Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. november 14. szerda
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Hungarikunyhó Szabadegyetem: A népi hímzőkultúra remekei, a pókos höveji csipkék
2014. október 26.

A népi hímzőkultúra egyik legremekebb tűcsipkés terméke a rábaközi pókos fehér hímzés, melyet ma már világszerte höveji csipke néven ismernek. A höveji asszonyok az évtizedek során a variánsokkal együtt hatvan különböző mintát, úgynevezett pókot alkottak meg. Ma is ezt a gazdag motívum világot alkalmazzák a rábaközi csipkeverők.

A höveji csipke, mint a legmívesebb magyar kézimunka 2010 óta örökös földrajzi védettséget élvez. 2014-ben pedig felvételt nyert a nemzeti értéktárba – hangzott el a Hungarikunyhó Szabadegyetem második rendezvényén Veszprémben. Bár a szabadegyetem témája ez alkalommal kifejezetten a höveji csipke volt, meghívást kaptak a Balaton-felvidéki és bakonyi hímzőkultúra képviselői is, hogy miként Mihalcsik Márta az Európai Magyar Népművészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke fogalmazott – szövetségeseket találjanak.

Hungarikunyhó Szabadegyetem: A népi hímzőkultúra remekei, a pókos höveji csipkék

Hófehér damasztok, hímzett batisztok, csipkecsodák öltöztették díszbe a Hungarikunyhó rendezvényére a veszprémi Városi Művelődési Központot. Véghné Lőrincz Ágnes népi iparművész, a Hövej Csipke Egyesület tagja kedvenc darabjait hozta el, hogy bemutassa csipkéik valóban páratlan díszítettségét, gazdagságát. Rábaközi terítők, kötények, ingek sorakoztak a kivetítő melletti asztalon, míg az Alsóörsi Csipkeműhely tagjai bakonyi és Balaton-felvidéki mintákon mutatták be a csipkeverés fortélyait.

Hungarikunyhó Szabadegyetem: A népi hímzőkultúra remekei, a pókos höveji csipkék

A höveji csipke jó példa arra, hogy ha egy bármilyen kicsi közösségnek ilyen becses értéke van, ha azt felkarolja, büszkén őrzi, annak az értéknek a nemzet kirakatában van a helye – mondta a szabadegyetem házigazdája, dr. Horváth Zsolt. A Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett, a höveji csipke lépésről lépésre, a helyi értéktárból került a Győr-Moson-Sopron megyei értéktárba, majd onnan a Magyar Értéktárba. Az érték gazdáinak célja pedig az, hogy a Hungarikum Gyűjteményébe sorolják a höveji csipkét. A Balaton-felvidéki és bakonyi hímzőkultúra ma a Veszprém Megyei Értéktár része, de hasonló sikereket érhet el, ha az érték gazdái összefognak és dolgoznak ezért.

Hungarikunyhó Szabadegyetem: A népi hímzőkultúra remekei, a pókos höveji csipkék

Az Alsóörsi Csipkeműhely tagjaival ki is lehetett próbálni a csipkeverést

A höveji csipke

Hövej egy mindössze háromszáz lelkes kis falu a Rábaközben, 8 kilométerre Kapuvártól, Soprontól és Győrtől pedig körülbelül félszáz kilométerre. Az 1800-as években földművelésből éltek a hövejiek, de többek közt a rossz minőségű talajnak is „köszönhetően” nagy volt a szegénység a faluban. De az asszonyok, akik azért, hogy ezzel is besegítsenek a család megélhetésébe kézimunkázni kezdtek, híressé tették Hövej nevét – idézte fel a höveji csipke történetének kezdeteit Véghné Lőrincz Ágnes népi iparművész. Az akkoriban készült darabok még a pozsonyi jellegzetességeket hordozták. 1860-ban egy fiatal höveji leány, Horváth Borbála hozta haza a különleges hímzés tudományát. A Pozsony melletti Somorján libapásztorkodott évekig. A szolgálatból hazatérve a farsangi mulatságra három táncos kötényt tervezett magának, amiket aztán a barátnőivel hímeztek ki. A népi monda szerint ez a három kötény indította el a höveji hímzésnek. Miután a különleges fehér hímzés, lukhímzéssel, láncöltéssorral, laposöltésekkel, és huroköltésekkel elterjedt a faluban, a néhány kilométerre fekvő Kapuvárról a tehetős menyecskék, asszonyok a hövejiekkel hímeztették az ünnepi darabjaikat.

Hungarikunyhó Szabadegyetem: A népi hímzőkultúra remekei, a pókos höveji csipkék

Az úgynevezett pókolás, ami egyedivé teszi a höveji csipkét, csak a 20. században jelent meg – mondta Véghné Lőrincz Ágnes. A pókolás gyakorlatilag a mintákban található lyukak finom, vékony szállal való bekötése, hálózása. Régen a lányokat már gyermekkorban tanították varrni. Aki a szélezésben, lyukhímzésben és az úgynevezett bársonyozásban már elég ügyes volt, az megpróbálhatta a pókolást is. Véghné Lőrincz Ágnes maga is 8-10 évesen kezdett el hímezni. Mindent elsajátított a nagymamától, akinek az összes rajzát, mintáját megőrizte.

- Ma a variánsokkal együtt összesen hatvan pókot alkalmazunk. Mindegyiknek saját neve van. Az elődeink megmintázták a tavaszi rét szinte minden virágát – fogalmazott a népi iparművész. Gyakori motívumok még a búzakalász, a csillag, a tölgyfalevél vagy a harang.

Hungarikunyhó Szabadegyetem: A népi hímzőkultúra remekei, a pókos höveji csipkék

Véghné Lőrincz Ágnes az egyik darabot mutatja

Így készül a höveji csipke

- Minden esetben előrajzoljuk a mintát egy papírra, onnan másoljuk át az alapanyagra, ami általában svájci batiszt – mondta Véghé Lőrincz Ágnes. Az anyagot kifeszítjük a rámára, majd kiférceljük. A mintákat azért férceljük alá, mert így kiemelkednek az anyagból és tartása is lesz. Aztán kivágjuk a lyukakat és kivarrjuk a szélüket, utána jöhet a nagyobb lyukak betöltése, ezeket pókozzuk. Ettől lesz a kézimunkánk höveji.

Régen a höveji asszonyok varrót alakítottak, együtt kézimunkáztak. Az egyikük közben felolvasott, így művelődtek is. Akkoriban még csak 8-10 féle kötés létezett, ma körülbelül 40-45. A leggyakoribbak a lábas, a macskatalpas, a fészkes és a pókos kötések és ezek variációi. A legaprólékosabb, munkaigényesebb a pókos kötés. Minél több pókot rejt egy darab, annál drágább.

Hungarikunyhó Szabadegyetem: A népi hímzőkultúra remekei, a pókos höveji csipkék

A höveji csipke ma

15-20 évvel ezelőtt még legalább 30-en csipkéztek Hövejen. Ma 25 népi iparművészük van, de jó, ha 15-en aktívak.

- Öten vagyunk, akik aktívan dolgozunk és terjesszük, őrizzük a höveji csipkét. Van egy egyesületünk és csipke körünk is, ahol is a fiatalok is elsajátíthatják a csipkézést. Akadnak néhányan, akik fontosnak tartják, hogy elsajátítsák, legyen, aki majd tovább viszi a múltnak ezt a fontos darabját, de már sajnos nincs olyan hagyománya, mint régen – mondta a népi iparművész.

Az 1930-as évektől egyre távolabbi városokba, aztán külföldre is eljutott a höveji csipke. Vállalkozó kedvű asszonyok vásárolták fel a csipkéket, amit aztán nagyobb városokban, vásárokon árusítottak. Aztán a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének soproni szervezete vásárolta fel a kézimunkákat. Így aztán a különleges kézimunkák versenyekre, kiállításokra is eljutottak. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon számos díjat, többek közt aranyérmet nyertek.

Hungarikunyhó Szabadegyetem: A népi hímzőkultúra remekei, a pókos höveji csipkék

Napjainkban gyakran dolgoznak megrendelésre, a régi mintákat ötvözve a kor divatjának igényeivel. A múltat idéző legkülönlegesebb darabokból állandó kiállítás nyílt a höveji Csipkemúzeumban.

Füssy Angéla

(Forrás: Omegahírek.hu)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Mindszenty Emlékérmek átadása az Országházban
2018. november 6.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019

Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00

Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét

Budapest
2018. november 17-18.

Mindszenty Emlékérem átadása

Budapest, Országház
2018. november 6. 11.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép