Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. október 16. kedd
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Országimázs-építés Kínában
2018. április 24.

Jelentős és jórészt még kiaknázatlan lehetőségeket tartogat hazánknak az a fordulat, amely az elmúlt években zajlott le a nemzetközi idegenforgalomban. A sok más területhez hasonlóan ezúttal is keletről érkező változás lényege az, hogy manapság Kínából utazik a világ szinte minden tájára a legtöbb turista.

Már 2016-ban is több mint 122 millió kínai állampolgár pihent külföldön.

Számos országban, így az európai államok egy részében is tudatosan, különböző marketingstratégiák felépítésével dolgoznak azon, hogy magukhoz csábítsák a kínai utazókat. Magyarországnak is hasonló eszközökhöz kellene folyamodnia, hogy ezzel is növelni lehessen az ország turisztikai bevételeit. Kevés befektetéssel nagy eredményeket lehet elérni a kínai piacon, ha figyelembe vesszük a kínai emberek utazási szokásait.

A Kínai Népköztársaság az elmúlt években a World Tourism Organization (UNWTO) nevű rangos nemzetközi szervezet különböző turisztikai ranglistáin rendre első helyezést ért el. 2012-ben például – Németországot és Amerikát megelőzve – Kína lett az első a külföldön legtöbbet költekező országok listáján. A következő évben kapta meg a világ legnagyobb turisztikai küldőpiaca címet a távol-keleti óriás, de turisztikai célpontként is dobogós helyet mondhat a magáénak. A Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben 348 százalékkal nőtt a kiutazó turisták száma.

Érdemes figyelni arra is, hogy ma már Európa a harmadik a kínaiak kedveltségi listáján Délkelet- és Kelet-Ázsia után. 2016-ban 5,13 millió kínai turista látogatott Európába, és ez a szám időközben növekedett. A változás főként három okra vezethető vissza. Egyrészt egyre több kínai városból indul közvetlen légi járat Európa országaiba, ami lerövidíti az utazás idejét.

Másrészt számos ország vízumközpontokat hozott létre Kína több városában, ennek köszönhetően a kínaiaknak már nem szükséges a nagykövetségekre vagy főkonzulátusokra utazniuk, akár több száz kilométert is ezért a dokumentumért. Ráadásul a kínai állampolgároknak könnyebben elérhetővé vált az uniós schengeni vízum, továbbá a vízumokat akár több évre is igényelhetik.

Európán belül a kínai turisták legkedveltebb célpontja Nyugat-Európa, ezen belül is Franciaország, Olaszország, Németország, Svájc és Anglia vonzza a legtöbb utazót. Az elmúlt években Kelet-Közép-Európa is előtérbe került, térségünkben már 2016-ban 229 százalékos emelkedést mutatott az előző évhez képest a kínai utazók száma. Magyarországon éves szinten 30 százalékos a növekedés. Ugyanakkor, míg 2016-ban összesen 170 ezer kínai turista érkezett hazánkba, Csehországban ebben az évben 350 ezer főt fogadtak. Egy átlagos kínai ember Magyarországra továbbra is „ismeretlen” országként tekint. Hazánk neve hallatán jellemzősen nem jut eszükbe turisztikai szempontból vonzó attrakció.

Lenne tehát min javítani. Arra pedig, hogy miként, a Kínai Turisztikai Akadémia tavaly megjelentett tanulmánya adhat megfelelő útmutatást. Ebből megismerhető, hogy a kínai turisták milyen tényezőket tartanak elsődleges szempontoknak külföldi útjuk során. Így például 33,7 százalékuk tartja fontosnak azt, hogy kényelmes legyen a közlekedés. Ezt az igényt nemcsak a nyugat-európai országok, hanem a minket környező államok is igyekeznek kiszolgálni.

Csehországba például indul közvetlen járat Pekingből, Sanghajból és Csengduból is. Magyarország az Air Chinával együttműködve 2014-ben ugyan elindította a Peking–Budapest közvetlen járatot, azonban a gép Minszkben leszáll, ezért a kínai utazási irodák nem úgy tekintenek rá, mint közvetlen járatra. Kiemelkedően fontos lenne Magyarország és Kína között a közvetlen járatok elindításáról tárgyalni és azt mihamarabb megvalósítani.

Kínában a (jelenleg egyetlen főből álló) turisztikaiattasé-állomány bővítésére volna szükség, kínaiul beszélő, az országhoz értő szakemberekkel. Említésre méltó, hogy a cseh turisztikai hivatalnak Pekingben és Sanghajban is van a külképviseletektől különálló irodája.

A kínai turisták európai útjaik során előszeretettel vásárolnak világmárkákat a kínai luxusadó és a vám elkerülése végett. Kínában ugyanis a 17 százalékos forgalmi adó mellett 10–25 százalékos vámteher és 30–50 százalékos luxusadó terheli ezeket a termékeket. Ezáltal a külföldi luxuscikkek Kínában akár kétszer drágábbak is lehetnek az európai árakhoz képest.

Személyesen is tapasztaltam, hogy a nyugat-európai országokban az utcán, üzletekben, hotelekben és a repülőtereken – az angol, francia, spanyol, japán és egyéb nyelvek mellett – a turistáknak kínai feliratokkal is kedveskednek. Ezzel szemben Magyarországon a kínai feliratok még nem terjedtek el. A budapesti Váci utca üzleteiben például élnek ezzel az eszközzel, de Budapest nevezetességeinél nagyon kevés ilyen felirattal találkozhatunk.

Vannak olyan országok, amelyek vízumkedvezményekkel vonzzák a kínai turistákat. A kínaiaknak ugyanis nagyon fontos, hogy milyen gyorsan, hány évre kaphatnak vízumot, sőt egyfajta presztízskérdés, hogy valakinek van-e hosszú távú vízuma valamelyik országba. Amerikába tízéves vízumot lehet kapni, brit vízumot már az interneten is lehet kérvényezni, a nyugat-európai országok pedig a vízumkiadás gyorsaságát reklámozzák. Magyarország elvileg azonos eljárással adhatja ki a vízumot, mint a többi schengeni ország, azonban a gyors és eredményes vízumkiadás érdekében érdemes megfontolni a konzuli állomány bővítését.

Mit kellene még tenni a kínai piacon a sikeres magyar országimázsért? Az egyik eszköz az internetes platformok – touch pointok – számának növelése. Kínában 751 millió fő használja az internetet. E létszám közel felét teszi ki a 20–40 éves korosztály. Elsősorban ők azok, akik beutazó turisták lehetnek Magyarországon. Az okostelefon elterjedésének köszönhetően Kínában sokan a mobilinterneten, a különböző blogokon és közösségi platformokon keresztül szereznek tudomást a világ aktuális eseményeiről. A cseh és lengyel turisztikai hivatalok éppen ezért létrehozták hivatalos oldalukat a WeChaten, a Weibón és más hasonló oldalakon; a magyar turisztikai lehetőségeket is hirdetni kell ezeken a platformokon.

A kínai feliratok kihelyezése mellett a kínai nemzetiségű vagy e nyelven beszélő eladók foglalkoztatása is sokat segíthetne. De olyan apróságokra is figyelni kell, mint például a szállodákban a vízforraló biztosítása. A kínai vendégek első teendője ugyanis a szobák elfoglalásakor a víz felforralása a teá­hoz. Ezek a figyelmességek kulcsfontosságúak lehetnek. Ilyen és hasonló marketingfogások már remekül működnek például Hévíz városában is. A kínai üzleti kultúrában nélkülözhetetlen a kínainyelv-tudás, a helyismeret és a személyes kapcsolat. A turisztikai hivatalokkal, cégekkel, vállalatokkal való tárgyaláshoz, együttműködéshez több Kínához értő szakembert kell kihelyezni a külképviseletekre.

Érdemes odafigyelni a filmturizmusra, amely az elmúlt három évben indult be Kínában. Egyre több valóságshow készül neves kínai színészekkel külföldi helyszíneken. Az utazási irodák e filmek alapján utazási csomagokat állítanak össze. Magyarország sanghaji főkonzuljaként már 2016-ban – gyorsan reagálva a kínai filmturizmusboomra – tárgyalásokat folytattam különböző televíziós társaságokkal, aminek köszönhetően hazánkban is több kínai turisztikai valóságshow készült, olyan neves színészekkel, akiket a közösségi oldalakon több tíz millió kínai internetező követ. Egy-egy Magyarországról szóló részt – csak a videómegosztók adatai alapján – 50-60 millióan tekintettek meg.

Magyarország – Ausztriával együtt – a zene hazájának számít. Ezt az adottságunkat is jobban ki kellene használni. Sok módosabb kínai szülő hajlandó a gyermekét kéthetes zenei utazásra küldeni Európába, hogy a „nagyoktól” tanulhassanak. Hasonló a helyzet a sporttal. Számos olyan diákcsoport van, amely ezzel a céllal érkezik Európába. Nyaranta több kínai labdarúgócsapat is részt vesz a kontinensünkön rendezett helyi tornákon, hogy fejlesszék játékosaik tudását. De vonzerőt jelenthetne több más sportágunk is, például a vízi sportokban nagyhatalomnak számító Magyarországra lehetne invitálni a hasonló tevékenységet folytató kínai iskolákat.

Horváth Levente

A szerző volt sanghaji főkonzul

Magyar Idők

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kurultaj szervezőinek díszvacsorája Bugacon
2018. október 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója

Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00

Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok

Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.

Lezsák Sándor előadása Pécsett

Pécs, BTK/TTK épület
2018. október 3. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép