Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. június 21. csütörtök
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Lezsák Sándor: Atilla fia, Csaba királyfi
2017. november 22.

Dr. Horváth Béla, a Kölcsey Kör vezetőjének megnyitója elhangzott a Kölcsey Kör 50. rendezvényén, 2017. november 22-én Budapesten, a Polgárok Házában.

Lezsák Sándor legújabb irodalmi műve, az „Atilla fia, Csaba királyfi” ismét színpadi mű.

Egy mű értelmezése az olvasó feladata. Minél több, sokszínűbb az értelmezés, annál tartalmasabb, mélyebb, az olvasók gondolkodását megmozgató az alkotás.

A cím alapján első gondolatként minden székely vezérére asszociálhatunk. Beugranak nagy krónikásaink, történészeink nevei: Anonymus, Kézai Simon, László Gyula, Dümmerth Dezső, Györffy György, s emlékszünk Benedek Elek meséire, vagy ifjúkorunk történelmi regényére, Gárdonyi Géza „A láthatatlan ember”-ére. Nos, hol helyezkedik el ezek sorában Lezsák Sándor ma bemutatásra kerülő műve? – tehetjük fel a kérdést. A könyv hátoldalán olvashatjuk Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész ismertető szövegét, méltató ajánlását, amely szerint „A drámaköltő bravúros meseszövéssel – jórészt a föllelhető történelmi adatokra hivatkozva, de fantáziájának megannyi körével – olyan terrénumot teremtett, amelyen a család, a szeretet, az igazság, a hagyománytisztelet az alapkő” – eddig az idézet.

E gondolatsort folytatom, amikor az író, költő, dalszövegíró, színpadi szerző Lezsák Sándorról – legújabb művét elolvasva – nekem a lakiteleki sátorverő, a népben-nemzetben gondolkodó népfőiskolai szervező, a politikus és nem utolsó sorban a hunniai alföld napszámosa, lámpása jut eszembe. A következőkben, Dr. Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgatóval való beszélgetés bizonyára majd körbejárja Csaba királyfi személyét, s a mű történelmi múltját, helyszíneit, egyáltalán a magyar őstörténet kutatás jelenlegi helyzetét, a Magyar Tudományos Akadémia nézetét és a más megközelítési módokat, kutatási eredményeket, bizonyítákokat.

Ám térjünk vissza a szerzőhöz és művéhez! Az „Atilla fia, Csaba királyfi” színpadi mű olvasatomban Lezsák Sándor politikai ars poeticaja. Összegzése a nemzetépítés, nemzet-összefogás lényegének, annak értelméről szól, hitről, hagyományról, nyelvről, családról. Volt képviselőként mondhatom, az „Isten, Haza, Család!” kisgazda jelszóra épül a mű szövete.

Csaba királyfi által elmondott lezsáki idézetekkel támaszthatom mindezt alá, így, idézem: „…esküszök Babba Máriára, hogy múltunkból épül a jövőnk, őseink földjét nem hagyjuk el, és rovófákra tovább jegyezzük történeteinket…” vagy máshol olvashatjuk: „De ami nyugaton történik, az vérforraló. A züllés démona illatos lében fürdik és népeket bódít, bénít tetszhalálba.”

Természetesen aktuál politikai áthallást is fel lehet fedezni a sorok között költői megfogalmazásban: „Mint hegyről a hólavina vagy tavaszi áradáskor a medréből kilépett, gyors sodrású víztömeg, úgy zúdulnak ránk és pusztítva mennek tovább a néptömegek. Mert vannak országok, akiknek katona kell, hadsereg kell, és csábítják a fiatalokat mesés zsoldért, a szabad rablás reményében, a gazdagság ígéretével. A csábítók még nem fogták föl, hogy végül ezek a zsoldos hadak őket fogják elpusztítani.” Az idézetek sorát lehetne folytatni, de majd Önök is elolvassák a könyvet.

Még egy szálat szeretnék kiemelni a műből, ami végighúzódik az alkotáson, körbefonva az egyes helyszíneket, nevezetesen Bönge, aki felügyelő a szekeli népből és Mezge, aki a magyari népből felügyelő, nos kettőjük párbeszédeire. A két barát beszélgetései, évődései, egymás ugratásai rávilágítanak a magyar nyelv szépségére, egyedülállóan rendkívüli szókincskészletére, a rokon értelmű szavak gazdagságára, és sajnos az elfeledett kifejezéseinkre is. Pedagógusi precizitással vonul fel nyelvünk teljes tárháza, s a megalkotott mondókák, versikék, énekszövegek sokasága.

Mivel is zárhatóm a Kölcsey Kör ünnepi, 50. rendezvényének megnyitóját, mint az „Atilla fia, Csaba királyfi” színpadi mű befejezésével, ahol kérdésként hangzik el, hogy „hol a haza”? S Berzsenyihez, Dsida Jenőhöz, Szabó Lőrinchez, Illyés Gyulához felemelkedve, a válasz Lezsák Sándor szerint: most itt, és itt, idézem: „és túl hegyen, a Kárpátokon, ameddig talál egymás közt a magyari szó és a másikról lélekkel visszaverődik”.

E szavakkal köszöntöm a szerzőt, Lezsák Sándort!

 

(Dr. Horváth Béla megnyitója – elhangzott a Kölcsey Kör 50. rendezvényén, 2017. november 22-én a Polgárok Házában.)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kézilabdapályát avattak Pálmonostorán
2018. június 14.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép