Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szabolcs Attila
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2017. június 28. szerda
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Lóránt Károly: Biztonság, keletről nézve
2017. május 9.

A terroristák által ellenőrzött területekről beáramló menekültek száma növekszik, emiatt a terrortevékenység is erősödik.

Néhány napja, április 26-27-én zajlott le Moszkvában a VI. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia, amelyet 2012 óta minden évben megrendeznek. A konferencián olyan témákkal foglalkoznak, mint a rakétavédelmi rendszerek szerepe az új biztonsági tér kialakításában, az európai biztonság katonai és politikai szempontjai, a globális biztonság és regionális stabilitás, a globális biztonságot veszélyeztető terrorizmus, és más hasonló, a nemzetközi biztonságot érintő kérdések. Az idei konferencián különös figyelmet kapott a nemzetközi terrorizmus és ezzel kapcsolatban a szíriai és az észak-afrikai helyzet, valamint a koreai konfliktus és a délkelet-ázsiai biztonság kérdése.

A konferenciára közel száz országot hívtak meg, közöttük a NATO-országokat is, csupán néhány nagyobb ország maradt ki a meghívottak közül, például Nigéria és Banglades, de talán érthető okokból kimaradt Ukrajna is. Ugyancsak meghívást kaptak az olyan nagy nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, a Nemzetközi Vöröskereszt és több, főleg a volt szovjet köztársasá

gok egy részének és Kína intézménye, mint például a Sanghaji Együttműködési Szervezet. A konferencián nyolcvanhat országból mintegy hétszázötven szakértő vett részt, közöttük védelmi miniszterek és katonai intézmények vezetői.

A rendezvény megítélése szempontjából elsősorban az érdekes, hogy mely országok képviseltették magukat kormányzati szinten, és honnan érkeztek csupán biztonságpolitikával foglalkozó szakértők és újságírók. Nos, szinte természetes, hogy a NATO-országok kormányzati szinten nem képviseltették magukat, de megjelentek például olyan szakértők, mint az Egyesült Államokból Thomas Graham, aki jelenleg a Kissinger Associates nevű biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, és valamikor az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács Oroszországgal foglalkozó elnöki tanácsadója volt.

A kormányzati szinten képviselt országok – például Kína, India, Pakisztán, Brazília – súlya viszont nem csekély, népesség szempontjából az emberiség mintegy a felét képviselik.

Megnyitó beszédében Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter (egy kis, a mongol határnál élő nemzetiség fia) elsősorban a nemzetközi terrorizmus veszélyére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a terroristák által ellenőrzött területekről beáramló menekültek száma növekszik, és ennek következtében a terrortevékenység is erősödik. A terroristáknak igen gyakran nincs is szükségük szervezeti keretekre, önállóan cselekszenek, ugyanakkor a főleg Szíriában tevékenykedő Iszlám Állam hátországgal szolgál nekik. Sojgu szerint a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépést főleg a növekvő politikai szembenállás és a kölcsönös bizalmatlanság akadályozza. Szíria esetében az orosz védelmi miniszter az Oroszország, Irán és Törökország részvételével a kazahsztáni fővárosban, Asztanában megkötött tűzszünetet, ezen belül a szíriai kormány és a mérsékelt fegyveres ellenzék közötti közvetlen párbeszéd jelentőségét hangsúlyozta. És felhívta a figyelmet az Iszlám Állam terjeszkedésére a Líbiától Nyugat-Afrikáig terjedő válságövezetben, sürgette a mérsékelt politikai és katonai erők támogatását a terrorszervezetek előretörésének megakadályozására.

Majd Szergej Lavrov külügyminiszter már szélesebben körvonalazta Oroszország álláspontját a nemzetközi biztonságot érintő kérdésekben. Az ő beszédében is nagy hangsúlyt kapott a terrorizmus, amellyel szemben nemzetközi összefogást sürgetett. A szíriai konfliktus megoldása érdekében felelősségteljes viselkedésre hívott fel, hogy el lehessen kerülni azt a tartósan destabilizált helyzetet, ami Irakban is kialakult. Kitért a koreai problémára is, hangsúlyozva, hogy a feszültséget egyrészt Phenjan nukleáris és rakétafejlesztési ambíciói, másrészt azok a hadgyakorlatok keltik, amelyeket az Egyesült Államok helyi szövetségesei-vel tart a Koreai-félszigeten. Szerinte az ENSZ Biztonsági Tanácsa, továbbá a délkelet-ázsiai el nem kötelezett országok, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet bevonásával politikai megoldásra van szükség. Az erőszakos fellépés katasztrófához vezethet nemcsak a Koreai-félszigeten, de az egész délkelet-ázsiai térségben. Kitért arra is, hogy az a rakétaelhárító rendszer, amelyet az Egyesült Államok Dél-Koreába telepít, megbontja a globális egyensúlyt, destabilizálja a helyzetet. Lavrov Európával kapcsolatban is azt hozta fel, hogy a rakétaelhárító rendszerek amerikai telepítése a nukleáris sebezhetőség csökkenésének érzetét keltheti, és ez által csökkenti az atomfegyverek használatának küszöbértékét. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi problémákat nem lehet a hegemonizmus szellemében, hanem csak országok széleskörű együttműködésével megoldani.

Az orosz katonai és külügyi vezetők hangsúlyozott álláspontja az egyes válsággócok esetében lényegében az ismert orosz felfogás megerősítése volt. A konferenciát érdekesebbé inkább az tette, hogy az orosz felvetésekre a kormányszinten részt vevő országok hogyan reagáltak.

A reakciók közül ki lehet emelni a kínait, amelyet Shao Yuanming, a kínai Központi Katonai Bizottság egyesített vezérkarának helyettes vezérkari főnöke képviselt. Yuanming álláspontja sok tekintetben hasonló az oroszhoz, vagy azonos azzal. Mindenekelőtt hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés új formáit, amelyeknek a kooperáción és a dialógusokon keresztül kell érvényesülniük. Koreá-val kapcsolatban kiemelte a nukleáris fegyverek felszámolásának szükségességét, de ehhez rögtön hozzátette, hogy fel kell hagyni az észak-koreai határok mentén tartott rendszeres dél-koreai–amerikai közös hadgyakorlatokkal is (amelyek egyébként a koreai háború befejezése óta éves rendszerességgel folynak, és jelenleg a világ egyik legnagyobb rendszeres hadgyakorlatának számítanak). Yuanming kitért a Dél-kínai-tenger térségében kialakult feszültségre, amellyel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a feszültségeket sikerült mérsékelni. Yuanming szerint Kína védekező politikát folytat, és más országokkal – részben az ASEAN együttműködés keretében – a biztonságot erősítő katonai együttműködésre törekszik.

India védelmi minisztere, Arun Jaitley a nemzetközi biztonsági kérdések megvitatását szolgáló egyik legjelentősebb fórumnak nevezte a moszkvai összejövetelt, és kiemelte, hogy India mint régi barát és stratégiai partner, támogatja Oroszország növekvő szerepét a világ problémáinak megoldásában. Hasonló, barátságos hangnemben szólt hozzá a vitához a brazil védelmi miniszter, Raul Jungmann és a volt afgán elnök, Hamid Karzai is. Nagyobb nézeteltérésekre természetesen nem lehetett számítani, mert az Oroszország fő katonai ellenfeleinek számító országok nem képviseltették magukat, noha szakértőik esetleg ott voltak, mint Thomas Graham is, aki főleg azt hangsúlyozta, hogy a világ biztonsági problémáit csak orosz–amerikai együttműködés keretében lehet megoldani, bármekkora érdekkülönbség is van a két ország között.

A konferencia idején számos kétoldalú megbeszélés zajlott az oroszok és más országok – például Irán, Jordánia, Paraguay, Nicaragua, Fülöp-szigetek – katonai vezetői között, s a tárgyalások a katonai együttműködés valamely formájáról, így például a kiképzésről szóltak. Izrael esetében a terrorizmus elleni küzdelem terén történő kooperációról volt szó.

A konferencia megítélésével kapcsolatban érdekes összehasonlításra ad alkalmat, ha a kormányszinten képviselt országok gazdasági és katonai erejét a NATO katonai erejéhez hasonlítjuk. Mint említettük, a kormányszinten képviselt országok lakossága a világ népességének mintegy a felét adja (3,5 milliárd ember), együttes gazdasági teljesítményük (GDP) eléri a NATO gazdasági teljesítményét, ugyanakkor egy főre vetítve lényegesen szegényebbek, a NATO-országok legfeljebb egynegyedét érik el az egy főre jutó GFP tekintetében. Viszont lényegesen gyorsabban, az elmúlt tíz évet figyelembe véve átlagosan hét-nyolc százalékos ütemben fejlődnek, szemben a NATO-országok legfeljebb kétszázalékos ütemével. Természetesen nem vizionálok a NATO és az említett országok közötti Orwell típusú összecsapást, azt azonban igen, hogy hosszú távon nem lesz tartható az amerikai neokon politikai áramlat Amerika uralta, egypólusú világrend fenntartására irányuló törekvése. Előbb-utóbb Amerika vezető politikai erőinek fel kell készülniük a multipoláris világrend kialakulására.

Magyar Hírlap

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
XXIII. Országos Polgárőr Nap és VI. Országos Polgárőr Lovas Szemle
2017. június 24.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
XXIII. Országos Polgárőr Nap és VI. Országos Lovas Polgárőr Szemle

Nyíregyháza, repülőtér
2017. június 24. 10.00

Kölcsey Kör: A kecskeméti egyetem fejlődésének hatása a város életére

Kecskemét, Piarista Gimnázium díszterme
2017. június 22. 18.00

Felhívás: Parnasszus Irodalmi Tábor

Jelentkezési határidő:
2017. július 5.

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép