Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. október 16. kedd
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Lángban a látóhatár
2015. november 19.

Volt egy régi vicc arról, hogy az SzKP kongresszusán küldöttként részt vesz a vidéki Oroszország egyik kolhozparaszt-asszonya.

Hazatérvén beszámol az elvtársaknak:

– Brezsnyev elvtárs, az SzKP főtitkára kijelentette, hogy a kommunizmus fényes horizontja felé menetelünk.

Nagyon szép, mondják a helyi pártszervezet tagjai, de mit jelent az a szó, hogy horizont? Az elvtársnő nem tudja; ezért előveszik a Nagy Szovjet Enciklopédiát, s mit találnak a „gorizont” szónál: „ez egy virtuális vonal a távolban. Minél inkább haladunk felé, annál inkább távolodik”.

Ezen annak idején jót nevettünk, s nem gondoltunk arra, hogy a földgolyó másik oldala ugyancsak a történelmet lezáró fényes „gorizont” felé igyekszik. Aztán bekövetkezett a szovjet világ csöndes összeomlása és Fukuyama megeresztette badar jóslatát a liberális demokráciák végső győzelméről és ezzel a történelem végéről. Az Egyesült Államokat irányító világhatalom egyedül maradt a páston és vezetőinek keblét elöntötte a mindenhatóság mámorító érzete. A magát Homo sapiensnek („bölcs embernek”) nevező lények legfalánkabb csoportja a rohamosan táguló világegyetem e határterületén, a földgolyó vékony kérgén megkapaszkodva elérkezettnek érezte az időt a geocentrikus (földközpontú) világkép helyreállításának: az ifjabb Bush elnök körül csoportosulók ekkor már magukat nyiltan a „masters of Universe” (a Világmindenség Alakító Urai) címmel illették. (Az érthetően hitetlenkedőknek ajánlom e tárgyban Stephen Haseler: Meltdown c. könyvét.) Ha pedig valaki az isteni igazság birtokosa, akkor a győztesek történelmét író emberfajta hagyományai szerint ezt az igazságot tűzzel-vassal terjesztenie kell. A föld felhabzsolható javaival soha betelni nem képes mohóság ugyanígy szabadult el, „mint az őrült, ki letépte láncát”. A neoliberális/neokon mázzal leöntött modern pénzhatalom legtalálóbb leírását épp egy magyar népmesében találjuk. Ebben a padláson szikkadó kisgömböc szabadul el s benyelné az egész világot.

A történteket elfogadhatóvá kell tenni. Ezért gömböcünk rohamát azzal leplezte, hogy meghirdette a „liberális demokrácia” hamisan vonzó címkével ellátott áru bejuttatását az ennek áldásaiból még nem részesülő térségekbe. A dialektika szent nevében az örök béke látomásának kiegészítéseként persze ennek is volt prófétája: Huntington megírta könyvében a civilizációk elkerülhetetlen összecsapását. A többi pedig már napjaink története. Megindult a volt szovjet gyarmatbirodalom átvétele, s ma már a küzdelem a maradék orosz állam megtörését célozza. Kissinger találóan jegyzi meg, hogy az ukrajnai küzdelem nem orosz agresszióból ered, hiszen elképzelhetetlen, hogy Putyin előbb 60 milliárd eurót öl bele a Szocsiban megrendezett téli olimpiába, hogy elfogadtassa magát nyugaton, s azután ezt fölöslegessé teszi Ukrajna megtámadásával.

Ugyanígy a Közel- és Közép-Keleten. A volt angol miniszterelnök (Tony Blair) nemrég kért bocsánatot, amiért háborúba vitte népét Irak ellen, holott tudta, hogy a beharangozott világméretű iraki katonai fenyegetés nem létezik. Mint ahogy tudta ezt az ifjabb Bush elnök is, amikor kiütötte az iraki tartógerendát a térség erőegyensúlyát fenntartó rendszerből. De nem volt elég az a tapasztalat, hogy a népuralom rendje helyett a zűrzavar vette át uralmát Irakban. Az „arab tavasz” fegyveres irányítói Észak-Afrikától Szíriáig megnyitották az utat a „mindenki harcának mindenki ellen”. És kik juttatták el a fegyvereket az ellenőrizhetetlen harci csoportokhoz?

Az ember azon tűnődik, hogy a kicsinyes macchiavellizmus hogyan fonódik össze a gőgös ostobasággal… Nézz meg egy Afganisztánban játszódó Rambo-filmet: megtudod, hogy az oroszok ellen igazságos harcukat folytató tálibokat lelkesülten támogatja az USA. Akkor még eszébe sem jut, hogy azután pedig kénytelen lesz ellenük harcolni. Amikor ez bekövetkezik, akkor pedig az imént még nemzeti hősként ábrázolt tálibok mocskos terroristákká minősülnek. Ugyanez Szíria: Asszad megdöntésére támogatott felkelőkből megalakult az Iszlám Állam. Csakhogy most Amerika nem akar tengerészgyalogságot küldeni, mert megindult és egész jövő évben tart a legnagyobb amerikai üzlet: ki tudja bevásárolni magát az új elnök mellé? (Kimutatták, hogy a kampánypénzek felét 158 befolyásos család dobta eddig össze.) De ha küldene is birodalmi katonát, tulajdonképpen kire lőjenek? Sajnos, míg az amerikaiak lebénultak, addig az oroszok és törökök követik a térségbeli érdekeiket. Pontosan tudják, hogy milyen erők ellen és mellett hajlandók küzdeni.

Hétköznapi megfontolással az ember a konfliktusok megoldását keresi. De lehet, hogy talán épp ez a hiba: józan ésszel gondolkodni a pénz-vezérelt politika esetén. Mert talán éppen az a fontos, hogy ne legyen csillapodás. Hiszen egy rendezett környezet fokozná Izrael veszély-érzetét, csökkentené az USA majdani játékterét. Amerika kelletlensége abban, hogy ismét mélyebbre süllyedjen a konfliktusok helyi mocsarába, már eddig is elvezetett Oroszország közvetítő erejének növekedéséhez. Hogy is van az, hogy miközben Obama elnök a világ legnagyobb fenyegetései közé sorolja Oroszországot (az ebola-vírus és az Iszlám állam mellett), közben köszönetet mond Putyinnak az iráni atom-megállapodásban betöltött közvetítő szerepéért? Nem zavarja, hogy kirajzolódik egy új síita erővonal a libanoni Hezbollahtól Asszad-on keresztül és az iraki síitákon át Iránig? Közben a szunnita erőközpontnak számító Szaudi-Arábia az olajár-zuhanással is súlyosbított gyengélkedésbe esik. A szóba jöhető másik nagy ország, Egyiptom saját belső feszültségeivel küzd. A szintén szunnita Törökország pedig az Iszlám Állam felőli és a kurd és fenyegetés árnyékában talán most lesz képes rendezni belső sorait. Érdekei azonban ütköznek mind Oroszországéval (az alavita Asszad megítélése), mind Amerikával (kurd kérdés), mind Iránnal (síita terjeszkedés).

A nyugati hatalmak erőszakos beavatkozásai okozta térségbeli szakadatlan felfordulás tett lehetővé egy egészen újszerű hadviselési formát: Európa elárasztását. Ezt a támadást Európa szervezete fel sem ismeri, nemhogy védekezni tudna. (Pedig támadni tudott!) Elfogadja annak, aminek nem lehet: békés menekültek időlegesen felduzzadt hullámának. Pedig az EU önvédelmi képtelensége, immunhiányos tehetetlensége pedig az észak-afrikai és közel-keleti térségen túlra (pl. Bangladesre vagy Közép-Afrikára) is óriási, embermilliókat megmozgató szívóhatást fejt ki. S hogy ez hova vezethet, annak csupán egyik előjele legutóbb a november 14-i párizsi mészárlás.

Magyarként még valami torz elégedettséget is érezhetnénk, ha nem kötnénk sorsunkat e szívünkhöz közeli kicsiny kontinenshez. Magyarországot is a betelepült más közösségekre hivatkozva szaggatták szét Trianonban. És mintha az elmúlt száz évben szülőföldjéről elhurcolt és meghurcolt, elüldözött és meggyilkolt magyarok átka foganna meg: azok a hatalmak, akik ezt megtették velünk, most nem képesek felismerni az őket fenyegető hasonló veszélyt. Mintha az elfojtott bűntudat lehetetlenné tenné, hogy a magyar tapasztalatnak igazat adjanak. Pedig most a magyar politika követi egyedül tettekben is a térségi összefogás parancsát. A megcsonkított, ezer bűnnel megvádolt áldozat ajánlja fel az összefogást azokkal is, akik ellene fenekednek. Tesszük ezt, mert mi felismertük, amit négy-öt években gondolkodó politikusok ott nyugatabbra képtelenek: ezen a földrészen együtt fogunk sírni, ha már a világot habzsoló önzés miatt nem vált lehetővé, hogy együtt nevessünk.

Az elözönlők nyakló nélküli szétosztása ellen, az értelem és ép érzék nevében tiltakozunk. De (!) lehet, hogy mégis meg kell szavaznunk egyféle kvótát. Olyant, amelyik arról szól, hogy mennyi nyugat-európai menekültet fogadjunk be.

Kelemen András                      

(Nemzeti Fórum+ Magyarországért Egyesület)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kurultaj szervezőinek díszvacsorája Bugacon
2018. október 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója

Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00

Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok

Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.

Lezsák Sándor előadása Pécsett

Pécs, BTK/TTK épület
2018. október 3. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép