Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. augusztus 18. szombat
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Nagy Dóra: Az arctalan bátrak
2018. július 23.

Nem akarja senki meggyőzni vagy megérteni a másikat, sokkal inkább annak verbális elpusztítása a cél. Több helyen olvasható, hogy a kommentelés és az online világ előretörése olyan korszakot hozott, ahol az érvek ütköztetése, a tárgyilagosság szinte már eltűnt, helyét az érzelmek, személyes hitek hajtogatása vette át.

Nem akarja senki meggyőzni vagy megérteni a másikat, sokkal inkább annak verbális elpusztítása a cél.

Aki kilépett már a névtelenségből a közbeszéd terébe, pontosan tudja, hogy manapság amit vitának, érvelésnek és szabad véleménynyilvánításnak neveznek, az a legtöbb egyet nem értőnél egyet jelent a gyalázkodással. A párbeszédek a személyeskedés alpári szintjére szorultak vissza, a vitakultúra nemhogy megkopott, de manapság már csak elvétve létezik a virtuális világban.

Erre lehet mondani, hogy mindenki magáról állítja ki a szegénységi bizonyítványt a megjegyzései­vel, aki pedig közszereplő, annak kötelessége elviselni – és ebben van is igazság. Mint ahogyan az is igaz, hogy a stílus maga az ember, és a kocsmában vagy focimeccsen elhangzott párbeszédek sem a szofisztikált, akadémiai nyelvezetükről híresek. Itt azonban felfedezhető egy óriási különbség, mégpedig a vélemény felvállalása.

Az internet megadja azt a lehetőséget, hogy töröljük a hozzászólásainkat, kiírásainkat. Arctalanok, névtelenek maradhatunk. Több fió­kunk lehet, és ezek mögé rejtőzve ordíthatjuk ki a gyűlöletünket, a dühünket a világba, nem tekintve embernek a másikat. Ha pedig valaki megjegyzi, hogy a stílus finoman szólva is problémás, akkor jön a válasz, hogy itt mindenkit el akarnak hallgattatni, aki nem ért egyet ezzel vagy azzal, diktatúra meg cenzúra van, pedig ő csak az ellenérzését fejezte ki, amihez joga van. Igen, mindenkinek joga van elmondani a véleményét, de milyen vélemény az, amihez a véleményt nyilvánítók nem vállalják fel magukat, arcukat, és kibújnak a következmények alól? Kibújnak azzal, hogy nem igazi profilt használnak, vagy úgy, hogy később törlik ezeket a bejegyzéseket.

Példákat pedig százszámra fel tudunk hozni a jelenségre. Elég csak Orbán Viktor unokájának születésére, Lovas István halálára vagy a Novák Katalin elleni gyűlölethadjáratra gondolni. Biztosan mindenki belefutott már az ezekről szóló posztokba és kommentekbe. Nem fogok idézni, de azért azt megjegyezném: semmi köze sincs a kormány vagy bárki iránti ellenérzésünknek egy gyermek megszületéséhez vagy valakinek az eltávozásához. Megdöbbentő, hogy manapság már egy párórás csecsemő sem mentesülhet a gyalázkodástól. Ezt nevezik véleménynyilvánításnak? Szabadon, arc és név nélkül, kamuprofilok mögé bújva sértegetnek egy kisbabát, örömködnek azért, mert elhunyt valaki, vagy egyenesen a halálát kívánják a még élőnek. Ettől lesznek igazak, forradalmárok, megmondók és szabadok?

Akik azonban úgy vélik, a focimeccsek szurkolói is hasonló szinten vannak, azok nagyot tévednek. Én is rendszeresen járok meccsekre a kislányommal, ahol azt tapasztalom, hogy még a káromkodást is visszafogják a szurkolók, ha egy gyerek ül mellettük. Vagy figyelmeztetik egymást egy élesebb helyzetet követően, hogy vigyázzanak legközelebb a szavaikkal, mert itt gyerekek is vannak. Ezek az emberek azonban nem bújnak el. Vállalják az arcukat, a véleményüket, az érzéseiket, és beleállnak a konfliktusokba. Lehet, hogy nem a legelegánsabb módon, de nem is elbújva konfrontálódnak. Vállalják a lehetséges, néha csattanós következményeket is a kijelentéseik után. Mert minden mondatnak, tettnek igenis van következménye, amit el kell viselni, és amiből le kell vonni a tanulságot. Nyilván ezt a valótlan profilok mögé bújók és a posztokat sok esetben utólag megmásítók is tudják, ezért is folyamodnak ilyen eszközökhöz. Szemtől szemben már nem olyan bátrak. Az interneten folyamatosan másokat gyalázók élvezik a következménynélküliséget. Sőt, sokan már erre szakosodnak, több profilt létrehozva, minden hír, cikk, oldal alatt gyűlöletet szítva és provokálva mennek neki az embereknek.

Mondhatjuk persze, hogy nem kell figyelni rájuk, vagy elolvasni ezeket a hozzászólásokat. Sokan csak legyintenek inkább. Ám a nagy megengedés közben nem szabad lekicsinyelnünk a virtuális világ identitásfejlődésre gyakorolt hatását. Itt ugyanis senki nem figyel a gyerekekre. A fiatalok pedig ebben nőnek fel, ebben a világban szocializálódnak és ezt fogják akceptálni mint „vitakultúrát”. Megtanulhatják a vélemény felvállalása, érvelés, párbeszédre és a másik megértésére való törekvés nélkül kifejezni a gondolataikat, mantrázva saját igazukat, felmentve minden alól magukat. Így válik a ma virtualitása a holnap valóságává.

Valóban ilyen jövőt szeretnénk?

Magyar Hírlap

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kurultaj a bugaci pusztában
2018. augusztus 11.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Felhívás: Grillázs készítő verseny

Lakitelek Népfőiskola
Jelentkezési határidő:
2018. október 19.

Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép