Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 21. hétfő
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Hövej kincsesháza a Csipkemúzeum
2015. április 30.

A mintegy másfél évszázada településüket világhírűvé tevő „varróasszonyok” meghívására érkezett a Rábaközi kézimunkák királyának is mondható csipke országába dr. Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság megbízottja. A Höveji Csipke Egyesület közgyűlését a Csipkemúzeumban tartotta 2015. április 27-én.

A szervezet elnöke Kovácsné Pócza Ágnes, Magyar Kézműves, Remek díjas Népi Iparművész, höveji csipkekészítő fő gondolata – „Hogyan tegyék még ismertebbé a csipkecsodákat?” Az egyébként is kéthetente rendszeresen összejövő szorgoskodó varró csoport, melynek tagjai között találhatóak a környéki településeken lakó asszonyok, de még a szomszédos osztrák sógoroktól is átjárnak, mintát, tapasztalatot cserélni, ezen a délelőttön is megközelítőleg kéttucatnyian gyűltek össze. Többen elmondták ötleteiket és kikérték a veszprémi PannonTérség Fejlődéséért Alapítvány elnökének véleményét.

Hövej kincsesháza a Csipkemúzeum

Ezen nemzeti értékünk kialakulásának története megközelítőleg 200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy helyi lány szépérzéke társult az alkotóerővel és olyan alkotás született, amelyet mások is megcsodáltak, aztán megtanulták készíteni. Az idők teltével a térség tehetősebb lányainak hímzett kelengyéje Hövejen készült.

A Rábaközi hímzések közül sajátságos motívumaival emelkedik ki a höveji, mintegy megkoronázva a híres fehér hímzést, egységet alkotva a hímzés és csipke között létrehozva a csipke-csodát, bebizonyítva a világnak, hogy a kézimunkázás művészete a szépérzéknek, az alkotóerőnek olyan megnyilvánulása, amely a készítőnek és a megcsodálónak egyaránt gyönyörűséget, örömet okoz.

Hövej kincsesháza a Csipkemúzeum

De hogy is készül Hövejen a hímvarrott csipke? A mintát először pappírra tervezik, rajzolják, erre rátűzik az anyagot (ez lehet: áttetsző lenbatiszt vagy a ritkaszövésű pamutszövet, az organtin) majd a mintát átmásolják, utána az anyagot feszesen rámára fércelik. Ezután jön a hímzés, amely során a mintákat először aláfércelik, hogy az bársonyhímzés után szépen kiemelkedjen. A csipketerítők sajátossága a lyukak pókozással való díszítése, ezekből a kötésmintákból 40-45 változatot lehet megkülönböztetni. A höveji kézimunkák alakjára a szimmetrikusság a jellemző, de a motívum maga nem ismétlődik, két egyforma kötésű pók egy terítőn általában nem található. A mintakompozíciókat harmonikusan helyezik elkerülve a zsúfoltságot, hogy érvényesüljön az áttetsző anyag.

Hövej kincsesháza a Csipkemúzeum

E kézimunka mai motívum kincsének alakulására a legnagyobb hatást Pócza Margit, Népművészet mestere tervező munkája tette, az ő tervei alapján honosult meg a mintán belüli aszimmetrikus csokros szerkezet. A hímző tervező kiemelt képességeinek bizonyítéka az 1958-ban tervezett kendője, amely a Brüsszeli Világkiállításon ezüstérmes díjazott lett. Megrendelésre a legkülönbebb reprezentatív alkalmakra készülnek csipketerítők, mint: 1867-ben Sissi koronázási térdeplőpárnája höveji csipke volt a Budavári Nagyboldogasszony templomban és a helyi adatközlők szerint (bizonyítatlan ugyan), azt is tartják, hogy az angol királynő koronázásakor is höveji hímzéssel díszített párnán vitték a koronát.

Ma a Magyar Értéktárban, kiemelt nemzeti értékként nyilvántartott höveji csipke bejárta a világot, fejlődése közben hírnevet szerzett a falunak, a térségnek és az országnak, a magyar népi hímző kultúra egyik legremekebb terméke lett, és napjainkban is alkalmas a szépségélmény felkeltésére világszerte, mert a kultúra egész területén megmutatkozó nosztalgiahullám is megerősíti, hogy a régi szép hímzésminták ma is kifejtik varázslatos hatásukat. A höveji varróasszonyok megszámlálhatatlan öltése életre keltette és kelti ma is az érzelmeket, csodálattal lélegzet visszatartva érintjük, és úgy érezzük, mintha az elmúlt kétszáz évben a számtalanszor kismillió szakavatott mozdulat együttes erővel emeli fel az alkotók lelkének egy eleven darabját.

Hövej kincsesháza a Csipkemúzeum

Dr. Horváth Zsolt szerint azt tartják, hogy a történelem ismétli önmagát, ez igaz lehet az élet minden területére, még a höveji csipkére is, mert ez a kis közösség a legjobb példa arra, hogy ha tiszta lelkünkből készített kincsünket mi magunk megbecsüljük, büszkék vagyunk rá, akkor annak az értéknek könnyű elismerést nyernünk. Ez itt megtörtént, a höveji csipke lépésről–lépésre haladt, és ha ez a közösség hisz benne akkor minden bizonnyal el fognak jutni a Hungarikum Gyűjteményig is, hiszen a történet azt bizonyítja, hogy a libapásztor lányka kötényétől indultak és a Királyné koronázási térdeplőjéig jutottak. Mindenkinek ajánlott ezt az utat követni, mert „az egyetlen dolog, úgy hiszem, ami elviselhetővé teszi ezt a világot, a szépség, amelyet az emberek hébe-hóba előteremtenek a zűrzavarból.”

(mm)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép