Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. július 23. hétfő
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Hetven gyertya a község születésnapi tortáján
2015. július 23.

Hetven esztendeje teljesült Csólyos- és Pálospusztán élők „egyhangú és szilárd óhaja", amikor 1945. július 1-jén a két puszta Csólyospálos néven önálló nagyközséggé vált.

- Az év során az önkormányzat a lehetőségeihez mérten több rendezvénnyel is megemlékezik az évfordulóról. A településalapítók emléke előtt tisztelegve, múlt vasárnap tölgyfát ültettünk el a Nemzedékek terén. Az emléktáblát a 95 éves Czifrik Ferenc leplezte le, akit 1945-ben, az akkori képviselő-testület községi bíróvá választott - mondta el lapunknak Á. Fúrós János csólyospálosi polgármester, aki a szerda este elsőként köszöntötte a szép számmal egybegyűlteket a Közösségi Ház udvarán tartott ünnepségen.

Hetven gyertya a község születésnapi tortáján

id. Czifrik Ferenc az emléktábla előtt, akit 1945-ben az akkori Képviselő-testület alakuló ülésén községi bíróvá választott.

A település vezetője tisztelettel emlékezett az elődök kitartó küzdelmére, aminek köszönhetően hét évtizede élheti önálló életét Csólyospálos. Á. Fúrús János szólt azokról is, akikre büszkék lehetnek, így többi között a külföldön is ismert vállalkozásokról, melyek munkát biztosítnak az ott élőknek. - Büszkék lehetünk arra is, hogy megtartottuk iskolánkat, ahol 1-8. osztályig tanulhatnak a gyerekek.  Örömteli az is, hogy nálunk nem csökken a tanulói létszám, hiszen 107 diák helyett, ősszel már 131 lesz a gyereklétszám az iskolánkban - emelte ki beszédében Á. Fúrús János, aki bejelentette, hogy a képviselőtestület döntése alapján idén a Csólyospálos Községért kitüntető címet Czifrik Ferenc veheti át a legnagyobb csólyospálosi rendezvény, a július végi Nyári Birkapörköltfőző Fesztivál idején.

- Jövőnk záloga, hogy békében éljünk a következő hetven esztendőben is - hangsúlyozta Á. Fúrús János, aki a csólyospálosiakra jellemző összefogás szép példájaként említette a tűzoltóautó ügyét, amire nem volt 2 millió forintja a községnek, de közadakozás révén, egy hónap alatt összegyűlt 2,4 millió forint a helyi önkéntes tűzoltók járművére.

Hetven gyertya a község születésnapi tortáján

A Mayossa táncosai igazi ünneppé tették július 1-jét a csólyospálosiak számára.

Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője is köszöntötte a születésnapi ünnepség résztvevőit. Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett ennek a tájnak a gazdag múltjára, aminek történetét újra kell írni, hiszen alig tudni valamit arról a gazdag életről, amit később a tatárjárás elpusztított. - Ez a terület is őriz sok olyan történetet, amit kevesen ismernek, amiket most fedezünk fel magunknak - mondta Lezsák Sándor, aki az 1659-es csólyosi csatát idézte, ahol Balassa Bálint gróf 900 vitézből álló seregét semmisítették meg a törökök.

Lezsák Sándor ajándékot is hozott az ünnepeltnek: 120 ezer forint támogatást, amit a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány kuratóriuma döntése alapján a nemrégiben alapított csólyospálosi Boldog Özséb Cserkészcsapat kapott.

Az ünnepség - amin közreműködött a Csólyospálosi Hagyományőrző Asszonykórus, a Tamburás Együttes, a Pedagógus Énekkar és a Telek-házaspár -, a Mayossa Táncegyüttes Az eladott lány című fergeteges sikerű táncjátékával, tűzijátékkal és közös koccintással zárult a Közösségi Házban, ahol Sólya Eliza fotókiállítása is megtekinthető volt a 70 éves településről.

Hetven gyertya a község születésnapi tortáján

A Mayossa táncjátékában sok helyi fiatal lépett színpadra,
a két
főszereplő Tóth Laura és Deák Ármin volt.

 

Több évtizedes kálvária után egyesülhettek

Az 1900-as népszámlálás idején „Pálospuszta Kiskunmajsához, Csólyospuszta pedig Kiskunfélegyházához tartozott közigazgatásilag. Az önállósulás igénye már a századfordulón fölvetődött" - olvasható a dr. Fodor Ferenc által lejegyzett dokumentumban. A csólyospálosi kötődésű történész gyűjtéséből az is megtudható, hogy 1901-ben „több csólyosi gazda azzal a kéréssel fordult a félegyházi önkormányzathoz, hogy tekintettel a nagy távolságra - Csólyos puszta 35 km-re fekszik a várostól - a pusztát közigazgatásilag Kiskunmajsához csatolják. Az ügy két évig húzódott. Ez idő alatt a pálosiak is csatlakoztak a kéréshez, de már nem a Kiskunmajsához való csatlakozás volt a fő cél, hanem Pálos és Csólyos puszták egyesítése."

Félegyházának nem állt érdekében Csólyospuszta elszakadása, így nem jött létre a két puszta egyesítése. 1923-ban már beleegyezett volna Félegyháza a Majsához történő csatlakozáshoz, ezt viszont a csólyosiak nem fogadták el, mert céljuk nekik is a Pálos pusztával közösen alakítandó önálló község létrehozása volt. A döntés ismét elodázódott az ügyben, ami 1940 újra terítékre került, ám ekkor közbeszólt a háború. 1944-ben ismét hangjukat hallatták csólyosiak az „elviselhetetlen kálváriájuk" miatt, s végül 1945-ben a két puszta lakói a belügyminiszterhez fordultak, aki engedélyezte az egyesülést.

Tapodi Kálmán (Petőfi Népe)

(Forrás: Csólyospálosi Hírek)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Nemzeti Fórum Piknik Petőfiszálláson
2018. július 6.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép