Menü
Hírek
Programok
Kölcsey Kör
Interjúk
Keresztény Élet
Archívum
Keresztény Élet

Képviselők


Nemzeti Fórum országgyűlési képviselői

(kattintson)

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért


Média
partnereink

Szövetségesek

Képviselők

Szövetségesek

Szövetségesek

Képviselők

Szövetségesek

Szövetségesek

2019. február 20. szerda
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Lóránt Károly: Majdan volt, majdan lesz?
2018. december 21.

Az ellenzéknek nincs ereje a kormányváltáshoz, de ahhoz igen, hogy az utcán maradjon. A hazai ellenzéki pártok és civil szervezetek folyamatos megmozdulásai a kijevi Majdan téren lezajlott „forradalom” eseményeit juttatják eszembe, mert bár sok különbség van közöttük, de számottevő a hasonlóság is, mindenekelőtt a kormánybuktatás szándékában és annak külföldi támogatottságában.

A Majdannal való összehasonlítást az is aktuálissá teszi, hogy nemrég (december 13-án) volt éppen öt éve annak, hogy az Európáért és Eurázsiáért felelős amerikai államtitkár, Victoria Nuland egy Ukrajnáról szóló nemzetközi üzleti konferencián a következőkről tájékoztatta a megjelenteket:

„Ukrajna 1991-ben történt függetlenné válása óta az Egyesült Államok segítette az ukránokat abban, hogy a civil szféra és a kormányzás területén demokratikus intézményeket és gyakorlatot hozzanak létre, ami ahhoz szükséges, hogy Ukrajna európai értékeket valló közösségei elérjék céljaikat. Több mint ötmilliárd dollárt fektettünk be, hogy Ukrajna elérhesse ezeket és más célokat.” Hozzátette, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja Ukrajna támogatását, hogy az elérje azt a jövőt, amit megérdemel.

Hogy az említett ötmilliárd dollárból ki mennyit kapott, az nem derült ki az üzletembereknek szánt tájékoztatóból, azt azonban megemlítette, hogy a demokratikus értékrendnek a civil szférában, a kormányzati körökben és az egyházi intézményekben is vannak támogatói. Bár nem tudjuk, Nuland mire gondolt, amikor Ukrajna megérdemelt jövőjére utalt, azt viszont tudjuk, mi történt Ukrajnával az elhangzott beszéd óta: eladósodott, elszegényedett, a Krímet elveszítette, a keleti, oroszok lakta területeivel pedig folyamatos alacsony intenzitású háborúban áll.

De hogyan is kezdődött? Rövid és hosszabb időre is érdemes visszatekinteni, hogy megérthessük az események lényegét, és feltárjuk azok okait. A közvetlen előzmény, hogy 2013-ban az akkori elnök, az oroszbarát Viktor Janukovics kihátrált az Európai Unióval kötendő társulási szerződésből, és az IMF által felkínált, tizenötmilliárd dolláros hitelt sem fogadta el. Ekkor tüntetések kezdődtek a kijevi Majdan (piac) téren az államfő távozását követelve, és vádolva mindazokkal a bűnökkel – elsősorban korrupcióval –, amiket csak egy kelet-európai ország kormányfője elkövethet. A tüntetéseket az tette tartóssá, hogy a tüntetők valamilyen forrásból fizetést is kaptak, mégpedig nem is keveset, kárpátaljai információk szerint egynapi tüntetéssel annyit lehetett keresni, mint egyheti munkával. Ezek az információk, bár több helyről is megerősítették őket, pontatlanok lehetnek, ám a Victoria Nuland említette ötmilliárd dollárba könnyen beleférhetnek, amit az is valószínűsít, hogy maga Nuland is többször járt Kijevben és a Majdanon is a kritikus időkben. A tüntetők pénzelése azonban nem bizonyult elég hatékonynak a kormány megdöntésére, ezért „a helyzet fokozása” érdekében orvlövészeket vetettek be.

Az orvlövészet 2014. február 20-án kezdődött, és rövidesen ötven halálos áldozatot követelt. A halálos áldozatokért a tüntetők és a nyugati politikusok Janukovicsot és Moszkvát tették felelőssé. A halálos áldozatokkal járó lövöldözés már elegendő volt ahhoz, hogy a tüntetőket feltüzelje és az ország vezetőjét menekülésre késztesse. Ezt követően Victoria Nuland közreműködésével létrehozták a „Majdan kormányát” olyan politikusokból, akiknek Nyugat-barátsága megkérdőjelezhetetlen volt.

A BBC meginterjúvolta a lövöldözés egyik résztvevőjét, aki szerint az orvlövészeket a Majdan katonaviselt tüntetői közül toborozták. A 2015 februárjában megjelent cikk még ma is olvasható a BBC honlapján, érdemes is áttanulmányozni, mert a BBC-t általában megbízható forrásnak tekintik, és a vezető médiában sehol másutt nem található tudósítás az orvlövészek tevékenységéről.

Ha a Majdanon kialakult helyzet további előzményeit is be akarnánk mutatni, szólni kellene a NATO kelet-európai terjeszkedéséről, amelynek Ukrajna áldozatául esett. Ismert, hogy a német újraegyesítéskor az amerikaiak megígérték Gorbacsovnak, hogy a NATO nem terjeszkedik Kelet felé, sőt Ronald Reagan még 1988 nyarán jelentette ki a Vörös téren, hogy Oroszország többé nem ellenség, nem a gonosz birodalma, amely jelzőt egyébként ő maga aggatta rá az országra Moszkva afganisztáni katonai beavatkozása miatt. Érdekességképp itt talán érdemes megemlíteni, hogy az Afganisztánból történt orosz kivonulás után Amerika vonult be oda, és a mai napig háborúzik azokkal a tálibokkal, akiket az oroszok ellen fegyverzett fel.

Az elmondottak a hazai helyzet megértéséhez azért hasznosak, mert eléggé jól dokumentáltan rámutatnak arra, hogyan történik egy-egy ország belső politikai életébe a beavatkozás. A módszer: találni vagy létrehozni a kormánnyal elégedetlen civil szervezeteket és pártokat, ezeket megfinanszírozni, megvádolni valamivel a kiszemelt kormányt, ha más éppen nincs, korrupcióval, mert egyrészt az elég gyakori politikusbetegség, másrészt ezt hiszik el legkönnyebben az emberek. Ezek után a kibontakozó tüntetésekről és a kormány tüntetőkkel szembeni túlkapásairól – akkor is, ha nincsenek – teleírni a világsajtót. Ha ez nem segít, a felháborodás növelése érdekében orvlövészeket is igénybe lehet venni.

Magyarországon a tüntetések ezt a legutolsó fokozatot még nem érték el, de a rendőrök provokálását már igen, amit szemléletesen lehet tálalni a „világsajtóban”, vagyis az euro­atlanti médiában. A New York Times például így ír: „Hétfőn délután a magyar állami műsorszolgáltató épületén belül egy ellenzéki törvényhozó feküdt a földön, biztonsági őrökkel körülvéve. Az épületen kívül egy parlamenti képviselőtársa megpróbálta áttörni a rendőrkordont, hogy elérje őt.” Nem írja a tudósító – mert nem akar pert –, hogy a földön fekvő képviselőt a biztonsági őrök teperték a földre, de azt sugallja. A jelenet emlékeztet arra, amikor Bicskén egy migráns a feleségét kezében a gyerekével a sínekre lökte, és az asszonyt felsegítő rendőrt a nyugati sajtó úgy mutatta be, mint a magyar rendőri brutalitás példáját. Hasonló hangnemben ír a tüntetésekről a The Guardian: „Magyarország elnyomott politikai ellenzéke megfogadta, hogy továbbra is fenntartja a nyomást az ország szélsőjobboldali miniszterelnökén, Orbán Viktoron. Ezt az egy hete tartó tiltakozások után határozták el, amelyben ezrek jöttek ki Budapest utcáira, és négy parlamenti képviselőt biztonsági őrök támadtak meg, miután azok megkísérelték, hogy követeléseiket az állami televízióban beolvassák.” A CNN már segítségért kiált: „Magyarországon támadják a demokráciát, Amerika hangja kulcsfontosságú.”

A módszer független attól, hogy az adott vádak (például a korrupció vagy a kormány egyes jogokat sértő intézkedései) mennyire állják meg a helyüket, a lényeg, hogy ha az adott kormány nemkívánatos az aktuális háttérhatalom (az euroatlanti politikai és gazdasági elit) számára, akkor az ismertetett módszerrel meg lehet buktatni vagy legalábbis nemzetközi nyomás alá helyezni.

A konkrét hazai helyzetből következik, hogy az elmúlt napokban vagy akár korábban is tapasztalt tüntetések bármilyen ok ürügyén állandósulni fognak, mert a külföld által támogatott ellenzéknek nincs annyi hazai támogatottsága, hogy a kormányt leváltsa, ahhoz viszont elegendő (külső) támogatást kap, hogy az utcán maradjon.

Magyar Hírlap

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
A gördeszkás pap Lakiteleken
2019. február 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Új arcok, régi harcok

Budapest, Polgárok Háza

2019. február 20. 18 óra

A Hit pajzsa díj átadása

Budapest, Jezsuita Rend Párbeszéd Háza
2019. február 23.

Kölcsey Kör: Az Európai Unió jelene és jövője

Kecskemét, Kocsis Pál iskola
2019. január 17. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


Lakitelek Népfőiskola

Szövetségesek

Szövetségesek

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Szövetségesek


Webmester :: © Nemzeti Fórum :: Oldaltérkép