Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. június 25. hétfő
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Kercaszomori könyvbemutató
2015. augusztus 11.

Ünnepelt a hétvégén Kercaszomor. Falunapokat tartottak, aminek az egyik fő eseménye egy könyvbemutató volt: a Kercaszomor Értéktára első köteteként jelent meg az önkormányzat kiadásában a Határszéli kálvária című könyv, a Pongrácz család huszadik századi történetéről.

V. Németh Zsolt államtitkár, a térség országgyűlési képviselője méltatása szerint, nem csak család és helytörténet ez a könyv, hanem hiteles, drámai látlelete Kercaszomor 150 évének. Mint ismert, Kercaszomor 2008 óta a legbátrabb falu címet viseli, a 95 évvel ezelőtt történt szomoróci felkelés óta. A helytörténeti sorozatban feltárják a falu múltját, bemutatják a jelenét és az utolsó kiadványok már a jövőbe tekintenek majd.

Kercaszomori könyvbemutató

A bemutatót V. Németh Zsolt köszöntőjével nyitotta meg.

Amikor könyvbemutatóra kérnek fel és kezembe veszek egy könyvet, mindig az jut eszembe, hogy én csak pár percet fogok beszélni, de a szerzőnek mennyi munkájába került, amíg a könyv utolsó sorainál letette a tollat vagy leütötte az utolsó betűt író-vagy számítógépen.

Ezért is nagy tisztelettel olvastam végig ezt az alig 140 oldalt, amelyben egy család, egy község több mint másfél évszázados története, küzdelme, örömei bontakoznak ki. De ez a könyv, Pongrácz Dániel Határszéli Kálvária című könyve nem csak egyszerűen család- vagy helytörténeti visszaemlékezés, hanem hiteles, drámai látlelete országos kitekintéssel mind annak, amely Szomoróc községgel, Kercaszomoróc lakosaival történt.

A több mint negyven év kommunista diktatúra miatt elhallgatott történelem eseményei kelnek ismét életre a könyv lapjain. S habár a falu népe vagy az onnan elszármazók mindig is tudták, hogy mi történt az igazságtalan trianoni béke után, majd a szovjet megszállás alatt Szomorócon, a felejtés nagy úr és éppen ezért fontos az emlékezés, a valóság leírása az utódok számára, ami eddig a történelem könyvekből kimaradt vagy meghamisították a történéseket.

Kercaszomori könyvbemutató

A szerző, Pongrácz Dániel ezzel nagy szolgálatot tett nemcsak falujának, de a hazájának is. Ismét bebizonyosodott, hogy a történelmet emberek csinálják és igenis számít az akarat, a bátorság, a hősiesség, hogy ne történjék velünk bármi.

Az első világháborúból az Osztrák-Magyar Monarchia, egyáltalán Magyarország a vesztesek oldalára került. Büntetésként a trianoni békeszerződéssel elvesztette területének kétharmadát. Talán több város, falu maradhatott volna Magyarországnál, ha a bénultság nem hatalmasodott volna el az országon és nem lett volna vörös rémuralom. Mégis néhány település úgy gondolta, hogy nem akar idegen országban élni. És harcuk, akarásuk sikerrel járt.

Ez volt Sopronnál 1920-21-ben, amikor is egy maroknyi népesség egyetemisták, gazdalegények, veterán frontkatonák- fellázadt az igazságtalan döntés ellen és kikényszerítették a népszavazást. Sopron a leghűségesebb magyar városnak bizonyult, nem került Ausztriához.

Somogyváry Gyula könyve, És mégis élünk, gyönyörű példázatát adja a hősiességnek. A másik magyar település Balassagyarmat viszont elnyerte a legbátrabb város elnevezést, mert 1919-ben a város lakosai, a vasutasokkal az élen kemény harcban kiverte a cseheket Balassagyarmatról. És elérkeztünk Szomoróchoz, ahol 1920-ban fegyveres felkelés tört ki a jugoszláv megszállók ellen, amiben részt vettek, a szomoróci és kercai férfiak, a Pongrácz család számos tagja és a szerző anyai nagyapja Papp József is. A felkelés nem volt hiába való, mert Szomorócz végül visszakerült Magyarországhoz. Így lehetett a rendszerváltás után, nagy küzdelmek árán Vas megye Legbátrabb községe, Kercaszomor.

Az Országgyűlés 2008.október 27-én megszavazta a Communitas Fortissima törvényt, azaz a ,,Legbátrabb falu” címmel tüntette ki Kercaszomor lakóit, a falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított , 1920-as fegyveres felkelésben tanúsított bátor magatartásáért.

Pongrácz Dániel könyve kortörténeti dokumentum – a kercaszomori füzetek első köteteként-, izgalmas olvasmány és különösen a fiataloknak ajánlom.

Mert nemcsak a hősi helytállás történetét olvashatjuk benne, hanem a szovjet megszállás alatti időket, a Rákosi-rendszer kegyetlen diktatúrája is megelevenedik.

Pongráczék, mint az országban sok százezer más tehetős gazda család, hamar kulák listára került és mindenüket elvették: földjüket, állataikat, családi házukat, boltjukat, fakereskedésüket. Pongráczéknak a munka, a földművelése volt mindenük, hajnaltól késő estig dolgoztak. Bár a magyar parasztot megpróbálták kisemmizni, mégis a tehetséget a fiatalokban nem lehetett elnyomni. A Pongrácz fiúk nemcsak a gazdálkodásban voltak sikeresek- a könyv szerint- hanem a tanulásban is eredményeket tudtak elérni. Lett közülük orvos, híres sebész és gépészmérnök is, mint a könyv szerzője, Pongrácz Dániel, neves erőmű tervező. Több évtizedes sikeres munkájáért átvehette a Budapesti Műszaki Egyetemtől az Aranyoklevelet.

A könyvet áthatja a hazaszeretet, a magyarság szeretete, a szülőföld iránti tisztelet. Gyönyörű az a mondat, amit Pongrácz Dániel leír: Büszke magyar volt dédapám. Ez a gondolat mindent elárul. Engedjék meg, hogy ennek kapcsán Kós Károlytól, az egyik legnagyobb erdélyi magyar építésztől idézzek, aki a román megszállás után 1921-ben falujában, Sztánán ezt jegyezte fel a Varjú-nemzetség című könyvében:,, Született ez az írás akkor, amikor körülöttünk furcsán-hirtelen megfordult a világ és mi – alul maradtunk. Amikor az élő magyar hang erősen meghalkult és amikor befogtuk a fülünket, hogy ne halljuk az új beszédet, amikor behunytuk a szemünket, hogy ne lássa meg az új világ a benne égő könnyeket, amikor szorosan bezártuk a szájunkat, nehogy megtudja valaki is, hogy a lelkünk ott belül halálos-keservesen sirat.”

Igen, családok sokasága, nemzetségek alkotnak egy nemzetet. És ha kell erős nemzetet. Ezért gyönyörűek ezek a gondolatok Kós Károlynál, aki akkor Székelyföldet, Erdélyt siratta és ezért csodálatosak Pongrácz Dánielnek azok mondatai, amikor a büszke magyar dédapjáról ír és arról, hogy a szülői házhoz, a földhöz való ragaszkodás, a föld megművelésének szeretete apáról fiúra szállt.

Ezért a történeti és érzelmi gazdagságért is ajánlom Pongrácz Dániel, Határszéli Kálvária című könyvét.

(Forrás: Credo Evangélikus Rádió Szombathely/V. Németh Zsolt.hu)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
XXIV. Országos Polgárőr Nap és VII. Országos Polgárőr Lovas Szemle
2018. június 23.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép