Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. október 21. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Emlékezés a koronaőrökre
2014. december 4.

A Szent Koronát nem úgy hozták Veszprémbe egykor a koronaőrök, hanem kísérték. Ugyanis Magyarországon, ellentétben más nemzetekkel, nem a királyoknak volt koronája, hanem a Szent Koronának volt királya. Őrzői fontosabb feladatot láttak el, mint a királyi udvar védelmezői – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Veszprémben a koronaőrök tiszteletére tartott megemlékezésen.

Öt évvel ezelőtt, 2010-ben dr. Horváth Zsolt, akkori veszprémi országgyűlési képviselő kezdeményezésére emlékjelet helyeztek a Szikla falára, annak dicső emlékéül, hogy 1944 novemberében a kettős megszállás alatt, koronaőrök Veszprémbe menekítették, és egy hónapon át itt bújtatták nemzetünk jelképeit: a Szent Koronát a jogarral, az országalmával és a karddal. Azóta minden évben megemlékezést szervez a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány és a Keresztény Katonák Szövetsége a dicső koronamentés évfordulóján.

Dr. Horváth Zsolt emlékeztetett, széles körű összefogás eredménye az emlékmű, mely dísze lett a városnak. – Minden ember számára méltó jelkép az összefogás és a koronaőrök tette is, akik készek voltak arra, hogy akár az életük árán is megvédjék a koronát. Sokan nem is tudtak erről a történelmi jelentőségű veszprémi eseményről. Azt szeretnénk, ha minden veszprémi büszke lenne rá, és a Veszprémbe érkezők is megtudnák, hogy városunk nyújtott menedéket a koronának a viszontagságok között. Ezért helyeztük az emlékjelet a katonai objektum külső falára – fogalmazott a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az ünnepi megemlékezés szónoka, Lezsák Sándor arról beszélt, hogy a középkori Európában az uralkodó testőrség tagjának lenni a katonai életpálya csúcsa volt. Egy évszázad óta sok fiatal - Európa szinte valamennyi országában – izgatottan lapozza Dumas regényét a három testőrről, akik az ország legfontosabb személyének, a királynak és családjának az életét és becsületét védelmezték. – Abban a korban valamennyi nemes ifjú álma volt, hogy a királyi testőrség sorába felvételt nyerjen. Az európai országok közül egyetlen kivétel volt ebben az értékrendben. Magyarország. Itt a katonai pályára lépett fiatalok számára nem a királyi testőrség, vagy a palotaőrség tagjának lenni volt a legnagyobb siker. A pálya csúcsa, a legfőbb dicsőség az volt, ha valaki bekerülhetett a Magyar Királyi Koronaőrségbe – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke. Hangsúlyozta, a koronaőrök fontosabb feladatot láttak el, mint a királyi udvar védelmezői. A király ugyanis halandó személy volt, a Szent Korona viszont, a nélkül, hogy bármely pápa szentté nyilvánította volna, a magyar nép felfogásában önnön értékéből fakadóan szent.

- Európa valamennyi országának volt ilyen-olyan koronája, és valamennyi országban a királyoknak volt koronájuk. Magyarországon a Szent Koronának volt királya. Zsigmond királyt is azért tartották fogva Siklós várában mintegy fél évig a magyar urak, hogy értésére adják – itt Magyarországon ő is szolga, a Szent Korona első szolgája – emlékeztetett Lezsák Sándor.

A Szent Koronát nem őrizhette akárki. Az 1464 évi II. törvény, illetve az 1492 évi III. törvény például csak magas rangú személyek számára engedi meg a korona őrzését. Az 1500 évi XXIII. törvény hangsúlyozottan kettő legfőbb koronaőr megválasztását tette lehetővé. A 40-50 fős koronaőrség közül ők ellenőrizhették időközönként a koronázási jelképek állapotát. Ismerniük kellett jellegzetességeiket, annak érdekében, hogy bármikor teljes bizonyossággal felismerjék őket, nehogy bárki meghamisított tárgyakkal helyettesítse a valódiakat.

Beszédében az Országgyűlés alelnöke arra is kitért, hogy a Szent Koronát, mivel az Árpádházi királyok folyamatosan járták az országot, Székesfehérváron őrizték. Ezért a székesfehérvári őrkanonok volt a legfőbb koronaőr. Feladatában segítették a johannita lovagok, akik az őrzés ellátása érdekében kaphattak itt nagyobb birtokokat.

- A Szent Korona kalandjairól akár egy izgalmas filmsorozat is készülhetne, mindabban, ami a koronánkkal megesett, benne van Magyarország története is – fogalmazott Lezsák Sándor, majd sorra vette a Szent Korona elrablásának és megmentésének fontos állomásait.

Sajnos, az egyházi védelem nem versenyezhetett a királyok, trónkövetelő hercegek hadseregével, így esett meg, hogy 1304-ben Ottó cseh herceg magával vitte külföldre a Szent Koronát. Tőle Kán László erdélyi vajda jó pénzért megszerezte és Károly Róbert király már csak busás összegért kaphatta vissza, hogy végre a magyar közjog szerint is érvényes legyen harmadik megkoronázása. Ezt követően Nagy Lajos király már fokozatosan egyre több főúri világi személyt állított az egyházi őrzők mellé. 1440-ben Habsburg Albert király özvegye, későbbi V.László király érdekében ellopatta, külföldre vitette a Szent Koronát. Mátyás király hosszú háborúskodás és 80 ezer aranyforint ellenében kaphatta vissza, hogy törvényesen is király lehessen. A Szent Korona viszontagságai arra késztették a magyar rendeket, hogy törvénnyel szabályozzák a korona őrzését. A magyar jogértelmezés szerint a király a Szent Korona szolgája volt, nem is nevezhette ki az őrzőit. A koronaőr hivatali felelőssége jogilag csak az Országgyűléssel szemben állt fenn.

- 2000-ben került méltó helyre a Szent Korona, a Parlamentbe, ahol naponta emlékeztet bennünket arra, hogy mi is a magyar nép szolgálói vagyunk – hangsúlyozta Lezsák Sándor.

A veszprémi megemlékezést ökumenikus istentisztelet előzte meg a Piarista templomban, majd az Országgyűlés alelnöke, dr. Horváth Zsolt, a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Porga Gyula polgármester és Némedi Lajos alpolgármester: Veszprém város vezetői, valamint a veszprémi katonai alakulatok vezetői helyeztek el koszorút az emlékjelnél.

További fotók ide kattintva megtekinthetők a képtárban

(Forrás: Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Szent II. János Pál pápa vérereklyéjének megáldása Izsákon
2018. október 14.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója

Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00

Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok

Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.

Lezsák Sándor előadása Pécsett

Pécs, BTK/TTK épület
2018. október 3. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép