Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. június 24. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Közgazdászok és szociológusok tizenegyedik találkozója a RETÖRKI-ben
2017. január 28.

Január 18-án Lóránt Károly, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum külső munkatársa szervezésében közgazdászok és szociológusok tizenegyedszer jöttek össze a RETÖRKI tanácstermében annak érdekében, hogy a rendszerváltás időszakából kiindulva fontos szociálpolitikai és gazdasági kérdéseket vitassanak meg.

A műhelyvita sorozat keretében ez alkalommal Szegő Szilvia és Giday András tartott előadást „A külső adósság csökkenésének okai” címen.

A közéleti vitákban, de a szakmában is gyakran összekeverik az államháztartási eladósodást a nemzetgazdaság valamennyi szektorának a külfölddel szemben keletkezett eladósodásával. A külső eladósodás 2000-es évek elejei súlyos alakulásának – bár nem elhanyagolható szerepe volt az államháztartásnak – legfőbb okozói a hitelintézetek (főleg a devizahitelezéssel) és a vállalatok voltak. Tehát nem az állami, hanem a magán szféra volt a külső eladósodás növekedésének elsődleges kiváltója.

A túlzott külső forrásbevonás miatt az ország finanszírozásában 2009-ben drámai helyzet állt elő, amit súlyosbított, hogy míg az adósság jelentős részben rövid lejáratú volt, addig az annak biztosítására szolgáló MNB tartalék kritikusan alacsony volt. Ez államcsőddel fenyegetett. Ehhez a drámai helyzethez képest 2010 után 6 év alatt az ország nettó külső adóssága 30 százalékponttal csökkent, és mára az MNB tartalékai jelentősen meghaladják a külső rövid lejáratú adósság összegét.

Az eladósodás fogalmainak tisztázása után az előadók keresték a választ arra, hogyan vált lehetővé, hogy jelentős forrásmegvonás ellenére – hiszen a külső források csökkentek - a gazdasági növekedés stabilizálódott, majd beindult. Ráadásul nem alkalmaztunk radikális megszorító intézkedés csomagot (bérek, nyugdíjak megvágása, állami vagyon privatizálása, jóléti kiadások jelentős kurtítása stb.). Az előadók a magyarázat kapcsán fontos gazdaságfilozófiai, gazdaságszemléleti változásokra hívták fel a figyelmet.

Hangsúlyozták, hogy a kedvező külső hatások mellett a fő szerepet a belső forrásokra irányuló gazdaságpolitika játszotta, vagyis egy olyan törekvés, mely a belső finanszírozási források „bekötésére” irányult, méghozzá elsősorban a külső adósság finanszírozására. Ezzel a biztonság és a kockázat kezelése hangsúlyosabbá vált akár a jelenbeli költségekhez képest is (számolva a jövőbeni költségek valószínű növekedésével, lásd a devizahitelezés esetét).

Hasonló jelentőségű gazdaságfilozófiai változás volt, hogy a kormány törekedett az állam tulajdonosi, döntési kompetenciájának erősítésére, különösen a gazdasági versenyképesség javítása érdekében, és az árakon keresztül érvényesített monopolpozíciók letörésére. Mindez csökkentette az ország számára a külső kockázatokat. A devizahitelek forintosítása miatt az árfolyampolitika kikerülhetett a lakossági devizahitelezés csapdájából.

A leértékelődő forint javította a gazdálkodók versenyhelyzetét, és a kedvezőbb energiaárak (olajár csökkenése és a rezsi”harc”) lefékezték az inflációs hatásokat. Az indokolatlanul magas árképzés elleni kormányzati fellépést (energia, kommunikáció stb. árak) segítette a stratégiai vállalatokban történő állami tulajdonszerzés.  A kormányzati forrásokat növelték a különadók. A stabilizációs politika jelentős koncentrációval járt a jövedelem politikában (újraelosztásban, adóztatásban stb.), ami az ország fizetőképességének fenntartása és a külső függőség csökkentése érdekében indokolt volt. A források növekedése az elmúlt 2 évben lehetővé tett jövedelempolitikai lazításokat. A lakossági hitelezésben eddig megtett kormányzati ösztönző lépések mellett a következő években a lakáspolitikára koncentráló hitelezési filozófiaváltásra lesz szükség, a rendszerváltás utáni időszak cikk-cakkjainak elkerülése érdekében is.

retorki.hu

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
XXIV. Országos Polgárőr Nap és VII. Országos Polgárőr Lovas Szemle
2018. június 23.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép