Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 23. szerda
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Középkori épület falaira bukkantak régészek
2015. június 2.

Nagyméretű középkori épület maradványait tárják fel a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei a Tőserdei Pálinkaház közvetlen közelében, az egykori lakiteleki Szikra Tsz udvarán.

A ligetes területet Kápolna-dombnak nevezi a helyi hagyomány. De hogy valóban egy pusztatemplom avagy egy királyi udvarház falai kerültek-e elő a vastag homokréteg alól, az csak a későbbiekben nyer majd bizonyosságot.

Középkori épület falaira bukkantak régészek

Rosta Szabolcs ásatásvezető régész, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója lapunknak elmondta: a lelet ritkaságnak számít a Dél-Alföldön. A vastag futóhomok alól két méter magas, kívül-belül vakolt falakkal és támpillérekkel körülvett helyiséget ástak ki az elmúlt hetekben. Ez lehet egy templom szentélye – ez esetben a domb belseje egy kifejezetten nagy templomhajót rejt magában –, de éppúgy lehet egy középkori királyi udvarház maradványa is.

Középkori épület falaira bukkantak régészek

Turisták is láthatják majd, ha befejeződik a feltárás

– Az ásatás jelenlegi állapotában annyi bizonyos, hogy egy nagyméretű középkori épületre bukkantunk, tégla és réti mészkő vegyes falazással. Különlegessége, hogy vakolt, ami vélhetően már a 17-18. században került a középkori falakra. Hasonlóan épen maradt pusztatemplomok felfedezése az Alföldön ritkaságszámba megy, mivel amikor a 18-19. században a vidék újra benépesült, a helyiek a kőhiány miatt a templomromok többségét elhordták. A helyi szájhagyomány szerint az 1920-as években a romokat betemettette egy előrelátó földbirtokos. A feltárás során most igazolódni látszik ez a fajta „állagmegóvás”. Jómagam dolgoztam már néhány pusztatemplom feltárásán, de ilyen magas, és viszonylag épen maradt falakat még sehol sem láttam. Végre nem alapokat ásunk, és nem negatívban dolgozunk, mint például Kiskunfélegyházán, Szankon vagy Bugac-Pétermonostornál.

Magyarország első fennmaradt térképét a magyar Lázár deák készítette 1528 előtt. A térképen fel van tüntetve a Tisza mellett „Alpárfelső” temploma. A szakemberek szerint ennek a templomnak az ásatása kezdődött el a Tőserdei Pálinkaház területén. A középkori templomokat mindig temetők vették körül, melynek cinterem volt a neve. Csontok így ezen a lelőhelyen is előkerülnek, valószínűleg a korábbi bolygatások miatt. Az ép középkori sírok mélyebben várhatók, akár több ezer sírra is lehet számítani. Ezek többsége azonban nem lesz feltárva, mivel a jelenlegi ásatás főként a templom falainak feltárására és azok állagmegóvására összpontosít – tudtuk meg Rosta Szabolcstól.

Ha valóban Árpád-kori templomra bukkantak a szakemberek, úgy a mai Lakitelek legrégebbi épített emléke került elő. A település korábbi neve Felső-Alpár volt, melynek első említése igen korán, 1075-ből való. Ekkor a király a Garamszentbenedeki Bencés Apátságnak adományozza a települést. A szakemberek innen tudják, hogy kell lennie egy királyi udvarháznak is környéken, a királyi embert Bocz Mesternek hívták. Több, mint 500 éves fennállás után, a török időkben szinte teljesen elpusztult a valaha igen gazdag település. 2012-ben, a lakiteleki árvízvédelmi gát építésekor már folytattak régészeti feltárást a közelben, amikor a templomtól mintegy 500 méterre Wilhelm Gábor régész településrészletet hozott felszínre. A középkori Királyi Út mentén álló Felsőalpár település jelentőségére utal az is, hogy az egyik házból egy Árpád-kori aranygyűrű, valamint a 13. század elejéről származó ezüst éremlelet is előkerült.

Turisták is láthatják majd, ha befejeződik a feltárás

A felsőalpári romtemplom feltárása egy komoly turisztikai fejlesztési projekt keretében valósul meg, pályázati támogatással. Mellette egy régészeti-művészettörténeti komplexumot is épít a Templom-Halom Lakitelek Nonprofit Kft., még ebben az évben – tudtuk meg Honti Attila építészmérnöktől, a cég ügyvezetőjétől. A beruházás egyik célja, hogy láthatóvá tegyék az egykori templomot úgy a szakma, mint a turisták részére, másrészt, hogy a régészetet és művészettörténetet közelebb vigyék a laikus emberekhez. A templomrom feltárása mellett létrehoznak egy régészeti kutatóbázist, továbbá élő mesterségeket mutatnak majd be a nagyközönségnek.

Popovics Zsuzsanna

(Forrás: BAON.hu)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép