Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. június 25. hétfő
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Mérföldkő - Együtt a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában
2016. december 9.

Az egykori, hazájának elkötelezett tanárember, ma az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor valószínűleg ifjúkora óta őrizte szívében azt a felismerést, hogy a sikeres, együttműködésre nyitott társadalom előképe a magyarság körében adott: képes az önszerveződésre, értékek létrehozására, bízik önmagában.

Nem hiába ismerte történelmünket, na nem azt, amit a kommunista ideológia miatt eltorzítva tálaltak az iskolákban és úgymond a „nép” körében.

Ezt a képességet éppen a tragikus trianoni békediktátum, országunk „nyakavágása” hozta felszínre a XX. század elején a csonka hazában. Kimondva és kimondatlanul, a nép politikai nemzetté válásának folyamata indult meg: mozgalmak, olvasókörök, kulturális egyesületek, világi és egyházi kezdeményezések jöttek létre. A legfontosabb feladat mégis a magyar vidék, az akkori paraszttársadalom tényleges helyzetének felmérése és széles körben való megismertetése volt.

A ma már sokat emlegetett, kimagasló személyiség, Klebelsberg Kuno heroikus munkássága, iskolarendszere, olyan tudásalapot adott a magyar társadalom minden rétegének – a legszegényebbeknek is –, amelynek hatása máig érezhető. Ő volt az, aki 1922-ben a felnőttképzés elfogadott intézményévé tette a népfőiskolákat. Ott a mezőgazdasági ismereteket, selyemhernyó-tenyésztést, szabás-varrást és sok egyéb ismeretet magukba szívhattak a hallgatók, ezenfelül a magyarság hagyományai és élő népművészete is újra felragyogott, a keresztény szemléletű és mértéktartó életvitel tudatosítása mellett. A világháború szörnyű pusztítását tetézte a kommunista vezetés hatalomra jutása, amely ezt a tevékenységet nem tűrhette: 1946–48-ban betiltotta a népfőiskolákat, vezetőiket üldözte, a magántulajdont elkobozta.

A szellemi vagyon, a népfőiskolai gondolat a szovjet megszállás éveiben búvópatakként volt jelen, a helytörténeti kezdeményezéseknek, a művészeti mozgalmaknak, a helyi kulturális klubok létrejöttének egyetlen szekértolója a Hazafias Népfront volt a 80-as évek körül. 1990 után – az első szabad választásokat követően – a művelődést szolgáló intézményhálózatot szinte megszüntették, s főleg a vidék, a kis falvak lakossága szenvedte meg ezt.

Volt egyszer…, van és lesz a lakiteleki Népfőiskola

A közművelődés leépülésének eme időszakát szerencsére a politikai háttér megváltozása követte. Történelmünkben mérföldkő az 1987-es esztendő, amely reményeink szerint a jövő generáció iskolai könyveibe is bekerül. Ekkor ugyanis elszánt, önzetlen emberek fogadták el Lezsák Sándor meghívását, aki a házának kertjében felhúzott sátor alatt látta vendégül mindazokat, akik az ország jobbításának politikai mozgalmát megindították. Így vált a legendás lakiteleki sátor az emelkedő nemzet víziójának szülőhelyévé.Nem célunk a politikai történésekre való visszatekintés, ám ekkor elevenedett föl újra a népfőiskolai gondolat is: konkrét következménye a Lakiteleki Népfőiskola megalapítása volt. Hatalmas munka indult el, alapítvány jött létre, amelynek létrehozói Lezsák Sándor és felesége, Lezsákné Sütő Gabriella. Csak érintőlegesen adhatunk számot a huszonöt évet felölelő, hasonlót közel-távolban nem találó intézmény egyedülálló működéséről. A mintaértékű népfőiskolát ma az ország szellemi fővárosának nevezik, ezenkívül a magyar emigráció központjává is vált.

Nevelési koncepciójának három alappillére a keresztény hitélet, a nemes patriotizmus és a korszerű szakmaiság. Az ismeretbővítés mellett ugyanolyan hangsúlyt kap a közösségteremtés minden tevékenységi formában.

Aki Lakiteleken jár, ámulva nézheti a szorgalmas munka eredményét, ahol hazai és külhoni magyar fiatalok rendszeres képzése folyik, konferenciák, tudományos és politikai tanácskozások, képzőművészeti, cserkész- és néptánctáborok, nyári szabadegyetemek kapnak helyet a csodaszépen kialakított tantermekben, művelődési házban, könyvtárban, kollégiumban, vendégházban. S mindezt rendezett park veszi körül, amelyben tiszteletből és követendő példaként nagy magyar egyéniségek mellszobrait helyezték el az alapítók. A kápolna, a szabadidőt kellemessé varázsoló uszoda és termálmedence, a gazdasági épületek, a hivatásos kertészeteket is megszégyenítő üvegház a ráadás a közművelődés eme fellegvárának lelki és fizikai kínálatában.

Mérföldkő - Együtt a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában

Út a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat megteremtése felé

Ez a szándék jelen századunkban vár megvalósításra. Stratégiai céljai felölelik az egész Kárpát-medence magyarságának összefogását, erősítését, amelyet az értékelvűségnek, a keresztény szellemiségnek, a nemzeti kulturális hagyományok ápolásának kell átszőnie.

Nagyon lényeges a személyes kapcsolati rendszer fenntartása és fejlesztése itthon, a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban élő honfitársaink bevonásával. Másképp nem is lehetne közös értékeinket megőrizni! Legalább ilyen nagy hangsúlyt kap a helyi értékek, a tájra jellemző hagyományok megőrzése, folytatása, a honismeret, a szülőföldhöz való kötődés erősítése.

Ki kell emelnünk egy külön figyelemre méltó törekvést, amely már törvényerőre emelkedett 2012-ben: ez a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény, amely a világszerte elismert magyar csúcsteljesítményeket fogja egybe, nem felejtve ki a helyi értékek bemutatását sem – tudniuk kell a hungarikumokról minden magyarnak, s a népfőiskola az a hely, ahol a legtöbbet tudhatnak meg róluk.

Összefoglalva: a közművelődési faladatok az iskolában tanultakkal nem érhetnek véget, a népfőiskoláknak mindenki számára elérhetőknek kell lenniük képzettségtől függetlenül. Kiemelt feladat a vidék lakossága számára a történelmi tudat és látásmód helyes alakítása, a kulturális és tudományos értékek megismeréséhez, sőt a gazdálkodás elsajátításához való segítségnyújtás is. A célok a munka világát sem hagyják ki: az elhelyezkedés, a közmunka, a munkába állás problémáival való foglalkozás egyáltalán nem idegen e koncepción belül.

Mérföldkő - Együtt a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában

A Nemzeti Művelődési Intézet – arccal Lakitelek felé

E szép nevű, küldetésében is figyelemreméltó intézmény több évi vajúdás után született meg. Az ország jelenleg is regnáló vezetőinek fejében ugyanaz a gondolat munkált, mint a népfőiskola múlt századi és mostani alapítóinak: a gazdasági felemelkedés záloga a tudásalapú társadalom, amelynek egyik lényeges eleme a kulturális vidékfejlesztés, a közösségi művelődés megszervezése – a megyék bevonásával. Az összehangolás érdekében azonban 2012 tavaszától fogva a nemzeti erőforrások minisztere hatáskörébe került a közművelődési feladatok irányítása.

Természetesen ez átszervezéseket jelentett az eddigi működéshez képest, amelynek végállomása egy országos szerepkörű központi költségvetési intézmény lett: a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI), amely 2013. április 1-jén kezdte meg működését. Nem is intézmény, hanem a magyar kulturális élet intézményhálózata, amely a hozzá kötődő civil szervezetekkel, közművelődési intézményekkel, közösségekkel szorosan együttműködve látja el feladatát, mivel módszertani központ is: a kormányprogramban megfogalmazott célokat híven teljesíti Budapest, a tizenkilenc megye és a környező magyarság kijelölt központjai révén.

Az idő azonban változást érlel: az Emberi Erőforrások Minisztériuma a háttérintézményeket átszervezi. Ennek folyományaként a NMI 2017. január 1-jével megszűnik. Feladatait a vele hosszú évek óta szakmai partnerségben álló Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány látja el a jövőben. Az NMI és jogelődeinek közel hetven évre visszatekintő örökségét, szakmai feladatait, annak gazdasági vonatkozásait a Népfőiskola Alapítvány azonban elkülönítetten kívánja kezelni. Ezt az NMI Művelődési Intézet Kft. viszi tovább a tervek szerint.

A Kárpát-medencei Népfőiskolai hálózat és az NMI munkássága gyakorlatilag hamarosan összefonódik, szerves összekapcsolódásuk és küldetésük egymást kiegészítve szolgálja a kormányzat alapvető elképzeléseit is.

Tréfásan szokták említeni – bár egyáltalán nem az –, hogy Magyarország az egyetlen olyan hely a világon, amely önmagával határos. Valóban, nem cáfolható. S most az ország szellemi fővárosaként számon tartott lakiteleki Népfőiskola, amely fizikai határainkon túlra is kinyújtja a karját, a Duna-Tisza közén – és nem Budapesten – olyan intézménnyel társul, amely ugyancsak átlépi határainkat, hogy a nemzet egészét szolgálhassa. Dolgozói számára az üvegházas mintakertészet melletti területen épül a többi épülettel harmonizáló országos központ.

A kormány programjával összehangolt népfőiskolai komplex fejlesztési terv így vált mérföldkővé a jó irányba tartó törekvések országútján.

Fülöp Zsuzsanna, JEL

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
XXIV. Országos Polgárőr Nap és VII. Országos Polgárőr Lovas Szemle
2018. június 23.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép