Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. június 25. hétfő
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Elhunyt Dr. Constantinovits Milán
2015. február 17.

Nekrológ Debrődi Gábor, a Országos Mentőszolgálat Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatójának tollából.

Elhunyt Dr. Constantinovits Milán

Dr. Constantinovits Milán (1921-2015)

az 1940-es évek elején a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásának hallgatójaként lépett be a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület állományába, ahol az önálló kivonuláshoz szükséges vizsgáit letéve primárius mentőként, mentőtisztként kezdte meg szolgálatát. A fővárost ért intenzív bombatámadások idején is a mentők kötelékében folytatta szolgálatát, kötelességének érezte e reménytelennek látszó helyzetben a betegek mentését. 1944 végén a magyar hadvezetés döntése nyomán egyes egyetemi karok végzős hallgatóit, így az orvosi fakultásokét is Egyetemi Tanzászlóaljba szervezték és decemberben Németországba szállították, hogy az akkor még biztonságosabbnak hit területek egyetemein a végzősök tanulmányaikat befejezhessék. Halleban évfolyamtársaival együtt a háború minden borzalmát megélve Húsvét vasárnapján egy szövetséges légitámadáskor életveszélyes sérüléseket szenvedett, aminek következtében élethossziglan tartó, mozgását korlátozó rokkantságot szerzett, hallgató-társai közül többen is életüket vesztették a helyszínen. Nagybetegen került orosz hadifogságba, majd hazatérve befejezte tanulmányait és tovább folytatta kivonulói szolgálatát a BÖME-nél, majd az Országos Mentőszolgálatnál.

Magánélete is a mentőknek köszönhetően alakult. Szeretett feleségét, dr. Kormos Katalint medikaként ismerte meg a Markó utcai Központi Mentőállomáson. Később mindketten szemorvosként folytatták pályafutásukat, melynek további alakulásában Constantinovits Milánnak az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején tanúsított helytállása hozott fordulatot. A sokak által tisztelt kollegát, a kiváló klinikust és szervezőt, aki az 1953-1955-ös országosan kibontakozó trachomajárvány megfékezésének, felszámolásának a vezetője volt, a forradalom idején kollegái a Szemészeti Klinika forradalmi bizottságának elnökéül választották. Ugyancsak ezekben a napokban forrt ismét össze sorsa a Mentőszolgálattal, amelyet oly annyiszor támogatott; 1956. november elején még a második szovjet intervenció előtti napokban dr. Orovecz Béla főigazgató kérésének engedve átadta a Mentőszolgálatnak a Szemklinika Szobi utcai szembetegeket kezelő kórházát, a Trachomakórházat. Constantinovits Milán főorvos önzetlen döntésének köszönhetően a mentők megalapíthatták saját, önálló gyógyintézményüket, a Mentőkórházat, mely későbbiekben a magyarországi sürgősségi betegellátás, az oxiológia bölcsőjeként vált ismertté. Gyors döntésével nemcsak a mentők későbbi tudományos fejlődésének adta meg egyik alapját, hanem annak a sok sérültnek a fogadását is lehetővé tette az új Mentőkórházban, akiket a november 4-ével kibontakozó második szovjet intervenció idején szállítottak be a belső kerületekből a fővárosi mentőegységek. Bátor döntéséért és következetes helytállásáért az új hatalom állásából elbocsátotta, tudományos karrierjét kettétörte. A méltatlanul súlyos vádak, és igazságtalan döntés ellenére mégis talpon maradt, elveihez, a gyógyítás szelleméhez és hazájához mindvégig hű maradt. A mentőket sem hagyta el, mentőkórházi kollegáit segítve meghívott szemész konziliáriusként kereste fel a későbbiekben a betegeket a Szobi utcában.

A politikai rendszerváltást követően tisztelői, az orvosszakma kiválóságai az őt megillető elismerésekkel honorálták munkásságát; 1991-ben a vakság megelőzéséért folytatott tevékenységéért Hirschler Ignác Emlékérmet kapott, 1992-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora az egyetem címzetes docensévé nevezte ki. 1994-ben vonult nyugállományba a Mester utcai Szakorvosi Rendelőintézet szemész főorvosaként. Fél évszázados munkásságát még azt követően is folytatta, betegeit 2002-ig, 82 éves koráig magánrendelésén fogadta. Ami igazán ritkaság, hosszú pályafutásának, életének köszönhetően egyetemétől arany-, gyémánt-, majd vasdiplomáját is átvehette.

Pályafutását magánéletének sikerei koszorúzzák. Életében legfőbb támasza, segítője, hatvannégy évig tartó házasságában hű társa, a felesége volt, aki az utolsó napokig elkísérte. Két gyermekük, hét unokájuk és hat dédunokájuk dicséri összetartozásukat, mely családjukban a régi tradíciót, az orvoslás művészetét is megtartotta. Leányuk a neurológia, egyik unokájuk a mentés, az oxiológia szakterületét választva folytatta tovább a betegek szolgálatát.

Isten nyugosztalja tisztelt és szeretett barátunkat, mesterünket, aki már életében legendává vált. Csöndes, szelíd, közösségmegtartó természetű, a hazájához mindvégig hű, alkotó orvos szellemét tartsa meg örökre a medicina, s így a mentők kollektív emlékezete!

Debrődi Gábor

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
XXIV. Országos Polgárőr Nap és VII. Országos Polgárőr Lovas Szemle
2018. június 23.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép