Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szabolcs Attila
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2017. augusztus 19. szombat
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Lezsák Sándor: Petőfi a Sevcsenko parkban
2017. augusztus 3.

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő beszéde elhangzott Petőfi Sándor bronz mellszobrának avatásán, 2017. július 31-én Nyugat-Ukrajnában, Ivano-Frankivszk városában, a Sevcsenko parkban.

Ez a mai szoboravató ünnepség harmonikusan illeszkedik hazánk, Magyarország és a szomszédos Ukrajna közötti, az elmúlt esztendők megújuló, kapcsolatokat erősítő folyamatába.

Ennek egyik jelentős állomása volt az ivano-frankivszk-i tiszteletbeli konzulátus megnyitása 2014 decemberében. Akkor külügyi államtitkárunk megerősítette, hogy Ukrajna a nehéz időkben is számíthat Magyarországra. Az elmúlt évben Grezsa István kormánybiztos a térségi kapcsolatok további bővítése érdekében tárgyalt az ősi halicsi térség, a megye és a város vezetőivel.

Lezsák Sándor: Petőfi a Sevcsenko parkban

2016 márciusában Kijevben, a Petőfi-szobor előtti ünnepségen, majd az ukrajnai magyar egyesületek találkozóján ígértem meg, hogy Keskeny Ernő nagykövetünk és munkatársainak közvetítésével, segítségével abban a városban avatunk új Petőfi-mellszobrot, ahol a helyi magyar közösségnek erős igénye van nemzeti ünnepeken az együttlétre.

Íme a Sevcsenko park forgalmas sétányán, a posztamensen Petőfi Sándor bronz mellszobra, amit Kligl Sándor Szegeden élő szobrászművészünk képzelete és keze formázott meg. Nyugat-Ukrajna szíve, a negyedmilliós Ivano-Frankivszk városa pedig méltó környezetet biztosított. Köszönet ezért a város polgármesterének, Ruszlan Marcinkív úrnak, Ihor Cependa úrnak, az egyetem rektorának, és erős köszönet jár Vaszil Visivanyuk tiszteletbeli konzulnak, Nagornyak Miroszlava asszonynak, az ivano-frankivszk-i Magyar Kulturális és Oktatási Központ vezetőjének, Bogdan Sztrutinszki úrnak, a kijevi Nemzeti Operettszínház vezetőjének, valamint az itt élő magyar közösségnek.

Ez a város, az egykori Sztanyiszláv 1962-ben vette föl az egyik legnevesebb ukrán költőnek, Ivan Jakovics Frankónak a nevét.

Petőfi Sándorunk jó helyre érkezett. Legyen jelkép, hogy halála napján nem csak szobor alakban születhet újjá.

Bár Ivan Franko hét évvel Petőfi halála után született, nagyon sok a rokon vonás a két költő életszemlélete, népszeretete és szociális érzékenysége között. Ezekre a rokon vonásokra már ráéreztek a magyar irodalom száz évvel ezelőtti művelői is.

Két példát jegyeztem föl. Az egyik: annak ellenére, hogy Ivan Franko halála idején az első világháború véres harcai tomboltak Galíciában és maga Lemberg-Lviv is többször gazdát cserélt, Ivan Franko 1916. május 28-án bekövetkezett haláláról már másnap tudtak Budapesten és a Budapesti Hírlap 1916. május 30-i száma már tudatta tisztelőivel a temetés helyét és időpontját is.

Mintegy négy hónappal Ivan Franko halála után, 1916. október 5-én pedig ezt írta a Pesti Hírlap: „Vasárnap délelőtt tartotta a Petőfi Társaság első őszi felolvasó ülését, amelyre egészen megtelt az Akadémia kisterme érdeklődő közönséggel. Többek között Zempléni Árpád felolvasta Franko Ivánnak „A kőtörők” című költeményét a maga fordításában.”

Nem ok nélkül népszerűsítette a Petőfi Társaság már száz évvel ezelőtt is Ivan Franko alkotását. Az akkor felolvasott költeményt 22 évesen írta Ivan Franko, és élete végéig meghatározta a szabadság iránti elkötelezettségét, költői hitvallását. Íme egy részlet a versből:

„De hisz mi hírnevet soha nem is kergettünk,
A hősi legendákban nyomot
mi nem hagyunk.
Csupán rabok vagyunk, habár mi önként vettünk
magunkra láncot, a szabadság rabjai lettünk;
A haladás útján csak kőtörők vagyunk.”

Ezt a hitvallást fogalmazta meg Petőfi Sándor is „Ha férfi vagy, légy férfi” című költeményében. Íme egy szakasz:

„Ha férfi vagy, légy férfi,
Legyen elved, hited,
És ezt kimondd, ha mindjárt
Véreddel fizeted.
Százszorta inkább éltedet
Tagadd meg, mint magad;
Hadd vesszen el az élet, ha
A becsület marad.”

Mindkét költőnk a maga idejében a valóságot élte meg, a valóság jegyese volt. Ivan Franko a vidéket járva mintegy nyolcszáz népdalt gyűjtött össze és mindeközben megismerhette a nép életkörülményeit. Az itt szerzett tapasztalatai alapján vált vezércsillagává a meggyőződés, hogy „a nép élete az életrevaló irodalom egyetlen forrása.”

Évtizedekkel korábban Petőfi ezt írja Arany Jánosnak: „Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék…”

Petőfi Sándor is, és Ivan Franko is sikertelenül próbálkozott a politikusi pályán. A választásokon mindketten megbuktak. Költeményeik hatása viszont rendkívüli volt. Petőfi verseit szinte mindegyik szabadságharcos honvéd- és nemzetőrcsapatnál olvasták, mondták, énekelték. A Nemzeti dal pedig a szabadság mámorában ujjongó magyarok forradalmi indulója lett és maradt 1956-ban is.

Ivan Franko költészetének erejét jól érzékelteti, egy 1907. évi osztrák parlamenti esemény, amit a Budapesti Hírlap 1907. évi július 5-i száma közölt: „Alighogy  Dulemba beszélni kezdett, egyszerre fölemelkedtek az összes rutén  képviselők,  és  rázendítettek  a Nincs  elveszve  Ukraina! rutén nemzeti dalra,  utána  pedig  elénekelték  Franko  Iván  rutén költőnek a forradalmi dalát, amely szerint a rutének nem szolgálhatják többé a lengyeleket és az oroszokat, hanem itt az  ideje, hogy kizárólagosan Ukraináért  áldozzák  föl a vérüket.” „Megjegyzendő – írja a Budapesti Hírlap –, hogy akkorra már Franko Iván himnuszát az összes galíciai és bukovinai ukrán egyesületek és iskolák elfogadták, és minden ünnepélyes alkalomkor elénekelték.”

Azt olvastam, hogy nincs olyan település Ukrajnában, ahol ne viselné büszkén utca, tér vagy intézmény, egyesület Ivan Franko nevét. Nemzetmegtartó, erősítő versei ma is fölhevítenek szabadságvágyat, kötődést a szülőhazához.

Petőfi neve is több mint egy magyar költő vezetékneve. Petőfi Sándor neve szerte a Kárpát-medencében, a nagyvilágban a szabadság és a szerelem hívószava. Halála napján idézzük föl halhatatlan versét, amit 24 évesen, 1847. január 1-jén írt:

„Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.”

Petőfi mindössze 26 és fél esztendőt élt, de hatalmas életműve szinte minden nemzedékben képes újjászületni. Mellszobrának avató-ünnepségén azt kívánjuk, hogy az Ivan Frankóról elnevezett városban, itt a Sevcsenko parkban Petőfi jelenléte, jelenvalósága, mindhárom költőfejedelem életműve szolgálja a jószomszédi kapcsolatokat is. Mert hazánk, Magyarország a politikailag stabil, demokratikus, gazdaságilag erős és a nemzeti kisebbségek, így az itt élő magyarok jogait tiszteletben tartó Ukrajna.

Köszönöm, hogy mindezt elmondhattam.

 

Elhangzott Petőfi Sándor bronz mellszobrának avatásán, 2017. július 31-én Nyugat-Ukrajnában, Ivano-Frankivszk városában, a Sevcsenko parkban.

Magyar Hírlap

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Ősök napja Bugacon
2017. augusztus 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Magyarok Nagyasszonya szobor ünnepélyes átadása

Királyfiakarcsa (Felvidék)
2017. augusztus 19.

XXIII. Országos Polgárőr Nap és VI. Országos Lovas Polgárőr Szemle

Nyíregyháza, repülőtér
2017. június 24. 10.00

Kölcsey Kör: A kecskeméti egyetem fejlődésének hatása a város életére

Kecskemét, Piarista Gimnázium díszterme
2017. június 22. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép