Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. október 18. csütörtök
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Menteni és megőrizni nemzeti kincseinket
2014. április 6.

A terv szerint egy látogatóközpontban mutatnák be a bugaci ásatásokkor feltárt Árpád-kori település, a virágzó Pétermonostora mindennapjait, valamikori kolostorának életét. A múlt megismertetése mellett a létesítmény vélhetően felpezsdítené a térség idegenforgalmát és gazdaságát is.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bács-Kiskun megyei négyes választókörzet fideszes jelöltje szerint meg kell őriznünk és meg kell mentenünk nemzetünk kincseit. Bugac is e kincsek gazdag forrásvidéke. Innen érdemes meríteni, hiszen a közös múlt rendkívül fontos nemzetszervező erő.

Menteni és megőrizni nemzeti kincseinket

Kásler Miklós, Rosta Szabolcs és Lezsák Sándor;
a háttérben a feltárt Árpád-kori település
(Fotó: Horváth Péter Gyula)

Az ötvenes évek elején a pártközpontból jött a parancs: gyűjtsék össze a köveket a pusztáról, van ott elég, s cipeljék a félegyházi út alapjába. A hatalmat nem érdekelte, hogy az 1930-as évekig még működő temetőt és egy másik, a 11-13. századból származót fosztogattat a parasztokkal.

A munkára vezényelt tanyasiak kaparták hát ki a föld alól a követ, az öregebbek közül többen még emlékeznek a gyalázatra, hogy öntötték kényszerre a követ, s benne tán nagyapjuk csontjait is az út alapjába.

A csontok között voltak sokkal, de sokkal régebbiek, ezerévesek is – meséli Rosta Szabolcs régész, a Kecskeméti Katona János Múzeum igazgatója, a feltárás vezetője.

A mostani Bugacon, egy 1,9 kilométer hosszú és egy kilométer széles területen kilencszáz évvel ezelőtt virágzó település volt Pétermonostora a bazilikájával, bencés kolostorával, udvarházzal, és sok-sok kőházzal körülötte, meg persze istállóval, gyümölcsösökkel, halastavakkal. Tán több út is keresztülszelte, de egy bizonyosan: az, amely az 1900-as években még megvolt, egyik irányba Kecskemétre, a másikba Kiskunmajsára vitt, s egy-egy része még mindig meglelhető a futóhomokban.

Egy emelkedőn állunk, mert onnan jobban belátni a helyet, ahol felkutatták a Homokhátság egyetlen Árpád-kori kolostoregyüttesét, a Duna–Tisza közének egykor volt regionális központját. Az 1130 körül alapított monostor alig száz évig, a tatárjárásig állt fönt. A kolostoregyüttest az 1300-as években a kunok lebontották, majd az 1540-es években a török hódítók alatt megszűnt a település.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Bács-Kiskun megye négyes számú választókörzetének fideszes képviselőjelöltje a történelemben igencsak járatos Kásler Miklóssal, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával érkezett, hogy megmutassa neki a feltárást.

Rosta Szabolcs magyaráz: arra volt a bazilika bejárata, amott pedig Bács-Kiskun megye egyetlen érintetlenül maradt, tizenkettedik századi lépcsője, mellette a kandallóval. A tatárok közeledtekor itt gyűlhetett össze a falu népe, itt tartották az utolsó misét, és imádkoztak kétségbeesve: ments meg a tatároktól. De a tatárok senkinek nem kegyelmeztek.

„Óvatosan, le ne guruljon a tetőről” – figyelmezteti valaki Rostást, de a régész csak legyint, itthon van, minden talpalatnyi földet ismer. Nem csoda, három éve kezdődött a feltárás, 2011-ben az újvidéki kollégák értesítették őket, hogy megnyerték a közös EU-s pályázatot. A monostort ott találták meg, ahol a különféle korokból származó írások szerint is lennie kellett, s ahol Feri bácsi a mélyszántáshoz készülődve húzott egy árkot, s beleakadt az egykor volt település egyik kőházába. Így kezdődött a feltárás. Azóta több csodát is megéltek, a domb alól egy bazilika és egy kolostor romjai bukkantak elő a refektóriummal együtt. Alattuk ősi temetőt találtak, benne ezer csontvázzal.

A bazilika egészen különleges lehetett, vörös márvánnyal fedett. A gyerekek akkoriban is huncutkodtak: szarvast, kígyót, pálcikaembert véstek a márványba.

A bazilikában egyetlen sír sincs, körülötte annál több. Ez arra utal, hogy a cisztercieké lehetett, ők ugyanis csakis a királyt engedték bent temetni, és ebben az időszakban jelentek meg Magyarországon – magyaráz belelendülve Kásler Miklós.

Szent László uralkodása idején megtörtént az ország konszolidáció-ja, Magyarország Európa egyik legerősebb birodalma lett, s ezt követte az a másfél évszázad, amikor egyetlen jelentős ellenséges haderő sem lépte át határainkat. A 12-13. században Pétermonostora jelentős szerepet játszott, a Szent Péternek szentelt monostor hiteles hely, és királyi pénzváltóhelyként működött.

Mostanáig több ezer fémtárgy került elő innen, köztük több száz, a kolostori és a mindennapi élethez kapcsolódó aranyozott tárgy, így gyertyatartók, berakásos könyvfedőlapok, oltárszerelékek, egy az 1180-as évek közepén a Felső-Rajna-vidéken készült, Szent Péterhez köthető ereklyetartó. Nagy mennyiségű korabeli pénzt is találtak, ezek a kézi mérlegekkel és súlyokkal együtt azt bizonyítják, hogy Pétermonostora kiterjedt gazdasági kapcsolatot ápolt Nyugat-Európával, Velencével, Bizánccal.

A feltárás még tart, de máris hatalmas jelentőségű leletek kerültek elő, kár lenne rejtegetni. Azt tervezik, hogy a térségben látogatóközpontot alakítanak ki, az egész települést rekonstruálnák: a monostort, a háromhajós bazilikát, a védműveket, malmot, halastavat, plébániatemplomot. Bemutatnák a kolostor és a település életét, s a túralovasoknak istállót és szálláshelyet építenének. A gyermekeknek kézműves-foglalkoztatókat, játszóteret, tanösvényt. A létesítményhez kapcsolódó szolgáltatások felpezsdítenék a térség idegenforgalmát és gazdaságát.

„Ezen a helyen valamikor őseink éltek, a templomban imádkoztak. Most, közel nyolcszáz évvel később a kalocsai érsek úr felszentelte a romokat, amivel szimbolikusan újraindult az egyházi élet. Mi mást jelenthetne mindez, mint hogy elpusztíthatatlanok vagyunk? – mondja később Lezsák Sándor. – Tudja - meséli –, a hetvenes évek elején Lakiteleken, a népzenei találkozókon megismertem egy bugaci asszonyt, Herbály Jánosnét. Népdalkórust szervezett, a Kálmán Lajos Népdalkört és Citerazenekart, s azóta is, több mint negyven éve vezeti. Azt mondja, a népzene arra tanít, hogy becsüljük, szeressük egymást. Létrehozott egy közösséget, hogy megőrizzék hagyományainkat, identitásunkat. Meg kell mentenünk s meg kell őriznünk a kincseinket. Ebben lehet fontos szerepe a tervezett idegenforgalmi központnak is, amely ráadásul az egész térségnek munkahelyeket, megélhetést, fejlődést jelentene. Bugac képes mozgósítani a mai törekvéseinket – folytatta Lezsák Sándor. – Jól tudunk együttműködni a gazdálkodókkal, a megyei kormányhivatallal, mert mindannyian ugyanazt akarjuk.”

Vasárnap országgyűlési választások lesznek. Minden szavazat mögött emberi sorsok rejtőznek, drámai gyötrelmek, egész történelmünk. Szükségünk van hát a jobbító szándékra. Huszonháromezer támogató aláírást kaptam, és sok száz észrevételt arról, hogy mit kellene jobban csinálni. Mindannyian azt mondták: jó ez az irány, folytassuk.

G. Juhász Judit

(Forrás: Magyar Hírlap.hu)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Szent II. János Pál pápa vérereklyéjének megáldása Izsákon
2018. október 14.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója

Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00

Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok

Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.

Lezsák Sándor előadása Pécsett

Pécs, BTK/TTK épület
2018. október 3. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép