Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. november 16. péntek
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Egy semmiről szóló tüntetés margójára
2018. január 25.

Anno, ha nekem mondták volna azt, hogy ne menjek iskolába és a lógást valami érthetetlen, magasztosabb cél elérése érdekében igazolták volna (ráadásul még a tanárok is ezt papolták volna), lehet én is elgondolkodtam volna azon, hogy inkább otthon maradok és lógatom a lábam.

Persze az én szüleim nem engedték volna, hogy ilyenek miatt kihagyjak egy tanítási napot és most szándékosan használtam az „ilyenek” kifejezést, ugyanis mint kiderült, igen sok gyereknek fogalma sem volt arról, hogy miért is nem kell iskolába mennie. Csak láttak valamit a közösségi oldalon, jól hangzott, kifejezte az iskolaundorukat, lájkolták és ezzel ennyi is volt.

​Ja, hogy most arról van szó, hogy utálják az iskolát, nem bírják a tanárokat, nem akarnak házit csinálni és a hátuk közepére nem kívánják a matek, vagy a német órát. Hát igen, egy átlag tinédzser bizony ilyen. Én is ezernyi jobb dolgot el tudtam volna képzelni a fizika óra helyett, mégsem jutott eszembe nem bemenni a suliba. Vagy, ha eszembe is jutott ott voltak a szüleim, hogy emlékeztessenek a kötelességeimre és a jövőmre.

De térjünk rá, hogy miért is volt az oktatási nap szüneteltetése diákfronton és miért gondolták úgy, hogy ki kell menniük egy kicsit tüntetni. Természetesen jöttek a nagy szavak, meg a 12 pont, mert ugye most forradalom van, csak szerencséjükre olyan diktatúrában élhetnek, ahol nem lőnek rájuk, sőt hagyják a tüntetéseket. Megtudhattuk, milyen rettenetes ma diáknak lenni, hogy le vannak terhelve és rossz az oktatási rendszer úgy cakli-pakli, ahogy van. Persze egy civil megmozdulás volt, semmi pártpolitikai szándék nem volt mögötte éppen ezért én hajlandó vagyok elhinni, hogy a plakátokat, a zászlókat, a fedett színpadot, a világítást, a mikrofont és a hangosítást a megjelent srácok hozták össze az uzsipénzüket feláldozva. Azt is készségesen elhiszem, hogy 2018-ig elvoltak az oktatásukkal és pont a választási kampány megkezdésekor tudatosult bennük, hogy nekik mégsem olyan jó.

Nem, szerintem sem jó nekik. Nem jó, hogy adott pártok, oldalak, civilnek hazudott szervezetek és emberek diákokat maguk előtt tolva és kihasználva igyekeznek elfeledtetni, hogy egyáltalán nem értenek a nép és egy jó cél megfelelő képviseletéhez és a programjuk kimerül annyiban, hogy itt minden rettenetes és jobb lenne Orbán Viktort a föld alatt látni. Azt sem tartom jónak, hogy mindenki úgy gondolja, hogy a gyerekeket nem lehet terhelni és az a megoldás a gondjaikra, ha lebecsüljük és felmentjük őket a kötelezettségeik alól. Mint, ahogyan azt sem, hogy azt hajtogatjuk, hogy hagynunk kell őket gyereknek lenni, miközben ez már lassan tényleg abban merül ki, hogy az okostelefonjaikkal lófrálnak a plázákban és posztolnak az oldalaikra torzítva ezzel a még ki sem forrott személyiségüket. Ráadásul olyan képeket, amikről nem lehet megmondani, hogy pontosan, hány éves az, akit látunk és mit is akar ezzel kifejezni. (Tisztelet a kivételeknek, csak sajnos egyre kevesebben vannak.) Nem, egyáltalán nem tartom jónak, hogy megint a felelős döntés és megoldás helyére a menekülést és felmentést ültették.

Már többször kifejtettük az oldalon, hogy szerintünk is gondok vannak az oktatási rendszerrel. Ezt abból is leszűrtük, hogy nem egy, a tüntetésen feltűnt táblán helyesírási hiba éktelenkedett (Istenem, legalább a miniszter nevére rákereshettek volna), illetve a felszólalók mondatszerkesztéseivel is akadtak gondok. Nem is kevés. Ám lássuk be, hogy megint nem arról volt itt szó, hogy felhívják a figyelmet egy problémára, vagy hogy tényleges, alaposan kidolgozott és nem pedig hangzatos közhelyekre épített megoldásokkal éljenek. Ez a tüntetés nem volt más, mint egy kampánykellék, amiből, ha jól sejtem, lesz még pár az elkövetkezendő napokban, amiktől majd azt remélik, hogy jut egy csontocska a gazdiktól.

Alapvetően nem is lenne ezzel bajom, ha nem gyerekeket használnának fel a céljaik elérése érdekében, ha az uszítás helyett a józanságot képviselnék és ha tényleg a valós probléma megoldásáról lenne szó. Ugyanis, aki tényleg meg akarja oldani az oktatási rendszer problémáját, az nem azzal kezdi, hogy csökkenteni kell az óraszámot. Az nem azt akarja, hogy a gyerekek elkallódjanak, hogy iskolakerülők legyenek és ne legyenek képesek a felnőtt életükben napi 8-10 órát fegyelmezetten, elhivatottan, odafigyelve végig dolgozni anélkül, hogy nekiállnának a főnököt szidalmazni és közölni vele, hogy „köszi, ezt a feladatot, de én inkább kevesebbet szeretnék, mert nagyon le vagyok terhelve”.

Akik valódi megoldást akarnak azok azt mondanák, hogy nem az óraszámmal, hanem annak eloszlásával és az órarend felépítésével van a probléma. Akik segíteni szeretnének, azok azt mondanák, hogy jobb lenne, ha a gyerekek tudásának, képességeinek megfelelően felmérnék a kompetenciáikat és aszerint alakítanák ki az órarendjüket erősítve az erősségeiket, megalapozva a versenyhelyzetet és sikerélményt adva nekik. Akiknek a gyerekek és az ország jövője a legfontosabb azok azon lennének, hogy hitet, erőt és tudást adjanak nekik, nem pedig „Érzem, hogy butulok” táblákkal erősítenék bennük a kisebbségi érzést és a bizonytalanságot. A sort pedig lehetne folytatni, hiszen nem a kormányzat(ok) egyedüli hibája, ha probléma van az oktatásunkkal, hanem ebben benne van a tanár, a szülő és a gyerek is egyaránt, viszont valahogy mindig csak a kormányt hibáztatja mindenki, mint egyedüli bűnöst.

Mi a tanulsága tehát a múlt pénteki eseményeknek? Mint láthatjuk lehet egy kezdeményezés népszerű a közösségi oldalon, de az már más, amikor meg is kell jelenni az eseményen. Nem tudom, pontosan melyik civilnek mondott szervezet találta ki ezt a tüntetést, de őszintén nem is fontos, hiszen hamarosan továbbiak ugranak elő a földből hasonló megmozdulásokat produkálva. Ez pedig engem már nem is érdekel. Nem érdekel, mert a lehető leggusztustalanabb húzás azok mögé rejtőzni, akiket meg kellene védenünk és akiket oltalmaznunk kellene. Inkább ezen kellene elgondolkodni, inkább valódi megoldási javaslatokkal kellene élni, amihez hozzátartozik az önvizsgálat is, nem csak a felelősségre vonás. Nem tüntetés-partyt kell tartani az utcán, semmitmondó frázisokat puffogtatva és a semmire nevelve a gyerekeket a jogainkat skandálva, a kötelességeinket elfelejtve. Tudjuk, hogy a mai liberálisok ebben a legjobbak, de örülnénk, ha legalább a gyermekeket kihagynák ebből az egészből, ezzel is egy kis tisztességet csempészve a tisztességtelen, semmitmondó játszmáikba.

Nagy Dóra
az IKON elnöke

ikonnf.hu

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Mindszenty Emlékérmek átadása az Országházban
2018. november 6.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019

Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00

Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét

Budapest
2018. november 17-18.

XVIII. Lakiteleki Filmszemle

Lakitelek Népfőiskola
2018. november 14-16.

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép