Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 20. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Lóránt Károly: Amerikai ürgebőr
2017. május 26.

Bacsó Péter ikonikus filmjében, a Tanúban a kémjelentést üregbőrbe varrva dobták a Dunában várakozó békaembereknek – Az amerikai ürgebőr az a Trump elleni vád, hogy szigorúan titkos információkat adott át az oroszoknak, amikor legutóbb az orosz külügyminiszterrel, Lavrovval tárgyalt.

A legújabb botrányt a Washington Post robbantotta ki egy cikkével, amelyben egy „korábbi és jelenlegi amerikai tisztségviselőre” hivatkozva, azt állítja, hogy a Trump által átadott információ veszélyeztet egy fontos információforrást, amely az Iszlám Államról szolgáltat híreket.

Ráadásul Trump olyan információkat adott ki, amelyet Washington egy fontos szövetségesétől kapott, amellyel a kapcsolat olyan bizalmas, hogy a kapott információk részle­teit még a szövetségesekkel sem lehet megosztani, sőt a washingtoni adminisztrációban is csak korlátozott számú személy tudhat róla.

A balladai félhomályból lassan kibontakozó történet szerint Trump arra figyelmeztette Lavrovot, hogy az Iszlám Állam laptop(ok)ban elhelyezett bombákkal akar repülőgépeket felrobbantani, és az információ az izraeli titkosszolgálattól, a Moszadtól származik. A hírforrás, a „korábbi és jelenlegi amerikai tisztségviselő” azért tartja ezt az információátadást kockázatosnak, mert veszélyezteti az Egyesült Államok és szövetségeseinek képességét, hogy a jövőben ilyen fenyegetéseket tárjanak fel. „Trump nagyon meggondolatlannak tűnik, és nem fogja fel azoknak a dolgoknak a súlyát, amivel foglalkozik, különösen, amikor hírszerzési információk­ról és nemzetbiztonságról van szó. És mindezt beárnyékolja az Oroszországgal való kapcsolat problémája” – indokolta meg aggodalmát az ismeretlen forrás, aki még azt is hozzátette, hogy a legnyugtalanítóbb az, hogy Trump még a várost is elárulta, ahonnan az információ származik. Ennek alapján ugyanis Moszkva beazonosíthatja az izraeli hírforrást, aki esetleg az orosz haderő szíriai mozgását is figyeli, és így az oroszok érdekeltek lehetnek annak felszámolásában.

A Washington Post tudósítására azután számos fősodorbeli médium ráerősített, közöttük a New York Times, a Wall Street Journal és a Los Angeles Times, amely a Washington Posttal együtt alkotja azt az amerikai liberális négyest („a négyek bandáját” – mondanák a kínaiak), amely a választások során leginkább támadta Trumpot. A Vox nevű hírportál, amelyet néhány éve a Washington Postból kivált Ezra Klein alapított, részletes magyarázatot is ad arról, hogy miért olyan botrányos Trump információátadása. Eszerint az Egyesült Államok hírszerzése nagymértékben épít az izraeli titkosszolgálattal, a Moszaddal való együttműködésre, az oroszoknak való információátadás pedig oda vezethet, hogy a jövőben életbe vágóan fontos információkat, amelyek esetleg amerikaiak életét menthetik meg, a Moszad nem fog átadni Washingtonnak. Ez pedig nagyon nagy baj, mert a Moszad a világ leghatékonyabb hírszerző ügynöksége, s ebben a megállapításban nem is nagyon van okunk kételkedni.

A Washington Post eredeti cikkéhez harmincezernél is több komment érkezett, amelyeket végigolvasni lehetetlen, de a belőlük vett minta azt mutatja, hogy a Trump elleni, immár több mint egy éve folyó médiakampány ellenére a véleménynyilvánítók nagyobb része nem osztja a liberális média aggodalmait. A vélemények többsége szerint az amerikai elnöknek joga van olyan információt átadni, amilyet jónak gondol, különben is, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség tárgyaláson jelen lévő szakértője, Herbert Raymond McMaster, kijelentette, hogy az átadott információkkal nem volt probléma. Többen hangsúlyozták, hogy Amerikának az oroszoktól nincs félnivalója, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a liberális hisztériakeltés célja az amerikai társadalom megosztása a felette való könnyebb uralkodás céljából. A Washington Post cikkével egyetértők általában a liberális médiából hallottakat ismételgették, mindenekelőtt a liberálisok szokásos véleményét, hogy a hozzájuk nem tartozók ostobák, elfogultak és általában alkalmatlanok feladataik betöltésére.

Az alternatív (nem liberális) média megpróbálja a Trump elleni ismétlődő támadások mögötti valódi okokat feltárni. Paul Craig Roberts, aki valaha Ronald Reagan pénzügyminiszter-helyettese volt, például honlapján azt írja, hogy a Trump elleni támadások mögött a katonai-biztonsági komplexum áll, amely semmiképpen sem akarja, hogy az ellenségekkel normalizálódjon a viszony, mert az a jelenlegi évi csaknem ezermilliárd dolláros katonai kiadások csökkentéséhez vezethetne. Craig Roberts történelmi példákat hoz fel a hasonló esetekre.

A merénylet áldozatává vált Kennedyt például azért nem szerette a katonai és hírszerzési vezetés, mert megakadályozta Kuba invázióját és a tervezett megelőző nukleáris csapást a Szovjetunió ellen, és úgy általában a hidegháború befejezésének szükségességéről beszélt. Nixon bűne sem az elhíresült Watergate-botrány volt, hanem az, hogy normalizálta a kapcsolatokat az oroszokkal és Kínával. Ha Trump rendezné Amerika Oroszországgal való viszonyát, az óhatatlanul a katonai költségvetés és a katonai-hírszerzési komplexum befolyásának csökkenéséhez vezetne. Craig Roberts szerint az amerikai demokrácia megint csődöt mondott, senki sincs Washingtonban, aki Trumpnak segíthetne, azokat, akik esetleg mégis tudnának, a katonai-biztonsági komplexum, a Wall Street és az Izrael-lobbi által kézben tartott szenátus elutasítaná. Trump azzal, hogy az amerikai átlagember érdekeit akarja képviselni (akiket Hillary Clinton szánalmasoknak nevezett), elárulta az oligarchiát, amely most az ellene folytatott támadásokkal példát akar statuálni, hogy másoknak a jövőben ilyesmi ne jusson eszébe.

A Trump elleni támadások a liberális médiában nyilvánvalóan folytatódni a fognak, ám hogy a liberális erők képesek lesznek-e alkotmányos vádemelést (impeachment) kezdeményezni az elnök ellen, az még kérdéses. Mindenesetre ennek lehetőségét az amerikai sajtó széleskörűen tárgyalja. Néhány demokrata párti képviselő már 2016 decemberében el akart fogadtatni egy olyan törvényt, amely lehetővé tenné Trump vád alá helyezését azon az alapon, hogy elnökként hasznot húz üzleti befektetéseiből.

Legutóbb az Oroszországgal való kapcsolat került előtérbe, és ezzel összefüggésben nagyon várják a Trump által menesztett volt FBI-igazgató, James Comey június elején esedékes szenátusi meghallgatását. Jelenleg számos demokrata képviselő lép fel a Trump elleni eljárás megindítása mellett, a magukat „megoszthatatlan nemzeti ellenállási csoportnak” (national resistance group Indivisible) nevező csoportosulás pedig június 3-ra hirdetett meg egy általános Trump-ellenes tüntetést, ahol a Trump elleni eljárás megindítását fogják sürgetni. Ugyanakkor demokrata párti vezetők igyekeznek lehűteni a hangulatot, mert még nem látják elérkezettnek az időt az alkotmányos eljárás megindítására, amelynek eredménye végső soron a szenátusban dől el. A szenátusban az elnök leváltásához kétharmados többség kell, amelynek eléréséhez nagyszámú republikánus szavazatra is szükség van. Mivel Trump támogatottsága a republikánus választók körében még mindig nyolcvan százalék felett van, a republikánus szenátorok kétszer is meg fogják gondolni, hogy adják-e a voksukat az elnök menesztéséhez.

Ami Amerikában most zajlik, az nagyon hasonlatos a hazai vagy az unión belüli tapasztalatokhoz, és tulajdonképpen azt mutatja, hogy nyílt harc kezd kibontakozni az uralkodó elit, az establishment és az utóbbi évtizedek fejleményeként háttérbe szorult vagy szorított csoportok vagy érdekek között. Amerikában ez harc a Paul Craig Roberts által katonai-biztonsági komplexumnak nevezett erők és a hagyományos Amerikát képviselő középrétegek között, Európában a birodalmi törekvések és azok képviselői és a nemzetállami érdekek között zajlik. Az is nagyon hasonlatos, ahogy a liberális média mindent megtesz az uralkodó rétegek védelmében, nem megtartóztatva magát bizonyíthatatlan állításoktól vagy akár a nyílt hazugságoktól.

Mindez azt jelzi, hogy a következő évtized mind Amerikában, mind Európában az elkeseredett politikai harcok időszaka lesz.

Magyar Hírlap

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép