredában informatika és angol szakra, Gyulafehérváron teológiára, Kézdivásárhelyen, Hunyadon és Székelyudvarhelyen a tanítóképzőbe, illetve az egészségügyi főiskolára.

Berszán Lajos atya, a Pap bácsi munkásságát eddig is több rangos kitüntetéssel ismerték el. 1996-ban Julianus-díjat kapott, 1999-ben Márton Áron-emlékérmet, 2004-ben Magyar Örökség díjat,  és Románia oktatási érdemrendjét – Ordinul Meritul pentru Învățământ în grad de Cavaler – 2005-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérmét, és a Pro Hargita Díjat, amit a Hargita megyei önkormányzat szavazott meg a számára. Ma a Mindszenty Emlékéremmel gazdagodik Lajos atya, a Pap bácsi hitéleti és közéleti elismeréseinek a sorozata.

Végezetül aranymisés jelmondata: „Isten ígéretét ünnepeljük, nem félünk, ember mit árthat nekünk.” Visszhangozzon bennünk külön-külön és a gyimesi világban Pap bácsival együtt is: „Isten ígéretét ünneplem, nem félek, ember mit árthat nekem”.

 

Lezsák Sándor

 

(Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke Berszán Lajos atyát laudálta. A beszéd elhangzott 2016. november 4-én a Parlamentben, a Mindszenty Emlékérem átadás alkalmából.)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Szent II. János Pál pápa vérereklyéjének megáldása Izsákon
2018. október 14.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója

Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00

Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok

Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.

Lezsák Sándor előadása Pécsett

Pécs, BTK/TTK épület
2018. október 3. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép