Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. november 18. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Közösségépítő és hagyományőrző lépések – Hungarikumunk a táncházmozgalom
2015. január 6.

A tánc legősibb kifejezőeszközünk, erővel bír. Olyan erővel, ami kultúrákat, hagyományokat tart életben, összehozza az embereket és közösségeket teremt. A táncházmozgalom ma már hungarikum, legmesszebbre visszanyúló nemzeti értékünk.

A falvakban kialakult közös népi örömtáncot, ennek kultúráját a városi emberek menekítették át az újkorba. Ahogy előadásában Kovács Norbert aranysarkantyús néptáncos fogalmazott, most a falusi emberek feladata, hogy visszacsempésszék vidékre és régi, valós tartalmával töltsék meg újra a táncházakat.

Közösségépítő és hagyományőrző lépések – Hungarikumunk a táncházmozgalom

Kovács Norbert, Cimbi volt a Hungarikunyhó Szabadegyetem előadássorozatának utolsó vendége. Cimbi a néptánckultúra meghatározó alakja Veszprém megyében, aki többek közt azon fáradozik, hogy a néptánc és a táncházmozgalom ne a múlt hagyománya, hanem határokon átívelő, élő hagyomány legyen – mondta köszöntőjében a szabadegyetem elindítója és házigazdája, dr. Horváth Zsolt.

Közösségépítő és hagyományőrző lépések – Hungarikumunk a táncházmozgalom

A rendezvényen megemlékeztek Ertl Pálné Kuti Máriáról, a Zöldág Néptáncegyüttes alapítójáról, aki egy nappal korábban, tragikus hirtelenséggel hunyt el.

- Ő is itt lenne most közöttünk. Izgatottan várta ezt a napot, olyan lelkesedéssel, mint ahogy azt fogadta, hogy a táncházmozgalom kiemelt nemzeti értékeink sorába, a hungarikumok közé került – jegyezte meg dr. Horváth Zsolt. Kovács Norbert hozzátette, Ertl Pálné, Marika néni a Veszprém megyei táncélet motorja, húzó-hajtó ereje volt az utolsó pillanatig. A színpadról vitte el a mentő. Ő már akkor is aktívan tevékenykedett, amikor a táncházmozgalom megerősödött. A szavaimat ma este neki ajánlom! – mondta Kovács Norbert.

- A 70-es években olyan emberek indították el a táncházmozgalmat, akiknek nem voltak mély gyökereik a népi kultúrában, főként városi emberek. Eleinte zártkörű táncházakat tartottak, főként továbbképzési céllal. Kallos Zoltán volt az első, aki felvetetette, hogy engedjék be az embereket az utcáról – emlékezett Cimbi a kezdetekre.

Közösségépítő és hagyományőrző lépések – Hungarikumunk a táncházmozgalom

Táncosok és együttesek sorát lehetne említeni, akikből kinőtt a mozgalom: Tímár Sándor, Novák Tata, a már említett Kallos Zoltán, a Sebő Együttes, Halmos Béla és a Kalamajka Zenekar, a Muzsikás. A táncház mozgalom gyökeret vert határokon innen és túl, Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben. Gyimesben és Csíkban egyszerű hangszerekkel adták a ritmust a tánchoz. Többen foglalkoztak kutatással, akik arra tették fel életüket, hogy összegyűjtsék a táncokat és a hagyományokat. Martin György, vagy a Veszprém megyei térség gyűjtői, a herendi Pesovár testvérek. Az Alba Regia táncegyüttes máig az ő munkájukból, gyűjtésükből táplálkozik.

A 70-es, 80-as években nagyvárosi találkozási forma lett a táncház, olyan hely, ahol az értelmiségiek találkozhattak, beszélgethettek és szórakozhattak. Mivel egy-egy táncház nagy csoportosulást jelentett, kiemelten oda is figyeltek a táncházak szervezőire, és állandó résztvevőire. „Emlékszem Ajkán egyszer a Szovjetunióból fogadtunk vendégcsoportot. Ínycsiklandozó aszpikos ételekkel terítettek a tiszteletükre. Heffler Gyuri, aki akkor ismert táncház vezető volt, megjegyezte, hogy várta már, hogy elmenjenek a szovjetek, hogy ő is megkóstolhassa azt a sok finomságot. Többé nem jöhetett az Ajka Padragkút táncegyüttesbe, párjának pedig még a várost is el kellett hagynia. 1987-et írtunk!” – mesélte Kovács Norbert. Veszprém megyéből is a legtöbben hétvégente Budapestre vagy Székesfehérvárra jártak táncházba. Amikor a táncosok beléptek egy-egy ilyen nagyvárosi táncterembe, eltűnt a városi miliő, igazi vidéki, falusi hangulat költözött a falak közé.

Közösségépítő és hagyományőrző lépések – Hungarikumunk a táncházmozgalom

Közösségépítő és hagyományőrző lépések – Hungarikumunk a táncházmozgalom

- A tánc úgy építkezik, ahogy az élet. Ahogy a mulatságokon látunk egy-egy párt táncolni, abban benne van az egész életük. A tánc is, ahogy egy párkapcsolat előbb építkezik, aztán kiteljesedik, ahogy pörgetjük a párunkat, felépül a torony, megpihenünk, majd újra kezdjük az építkezést – fogalmazott az aranysarkantyús néptáncos. Hozzátette, a mulatságok talán leglátványosabb eleme a férfiak tánca, a legényes. Megmutatják egymásnak és persze a lányoknak, hogy ki a legény a gáton. Egészséges versengés ez, melybe minden férfi táncos, minden legény beleteszi az ősök tudását. Mindenki mellé akad lányka, mindenkit kiválasztanak.

- A legényes sokat veszített eredeti tartalmából. Manapság a férfiak inkább önmaguk túlzott előtérbe helyezésére használják, csak magukra figyelnek. Már nem az egészséges versengés mutatkozik meg a táncban, ami régen – fogalmazott Kovács Norbert, Cimbi. Emlékeztetett, egykor a két napon át tartó mulattságok sem voltak ritkák. Az idősebbek épp úgy bírták a táncot, mint a fiatalok. Nótáztak, beszélgettek, és táncoltak akár 48 órán át. Akkoriban a táncban éppoly fontos szerepe volt a nőnek, mint a férfinak. Ma már gyakorta látni, hogy a nő táncban csak a férfi virtuozitásának eszköze. – Ma sokan menedzserek a táncban is, újra embernek kell lenni – hangsúlyozta az előadó.

Közösségépítő és hagyományőrző lépések – Hungarikumunk a táncházmozgalom

A táncházmozgalom a 90-es években ért a csúcsára. Addigra kialakult a táncélet mai formája. Veszprém megye mindig az élen járt. A pápai Vadvirág Együttes, a Bacsányi Táncegyüttes, a Bakony és Veszprém Táncegyüttes, a Badacsony Táncegyüttes, a Litéri Zöldág, a Tördemic Táncegyüttes és a várpalotai Cserregők igazi bázist nyújtottak és nyújtanak ma is népi tánckultúrának.

A 90-es évek után a tánc intézményesített formában, az oktatásban is megjelenthetett. Ma is körülbelül 3 millió gyermek táncol országszerte, közülük 150 ezer iskolában tanulja a néptáncot. – Nincs még egy olyan ország, olyan nemzet, mely a saját kultúráját ilyen létszámban adná tovább a következő generációknak – jelentette ki Kovács Norbert Cimbi.

Közösségépítő és hagyományőrző lépések – Hungarikumunk a táncházmozgalom

Előadása végén szólt a Kiscsőszön életre hívott Pajta Fesztiválról, a tánctáborokról és a művészeti iskoláról, mely újabb fiataloknak ad lehetőséget, hogy magas szinten sajátítsák el a népi kultúrát és a hagyományőrző lépéseket.

(Forrás: Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Mindszenty Emlékérmek átadása az Országházban
2018. november 6.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019

Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00

Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét

Budapest
2018. november 17-18.

XVIII. Lakiteleki Filmszemle

Lakitelek Népfőiskola
2018. november 14-16.

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép