Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szabolcs Attila
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2017. november 21. kedd
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Lóránt Károly: Behódolás most
2017. november 10.

Az európai kultúra felszámolása folyik, a keresztény jelképek korlátozásával és egyre inkább az irodalmi művek és művészeti alkotások polkorrekt kritikájával vagy cenzúrázásával.

II. János Pál kezéből kivették a keresztet, persze csak képletesen, az eltávolításra ítélt kereszt nem a kezében, hanem az emlékmű tetején van, de ez mindegy is, a még Napóleon által 1799-ben létrehozott Francia Államtanács, mint legfelsőbb bíróság, olyan döntést hozott, hogy a keresztet el kell távolítani a bretagne-i kisváros, Ploermel főterén álló emlékmű tetejéről.

A döntés felidézheti bennünk Michel Houellebecq 2015-ben írt Behódolás című könyvének vízióját, ahogy Franciaország – nem kis részben a baloldal szélsőjobbtól való félelmében – muszlim politikai erőkkel szövetkezik, és végül az országnak muszlim vezetője lesz, majd teljes egészében muszlimmá válik.

A könyv végén a főszereplő, aki egyetemi tanárként irodalommal, politikával meg a szeretőivel volt elfoglalva, maga is felveszi a muszlim vallást, és kellemesen érinti, hogy az egyetemen csinos fejkendős diáklányok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak iránta. Ben Abbas, akit a szocia­listák és a mérsékelt muszlimok és a jobbközép UMP (Nicolas Sarkozy pártja) összefogásával sikerült Marine le Pennel szemben az ország elnökének megválasztani, nagyszabású birodalmi elképzeléseket forgat a fejében. A közel-keleti és észak-afrikai államokkal meg a helyi Muszlim Testvérekkel is összefogva birodalmat épít a valamikori Római Birodalom, de még inkább az Oszmán Birodalom mintájára, ide csatolva észak-európát egész Skandináviáig.

Michel Houellebecq (valódi nevén Michel Thomas) 2022-re teszi a könyvében leírt döntő változásokat, de bármennyire is irreális az időpont az európai elit számára kétségtelenül provokatív könyvben leírt tendenciák valóságosak, amit a mostani kereszteltávolítás is jelképez. Nem kell különösebben vallásosnak lenni ahhoz, hogy bárki megértse a Francia Államtanács döntését, amely mint irányadó testület, utat nyit a jövő hasonló állásfoglalásaihoz: szabad az út a keresztény szimbólumok eltávolításához és ezzel egyben Franciaország (és Európa) keresztény gyökereinek, vagyis saját kultúrájának felszámolásához. Az igaz ugyan, hogy a döntést egy az állam és az egyház szétválasztására vonatkozó, száztizenkét évvel ezelőtt elfogadott törvény alapján hozták, csakhogy a törvény szándéka akkor az egyház túlhatalmának, az egyház és az állam összefonódásának megakadályozása volt, ma pedig szó nincs az egyház túlhatalmáról, a törvény szó szerinti értelmezésének szándéka az európai keresztény örökség felszámolása. Brüsszel főterén a karácsonyfa- és Betlehem-állítás betiltása ugyanezt a szándékot képviseli, pedig Brüsszel muszlim lakossága most még alig éri el a tizenöt-húsz százalékot.

A közeli dátum irreális volta ellenére Houellebecq könyve sok hasonlóságot mutat a való élettel. A 2017-es francia választások során valóban mindenki összefogott Le Pen ellen, de egyelőre Ben Abbas helyét Emmanuel Macron foglalta el szintén birodalmi tervekkel, bár szerényebb mértékben, egyelőre csak Németországgal és néhány más uniós országgal együttműködve. Ha nincs is muszlim elnöke még Franciaországnak, vagy más uniós országnak, polgármester azért már akad Rotterdamban (Ahmed Aboutaleb) és Londonban (Sadiq Khan). A muszlim lakosság azonban egyik városban sincs még többségben (Rotterdam tizenhárom, London tíz százalék), a muszlim vezetők mindkét esetben a baloldal színeiben kerültek pozícióba, ahogy Houel­lebecq is írja könyvében.

A lengyel pápa emlékművéről való keresztlevétel erőteljes nemtetszést váltott ki Lengyelországban, Beata Szydlo lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy a „politikai korrektség diktátuma” és „az állam szekularizációja” olyan értékek terjesztéséhez vezet, amelyek „idegenek a mi kultúránktól, és amelyek az európaiak mindennapi életének terrorizálásához vezetnek”.

A politikai korrektséggel az angol kormány egyik tagjának, Louise Casey-nek is gondja akadt. A The Telegraph tudósítása szerint a szociálpolitikával foglalkozó Louise Casey legutóbb kijelentette, hogy „a politikai korrektség lehetővé teszi az iszlám terrorizmus virágzását, és erősíti a szélsőjobboldalt”. Casey, miután két éven át tanulmányozta az integráció egyesült királyságbeli helyzetét, arra a következtetésre jutott, hogy a „sokféleség elfogadására irányuló vágyunk megosztottságot és a társadalom legsebezhetőbb tagjainak lecsúszását eredményezte”.

Casey rendőrfőnökök és bűnügyi biztosok csúcstalálkozóján vetette fel, hogy itt az ideje az őszinte beszédnek arról, hogy mi történik néhány kevésbé integrált közösségben olyan helyeken, mint például Bradford, Birmingham, Oldham és London keleti része. Míg a rendőrség a legtöbb bűncselekmény esetében nem fél szembenézni olyan tényezőkkel, mint az etnikum és a vallás, a szélsőségességgel kapcsolatban vonakodik attól, hogy e kérdéseket felvesse, pedig az iszlám szélsőségesek gyakran lesznek terroristák, akik a legnagyobb fenyegetettséget jelentik. Ennek ellenére a rendőrségnek nehézséget okoz, ha az elkövetők hátterét szóba hozzák, a tagadás pedig csak ront a helyzeten.

„Mindig a jobboldal húz hasznot abból, ha politikailag túlságosan korrektek vagyunk, és nem tudunk megbirkózni az iszlám szélsőségességgel. Mindenki láthatta, hogy az EDL (Angol Védelmi Liga, egy, a szélsőjobboldalra helyezett párt) hogyan használta fel a rotherhami szexuális botrányt az iszlamofóbia szítására” – mondotta Casey.

Az integrációs folyamat felülvizsgálata során az ország legkevésbé integrált közösségeinek egynémelyikében tapasztalt viselkedési formák megdöbbentették Casey-t. Találkozott például olyan jelenséggel, hogy a tizenéves lányokat pénteki napon imádkozás okán kivették az iskolákból, azután hétfő reggelig nem hagyhatták el az otthonukat. „Nem hiszem, hogy a lányoknak úgy kell felnövekedniük ebben az országban, hogy a hétvégén nem hagyhatják el otthonukat – mondta. – A szélsőjobboldalt segítjük, ha nem foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel. Ők utálatos, rasszista emberek, akiknek nincs helyük a társadalmunkban, de a számuk növekszik.”

Casey-nek az integrációs folyamat felülvizsgálatával kapcsolatos jelentése múlt decemberben készült el, de a szerző vádjai szerint a „nehéz ügyek irattárába” került, és ajánlásait nem fogadták el.

Mint az előző példák is mutatják, Nyugat-Európában, ha nem is olyan sebességgel, mint ahogy Houel­lebecq könyvében leírja, apró lépésekben folyik az európai kultúra felszámolása, a keresztlevétellel, a keresztény ünnepek jelképeinek nyilvános megjelenésének korlátozásával és egyre inkább az irodalmi művek, művészeti alkotások a mai polkorrekt szempontból történő kritikájával vagy cenzúrázásával. Mint Louise Casey esete is bizonyítja, hiába ismerik fel akár kormányszinten is, hogy illúziókat táplálnak a bevándorlók integrálásával kapcsolatban, a hathatós cselekvésre irányuló akarat már hiányzik, nem utolsósorban a Nyugatot uraló ideo­lógiai terror miatt, ami – például a szólásszabadság tekintetében – vetekszik a mi ötvenes évekbeli tapasztalatainkkal.

A mi régiónk, az unió keleti fele, az Odera–Neisse-határtól keletre eső Európa történelmi okokból még mentes a Nyugatot már jórészt felemésztő ideológiáktól, és a kommunizmus alól felszabadult országokban – beleértve Oroszországot is – a vallásosság új erőre kapott, vagy legalábbis az országok vezetői felismerték, hogy a vallás fontos erő az ország kultúrájának megőrzésé­ben, a nemzeti identitás és szuverenitás védelmében. Az előttünk lévő évtizedek nagy kérdése, hogy vajon be kell-e hódolnunk a Nyugatot egyre inkább elborító önfeladásnak, vagy képesek leszünk saját európai kultúránk megőrzésére. Churchill az erőszakosan terjeszkedő kommunista ideológiának való ellenállás jelképeként mondta annak idején, hogy „vasfüggöny ereszkedik le Európára”, most úgy tűnik, hogyha nem is vasfüggöny, de megint egy ideológiai árok kezd mélyülni Európa nyugati és keleti fele között.

Magyar Hírlap

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Sass Kálmán mellszobrának avatása Érmihályfalván
2017. november 19.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Atilla fia, Csaba királyfi

Budapest, Polgárok Háza
2017. november 22. 18.00

Meghívó Sass Kálmán mellszobrának avatására

Érmihályfalva (Partium)
2017. november 19.

Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepsége

Budapest, Pesti Vármegyeháza
2017. november 15. 17.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép