Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. október 16. kedd
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Klebelsberg Program

KLEBELSBERG PROGRAM

Alaptézisek

1. Általános célok

1. Meg kell erősíteni a nevelési-oktatási intézmények helyzetét szakmailag, szervezetileg és pénzügyileg.

Ma intézményeink kiemelt feladatuknak a csökkenő létszámú tanulókért folytatott harcot tekintik, hogy ezáltal a legfőbb rosszat, az iskolabezárást vagy összevonást elkerüljék. Ez az iskolákat szembefordítja egymással. Az iskolavezetés egyik feladata a finanszírozás legalább minimális szinten való biztosítása. Mindez az érdemi oktató-nevelő munkától von el értékes energiát és időt.

Az intézmények versenyezhetnek, de kizárólag szakmai és eredményességi szempontból. El kell érni, hogy az iskolák ne ellenfelet, hanem szövetségest lássanak egymásban. Biztonságos és tervezhető működési feltételeket kell biztosítani az intézményeknek.

2. Biztonságot és érdemi szakmai segítséget kell nyújtani a pedagógusoknak.

Az oktatásügy ma olyan pedagógiai kihívásokkal néz szembe, amik korábban, akárcsak néhány éve is ismeretlenek voltak. Ezekben a pedagógusok (és az egyes iskolák) magárahagyatottságát meg kell szüntetni. Központi, akár jogi, szervezeti és finanszírozásbeli változtatásra van szükség ahhoz, hogy a pedagógiai munka hatékonyságát javítani és a pedagógus szakmai munkáját segíteni lehessen.

3. A serdülőkorú fiatalok nevelésének három fő színtere, egyben formálódásának fő összetevője a család, a kortárscsoport és az iskola. E háromból legalább kettő biztos hátteret és tájékozódási alapot kell, hogy adjon a fiataloknak. Ezért a nevelés és nevelődés mindhárom területét központi támogatással is erősíteni, segíteni kell.

 

2. Óvodai nevelés

Az óvodák mind a nevelésben, mind a társadalmi beilleszkedésben, az esélyegyenlőség javításának elősegítésében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be.

Az intézmények helyzete ma bizonytalan, érdekérvényesítő képességük még az oktatási területen belül is talán a leggyengébb. Mindeközben egyre nehezebb szakmai feladatokkal, egyre nagyobb társadalmi elvárásokkal kerülnek szembe.

1. A feladatok megoldásához a központi anyagi és központilag szervezett szakmai segítséget kell nyújtani.

2. El kell érni az óvodába járók arányával a mai 70 %-ról legalább a nyugat-európai átlagnak megfelelő 80 % fölötti értékre való növekedését.

Biztosítani kell a munkahelyi és egyéb fenntartású óvodák működésének feltételeit az önkormányzatiakkal azonos szinten.

 

3. A kisiskolákban folyó nevelés és oktatás

A vidék biztonságos jövőjének érdekében a közoktatásban olyan változások szükségesek, amelyek az oktatási rendszeren keresztül is segítik a települések népességmegtartó erejének növelését.

1. A közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszámokat mind az óvoda, mind az iskola esetében csökkenteni kell. Ezt kiegészítve, a kistelepüléseken, már 8 gyermek esetén garantálni kell az óvoda és az alsó tagozat helyben történő működését.

2. A kis létszámú intézményt az anyagi feltételek hiánya esetén az önkormányzat adhassa át az államnak

3. A létszám alapú állami normatívát fel kell váltania a feladat-, illetve csoportnormatívának.

 

4.  Közoktatás

A köznevelési rendszer középpontjában (mint legfontosabb érték, cél, értelem és eszköz) az ember áll: a fejlődésben levő gyermek illetve ifjú és a fejlődéséhez segítséget nyújtó pedagógus. Kettejük érdeke közös: egymással nem fordíthatók szembe. A pedagógusképzés az így értelmezett köznevelési rendszerben való alkotó közreműködésre készíti fel a jelölteket.

A köznevelési rendszert nem fogyasztó, hanem termelő és értékteremtő ágazatnak tekintjük. Ezt az álláspontot a nemzeti fejlesztési tervekben és a mindenkori költségvetési tárgyalások során is maradéktalanul érvényesíteni kell az ágazat évről évre növekvő arányú finanszírozásban. A pénzügyi növekmény négy kiemelt, egyenrangú területe: 1/ a pedagógusbérek, 2/ a nevelési feladatok finanszírozása, 3/ az épületek és az infrastruktúra korszerűsítése, 4/ az intézmények korszerű taneszközökkel történő ellátása.

4.1. Az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban a személyiség optimális fejlődésének elősegítése, azaz a nevelés integráló, minden mást magába foglaló feladat. Az intézmények tanórán kívüli foglalkozásokra, elsősorban a kirándulásokra fordítható idő- és költségkereteit legalább 10 %-kal kell növelni.

4.2. A pedagógusok és a szülők minden pedagógiai és intézményi kérdésben egyeztetik álláspontjukat, de a szakmai döntéseket - a vélemények megfontolása után - kizárólag a nevelőközösségek hozzák meg.

4.3. Minden kistelepülésen, ahol erre szülői igény van, működniük kell - akár összevont formában - az óvodáknak és az alsó tagozatoknak.

4.4. A jogszabályoknak a fiatalok egészséges fejlődéséhez szükséges iskolai, kollégiumi nyugalmat, a komoly tanulást, a rend és fegyelem biztosítását kell elősegíteniük.

4.5. A közoktatási intézményekben a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel és szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelésekkel együttesen minősítik a pedagógusok. Az iskolai továbbhaladás (esetleges évismétlés) ügyében az iskola nevelőtestülete döntsön.

4.6. A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai elhelyezéséről (együtt- vagy különneveléséről) szakértői bizottságok egyedi döntéseket hozzanak, amelyet évente megújítanak vagy módosítanak.

4.7. A felső tagozatok szakmai megerősítése mellett a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak nyilvános kritériumrendszer alapján történt szakmai ellenőrzés után kaphassák meg további működési engedélyüket.

4.8. Az egységes nemzeti műveltség továbbvitele érdekében a tanítás tartalmait

- választható, ám kötelező kerettantervekkel - ismét központilag szabályozni kell. Emellett minden olyan tanterv szerint engedélyezett lesz a tanítás, amely pedagógiai szempontból értékes, és amelyre meghatározó szülői igény mutatkozik.

4.9. Az engedélyezett tankönyvek választékát a kerettantervekhez igazítva kell ésszerűsíteni majd - első lépésben az alsó tagozaton - ingyenessé tenni a több évig érvényes tankönyveket.

4.10. Az érettségi vizsgát egyszerűbbé és olcsóbbá kell tenni: a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozóknak az egységes vizsga keretein belül kell magasabb követelményeknek megfelelni.

4.11. Szükségesnek látszik a pedagógusképzés feletti felelősségvállalás érdekében, tanárképző intézeteket létrehozni; a tartalmi és strukturális követelményeknek egy részét jogszabállyal egységesíteni, hogy az a mainál sokkal jobban megfeleljen a köznevelési rendszer mindenkori elvárásainak.

4.12. Elkerülhetetlen a pedagógus-továbbképzés rendszerének megerősítése, tartalmi korszerűsítése a tanárképző intézeteken keresztül. A képzés és továbbképzés rendszerét összhangba kell hozni a pedagógus életpálya-modellel.

4.13. Szükség van korszerű, az intézményi autonómiát tiszteletben tartó külső szakmai ellenőrzési-értékelési rendszer bevezetésére, és az országos szakigazgatási szervek kiépítésére a meglevő intézményi bázison.

4.14. Az állam vegye át azoknak az intézményeknek a fenntartását, amelyek felett a helyi vagy a területi önkormányzat nem tudja vagy nem akarja továbbgyakorolni a fenntartói jogait.

4.15. Az oktatáspolitikai döntésekben pedagógus szakmai köztestület (kamara) közreműködésével biztosítható a szakmai szempontok maximális érvényesülése.

 

5. Szakképzés

A szakképzés alapvetően két követelménynek kell megfeleljen:

    Biztosítania kell minden tovább nem tanuló fiatal számára, hogy az iskolarendszerből való kilépéskor valós karrier, illetve életpálya lehetőség álljon előtte. Tehát minden állampolgár számára megfelelő felkészültséget kell biztosítani ahhoz, hogy a társadalmi munkamegosztásba be tudjon kapcsolódni.
    A magyar gazdaság, elsősorban a kis- és középvállalati szektor nemzetközi versenyképességét a képzett szakember-utánpótlás segítségével javítsa.

5.1. A gyakorlati képzést, manuális fejlesztést, kiemelt területként kell kezelni. A gyakorlati szakismeretek megszerzése mellett fontos a nevelésben, személyiségformálásban, a szociális kompetenciák kialakításában betöltött, sok esetben mással nem pótolható szerepe.

5.2. Vissza kell állítani a technikusképzés súlyát és rangját. Egyértelműsíteni kell kapcsolatát a felsőfokú képzési formákkal. Az eddigi tapasztalatok összegzésére építve felül kell vizsgálni a "Felsőfokú Szakképzés" célját és helyét az oktatási rendszerben.

5.3. A szakképzésben új vizsgarendszert kell bevezetni annak érdekében, hogy a végzettség igazolása, a munkaerőpiac számára világos információkat és minőségi garanciákat nyújtson.

5.4. Az állami - önkormányzati intézményfenntartás, működtetés, valamint a finanszírozás rendszerét alapjaiban meg kell változtatni.

 

6. Felsőoktatás

1. Helyre kell állítani az egyetemek autonómiáját, az ezt sértő jogszabályokat meg kell változtatni (pl. rektorok kinevezési rendje, gazdasági tanácsadó testületek stb.).

2. A felsőoktatási intézményektől elsősorban színvonalas oktatást és kutatást várunk el, és csak ennek alárendelten a tömegoktatás iránti igény kielégítését. Ezt az elvárást kell tükröznie a finanszírozási rendszernek is.

3. A bolognai folyamat keretében bevezetett új képzési formák mellett a hagyományos, több évtized alatt kialakult képzések folytatását is engedélyezni kell. Az áttérést folyamatosan az igények és a tapasztalatok rendszeres értékelése mellett, azokat figyelembe véve kell végrehajtani. Az áttérés során is tiszteletben kell tartani az egyetemek autonómiáját.

4. A tanárképzés egész rendszerét, intézményi kereteit át kell gondolni. A tanárképzésben a magyar oktatásügy elvárásai és helyzete kell, hogy elsőrendű szempont legyen és nem az ún. európai elvárások.

6.5. A jogszabályokat úgy kell módosítani, hogy ismét lehetővé váljon az érettségizettek tanárszakra való jelentkezése, a pályaválasztáskor legyen erre lehetőségük ugyanúgy, mint pl. az orvosi vagy a jogászi pálya esetén.

6.6. A most induló három éves alapképzés a tanárképzésben a hallgatók számára zsákutca. Az általános iskolák felső tagozatára képesítő szaktanárképzést egyelőre a jelenlegi négy évfolyamos főiskolai rendszerben kell tartani.

 

7. Felnőttképzés

Modern és versenyképes ország nem képzelhető el általános (tehát a végzettség és beosztás szintjétől független) és tömeges (tehát minden munkavállalót rendszeres időközönként érintő) felnőttoktatás nélkül.

Ennek megszervezése, a folyamatos működés feltételeinek garantálása állami feladat.

A felnőttképzésben kívánatosnak tartjuk a többszektorúságot, de a gyors elterjesztés és tömegessé tétel csak a meglévő, elsősorban középfokú intézményhálózat bázisán képzelhető el.

 

8. Finanszírozási és egyéb kérdések

1. A pedagógusok bérét közvetlenül az államháztartás folyósítsa. Ez az önkormányzatok számára tehermentesítést, a pedagógusok számára biztonságot jelent.

2. A pedagógusok számára differenciált életpályamodell keretében kell biztosítani a szakmai és illetménybeni előrejutás, karrier lehetőségét.

3. A pedagógusok nyugdíjjogosultságot szerezhessenek a betöltött életkoron kívül, a szolgálati évek alapján is. Így lehetőségük lenne 62 éves kor előtt nyugdíjba menni.

4. Átfogó kollégium építési-fejlesztési programot kell indítani. Ennek célja egyrészt pedagógiai (pl. hátránykompenzáció), másrészt a tanulási körülmények javítása (pl. a nagylétszámban ingázó középiskolások számára).

A kollégiumi hálózat kell, hogy hátteret biztosítson a felfejlesztendő felnőttképzés egy speciális része számára is.

5. A fejkvótára épülő normatív finanszírozást egészítse ki egy differenciált feladatfinanszírozás, elismerve ezzel bizonyos speciális feladatok többletköltségét.

 

Készítette: a Nemzeti Fórum szakértői csoportja 2006.

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kurultaj szervezőinek díszvacsorája Bugacon
2018. október 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója

Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00

Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok

Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.

Lezsák Sándor előadása Pécsett

Pécs, BTK/TTK épület
2018. október 3. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép