Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szabolcs Attila
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2017. szeptember 19. kedd
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Interjú Kassai Lajos lovasíjásszal, a Lakitelek Népfőiskola kurátorával
2016. február 16.

A beszélgetés a Heti Válasz február 11-i számában jelent meg.

Interjú Kassai Lajos lovasíjásszal, a Lakitelek Népfőiskola kurátorával

- Amikor az íjászból lesz céltábla: amint a kormány kihirdette, hogy a Saul fiát a középiskolások ingyen nézhetik meg a mozikban, a jobbikos Dúró Dóra azzal kontrázott, hogy ő A lovasíjászt nézetné meg a fiatalokkal. Hogyan érinti ez a szembeállítás?

- A premier után az Index oldalán a következő két főcím volt olvasható: „Nézze meg a Saul fia nyitójelenetét!” illetve, „A Lovasíjásztól ments meg, Urunk, Minket!” A hitvány provokációt csak a filmről szóló kritika silánysága múlta felül, de azt lehetett tudni, hogy ezzel lavinát indítanak el. A Lovasíjász megtekintése nemhogy nem kötelező, hanem a magyar mozik többsége elzárkózott a vetítésétől. Jelenleg úgy terjed a film, mint a nyolcvanas években a kommunizmussal való szembenállás, stencilezett szórólapokon. Ha nem engedik a vetítését az egyik városban, akkor a kíváncsiskodók másik városba utaznak, hogy láthassák. Ha kell, termet bérelnek, ha kell harmincas-negyvenesével verődnek csoportokba. A lovasíjászatról szóló film úgy terjed, mint a lovasíjászat. A maga természetes útján és megállíthatatlanul.

- Korábban azt gondoltuk, Kassai Lajos csakis jobbikos lehet. Vona Gábor például két évvel ezelőtti parlamenti felszólalásával mintha kifejezetten az ön követőinek hízelgett volna: „Finnugorizmussal nem lehet nemzeti egységet teremteni, de azzal, hogy Attila unokái vagyunk, igen.” Vagy tévednénk?

- Nem az a kérdés, hogy finnugorizmussal vagy Attila rokonságával lehet-e nemzeti egységet teremteni, hanem, hogy vezetőink képesek-e pozitív képet adni a társadalomnak. Van-e olyan követhető víziójuk, ami nem ütközik ellenállásba a néplélekben. Azzal sikerült az általam kifejlesztett lovasíjászatot népszerűsíteni, hogy hittem abban, amit csinálok és azt magas színvonalon be tudtam mutatni és képes voltam bebizonyítani egy kezdőnek, hogy megfelelő gyakorlással ezt ő is elérheti, mert nem az a kérdés, hogy „jobb” vagy „bal”, hanem, hogy hitelesek vagyunk-e abban, amit csinálunk vagy sem.

- Ön ugyanakkor a lovasíjászattal nem történelmi rekonstrukciót hajt végre, hiszen íjait sem VIII. századi, hanem modern anyagokból készíti. Miért olyan fontosak egyáltalán a lovasíjászat szempontjából a történelmi kérdések?

- Egy lovasíjász számára egyetlen sorsdöntő kérdés létezik: célba talál-e vagy sem, legyen argentin, német vagy dél-afrikai. Nem azért érdekel hazám történelme, mert lovasíjász lettem, azért lettem lovasíjász, mert érdekel hazám történelme. Úgy érzem, nem véletlenül születtem a Kárpát-medencébe és nem véletlenül születtem magyarnak. Szerintem nincs még egy nép, melynek ennyiféleképpen magyaráznák a gyökereit. Magyarnak lenni kihívás. Szinte nincs olyan nemzedék, amely ne lett volna sárba tiporva és porig alázva cigányságáért, zsidóságáért, svábságáért, magyarságáért, vagy csak úgy, hogy ne maradjon ki a sorból. Én csak egy vagyok a több millióból, aki nem hajlandó tovább szégyellnie magát apáik, nagyapáik, dédapáik, vélt vagy valós bűneiért. Csűrhetik és csavarhatják történelmünket a tudós urak, de a lelkemben én akkor is a Fehérlófia vagyok.

- A filmben elhangzik, hogy a hazai tudományos élet egyoldalúan kezeli az őstörténet kutatását. 2012-ben létrejött az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportja, ez nem jelent nyitást?

- A munkacsoport vezetőjét és számos tagját személyesen ismerem. Gondozásukban megjelent egy kitűnő trilógia, ami a VIII. századig nyúlik vissza. Hazánkban ez az első olyan tudományos nemzedék, amely nagymértékben támaszkodik a hagyományőrzők köréből kikerült kísérleti régészek munkásságára. Ennek a közösségnek a kutatásai nyomán tisztább kép alakult ki a történelem általuk „honfoglalásnak” és „kalandozásnak” fémjelzett korszakáról. Szeretném eloszlatni azt a nézetet, hogy van egy tudományos világ a maga jól megalkotott történelemképével és ezzel szemben a szittya hagyományőrzők, akik maguknak tákoltak történelmet. Valójában komoly tudósok feszülnek egymásnak. Az pedig, hogy a felek közül melyik kerül pozícióba a mindenkori politikai hatalom döntése. Ez pedig azért lehetséges, mert amíg az általános tudományokban a tapasztalat a meghatározó, a történelemben a szemlélet. Gondoljunk csak bele, hogy az én nemzedékemnek 56-ot még ellenforradalomnak írták le a történelemkönyvek. A mai iskolásoknak már forradalomként tanítják. Ha lehetséges egy ekkora hajtűkanyar csak a saját életünkben, akkor vetítsük ki mindezt nemzetünk többezeréves történelmére és meg fogjuk érteni a viták okát.

- A filmmel kapcsolatos kritika, hogy a látottak alapján nem ismeri meg Önt a néző. Hús-vér ember helyett gurut kapunk, holott még a kritikusok is leszögezik, hogy izgalmas személyiség. A filmből például nem derül ki, hogy közgazdasági előismeretek nélkül hogyan épített fel egy jól működő üzemet, teremtette meg a kaposmérői völgyet makoveczi ihletésű épületekkel, fedett lovasíjászpályával.

- Ha mindezt bemutatta volna Kaszás Géza rendező, olyan unalmas lenne a film, amit még én sem néznék meg. Nem tudtam, hogy mindahhoz, amit elértem közgazdasági ismeretekre van szükség. A mai napig abban a tévhitben élek, hogy elég a sikerhez, ha valamit jól csinálunk. Ha jó íjat készítek, megveszik, ha ügyesen lovasíjászom, meghívnak bemutatókra, ha át tudom adni a tudásomat, megkérnek, hogy tanítsak, ha a film jó, sokan meg fogják nézni, ha rossz, kutyát nem fogja érdekelni, teljesen függetlenül a bértolnokok és a kritikusok erőfeszítéseitől. Igazi tanítóim azok a hibák voltak, melyeket elkövettem. Nem vagyok guru, csak annak tűnök, és azért tűnök annak, mert vakok közt a félszemű király.

- Unalmas? A bestsellerlisták élén rendre feltűnnek a Hogyan legyek sikeres? témájú könyvek. Márpedig ön céget vezet, sok országban ismerik el a tudását – igazi self-made man. Miért gondolja, hogy a nézőket nem érdekelné ez a karrier?

- A szerencse nem tanítható, nincs ilyen tantárgy. A sors nem választható. Bár ez utóbbiban Szondi Lipót óta vannak bennem kételyek. Egy hete Dél-Afrikában adtam át egy lovasíjászpályát. Ez történelmi pillanat mind a lovasíjászat, mind a dél-afrikai sport történetében és ez az érzés áthatotta a résztvevőket is. S miközben lovaikat rakták a trélerekre már azon törték a fejüket, hogy hozhatnák létre a pályát saját városukban, hogy ne kelljen ezer kilométert utazniuk egy versenyért. Érezhető volt, hogy aznap bomba robbant és a szilánkok szerteszét repülnek Dél-Afrikában.

Hazafelé menet megálltam Katarban egy barátomnál, akit rokoni szálak fűznek a királyhoz. Az oázisban, amit maga teremtett, csúcsminőségű arab lovak tenyésztésével foglalkozik. Megkért, nézzek rá egy lovára, ami „problémás”. Amikor elém vezette egy halálsápadt lovász, aki az életéért küzdött, már láttam a problémát, ami egyszerűen megfogalmazva: a ló mindenkit meg akart ölni, aki a közelébe került. Úgy dobálta szerencsétlen felvezetőjét, mint bohóc a sapkáját.

- Mit tudott tenni?

- Félbeszakítva a drámát, megkértem, hogy eressze szabadon a karámban. Ha létezik öntősablon, melyben a tökéletes arab lovat készítik, hát ez a szikrázóan fehér tizenkét éves arab csődőr minden bizonnyal abból került ki. Ali elmondta, hogy ennek már az apja is ilyen volt. ,, -Ilyen volt hát, -mondtam neki- és biztos lehetsz benne, hogy a nagyapja is ilyen volt. És azért volt ilyen, mert ti, arabok háromezer évet szántatok arra, hogy kitenyésszétek a világ legjobb csataménjét. Nagyot rúgnának a fenekedbe az őseid, ha megtudnák, hogy plüssmacira cserélnéd le azt, amiért idáig küzdöttek.” Beléptem a körkarámba és egy óra múlva a ló a vállamra hajtotta a fejét. Még most is érzem a tarkómon a leheletét. Ekkor érkezett egy állami és katonai vezetőkből álló delegáció barátomhoz, akik - micsoda véletlen - azért jöttek, hogy az ősi arab hadijátékoknak létrehozzanak egy központot. A látottak után felkértek, hogy segítsem munkájukat. Olvastam olyan kritikát, melyben Kaszás Gézát azzal vádolják, hogy giccses és pátoszos filmet készített rólam. Nem csinálhatott mást, hiszen az életem giccses és pátoszos. Annyira operett, hogy néha hallom a zenét. Tessék mondani, mit lehet ebből tanítani?

- Ha a lovasíjászatot megfosztjuk a hagyományőrzői vonatkozásaitól, olyan szabályozott küzdősportot kapunk, mint a dzsúdó vagy a karate. Csalódott volna, ha így – kulturális hátterétől leválasztva - alakulna a lovasíjászat nemzetközi karrierje?

- Ha lehántjuk a lovasíjászatról a kulturális réteget, akkor olyan sportot kapunk, mint amilyen például a síugrás, ha megtartjuk, olyan lesz, mint a kung fu vagy a karate. Ha valamit el akarunk terjeszteni és arra a világ nem nyitott, ha megszakadunk, sem érjük el a célunkat. Ezért valaminek az elterjedéséhez mindig két dologra van szükség: a szándékra és a befogadásra. Az, hogy a lovasíjászat ilyen dinamikusan terjed a világon, annak köszönhető, hogy nagy a nyitottság. Ha nem volna az, a fejem tetejére is állhatnék.

- A filmben mellékszereplő, mégis emlékezetes személy Norbi, a magáról csupa rosszat állító fiú. Követi-e tanítványai lovasíjászaton kívüli életét?

- Norbi azon az úton jár, amit ott a filmbéli jelenetben vízionált magának. Kirúgták az iskolából, a nevelőszülőktől pedig javítóintézetbe került. Miután a szülők felismerik, hogy gyerekük szeret hozzám járni, kitűnő lehetőséget látnak abban, hogy ha nem felel meg elvárásaiknak, hogy azzal büntetik, hogy nem engedik edzésre. Félek, ezzel a hibás döntéssel Norbit kirekesztették az egyetlen olyan helyről, ahol az értékeit tartották szem előtt. Nagyon sok cigány gyerek fordult meg nálam, de eddig mindegyik elkallódott. Minden esetet személyes kudarcként éltem meg. Sosem volt olyan célom, hogy egy embert lovasíjásszá neveljek. Úgy gondolom, a lovasíjászat pusztán egy eszköz arra, hogy embereket neveljek.

- Várhatóan még idén kerül a mozikba egy másik film, amiben szerepet vállalt. A nagy fal című hollywoodi történelmi alkotás kedvéért Matt Damont oktatta. Egy ilyen gyorstalpaló nem mond ellent az elveinek? Úgy tudom, hogy a Kassai-iskolában a gyerekek jó ideig még csak lóra sem ülnek.

- Miután még nem találtak ki olyan módszert az úszásoktatásban, amivel a vizet helyettesíthetnénk, a lovasoktatásban is az egyetlen megoldás, hogy a kezdő lóra üljön, mégpedig azonnal. Minek várnánk vele? Matt Damon egyébként ebben a filmjében nem lovasíjászt, csak íjászt alakít. Mindig érdekelt a film és a színház és szándékomban állt betekintést nyerni Hollywood kulisszái mögé, így éltem a lehetőséggel. Sok élménnyel és tapasztalattal lettem gazdagabb.

Kassai Lajos

Kaposmérő, 2016. február 8.

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
XIV. Tevékeny Élet Fesztivál
2017. szeptember 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Mindszenty-zarándoklat a Városmajorból Máriaremetére

Budapest,
2017. szeptember 16.

XIX. Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Kiskunfélegyháza
2017. szeptember 8-19.

III. Magyar Értékek Napja

Budapest, Szent István bazilika előtt
2017. szeptember 9.

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép