Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 20. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Édesanyám találkozása Szent Pio atyával
2014. szeptember 25.

Lezsák Sándor beszéde elhangzott 2014. szeptember 23-án Kecskeméten, a Városháza dísztermében a Szent Pio atya emlékezetére rendezett konferencián.

Ezt a bevezető előadást az élet írta, pontosabban az Élet Ura, a Nagy Dramaturg, aki az idei nyári hónapokban együvé rendezte tudatomban és rendelte Édesanyám betegágyához a máriapócsi könnyező kegyképet, Mindszenty bíboros urunkat és Szent Pio atya példázatos életét, tanításait.

Ezidáig keveset, nagyon keveset tudtam Pio atyáról, és július óta próbáltam bepótolni mulasztásomat. Két-három naponta ott ültem Édesanyám kórházi ágya mellett, aki már nehezen beszélt, de kezének szorításával, simogatásával beszéltetett, és én újra és újra fölidéztem életútját, otthonait: Bodroghalom, a szülőfalu, aztán Vajdácska, Abaújszántó, Tarcal, Garadna, Nyírtelek-Felsősóskút, Debrecen, a Szvetits, majd Pesterzsébet, Kispest, és Budapesten, a Józsefvárosban Illés utca, végül 1954-től Terézváros, a Dob utca. Ahogy képzeletben bejártuk a családi térképet, Anyuka szemét kinyitotta és mondta, szinte suttogta: Máriapócs.

Igen, Máriapócs, ahol a nagymama Forgács Zsuzsanna született, ahol a dédmama Forgács Andrásné Czakó Mária máriapócsi bábaasszony 1905 decemberében az Istenszülő kegyképen a csodálatos könnyezést két alkalommal is megfigyelte és erről eskü alatt tanúvallomást tett.

Ezt a csodát Anyuka úgy adta nekünk tovább, mint valami ritka örökséget, hitbéli vagyont, amit őrizni kell, ami rendkívüli érték, ami rendíthetetlen, mert a forrás hiteles, személyes, a rajongásig szeretett dédmamától való.

A magyar Hiszekegy szerzőjének Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna versbeszéde ezt így rögzíti: „Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött. Mert az minden halál és kárhozat fölött Az Élet Urával szövetséget kötött.”

Ezzel az erős hittel tettem a kórházi éjjeliszekrényre a máriapócsi kegykép fényképes másolatát, és együtt imádkoztunk Édesanyámmal Mindszenty bíboroshoz is, hogy a szövetség még erősebb legyen, mert az imádság lelkünk fölemelése Istenhez. És suhogott fohászunk a mennynek szent seregéhez, mert mi ott tudjuk a szentek között bíboros urunkat, Isten Szolgáját, bár a vatikáni adminisztrációs hiba miatt neve még nem szerepel a szentek hivatalos lajstromában.

Egy alkalommal, már erősen július végén Anyuka szelíd arcára egy pillanatra kiült a fájdalom, de gyorsan elsimította, nem akarta, hogy lássam testi gyötrelmét, nem akart nekem fájdalmat okozni.

- Anyuka, tudja mit mondott Pio atya? – Anyuka kérdően nézett rám.

- Azt mondta, hogy „az angyalok csak azért féltékenyek ránk, földi halandókra, mert nem szenvedhetnek Istenért.” - Anyuka egészen fölélénkült.

- Rám is féltékenyek az angyalok?

- Anyukára is.

Anyuka hosszan elgondolkodott. Behunyta szemét, az arca nyugodt volt, talán az angyalokkal is társalgott egy kicsit, talán bocsánatot is kért tőlük. Már azt hittem, hogy elaludt, amikor szinte fölpattantak a szemei.

- Melyik atya mondta ezt?

- Pio atya.

- Beszélj róla. Nem ismerem.

Ezt követően a családi legendáriumból fölidézett történetek és az életút állomásai, otthonai után Pio atyáról kellett beszéltem. Ahogy folyamatosan készültem a mai napra, előadásra, úgy teljesedett ki mindkettőnk előtt Pio atya élete, tanítása.

Arról beszéltem, hogy az egyszerű, szerény életvitel és a folyamatos egyházi munka példája volt Szent Pio atya. Szerzetesi cellája ötven év alatt nem változott semmit. Ugyanaz az egyszerű asztal, szék és ágy volt a cellában 1968-ban, mint 1916-ban.

Pio atya keveset írt – inkább róla, a személyéhez kötött csodás eseményekről, gyógyulásokról írtak mások. Rendkívüli munkabírásáról legendák születtek: naponta több órán át gyóntatott; keresztelések, esküvők, temetések egyházi szolgálója volt. A sok-sok megismert emberi lélekből levont következtetése az volt, hogy a világi hiúságok, az anyagiak és a rangok hajszolása miatt eltorzul a lélek, de az Istenbe vetett hit, embertársaink szeretete és alázatos szolgálata képes a gonoszt is legyőzni. Ez a tanítása rendkívül időszerű, hiszen globális támadás zaklatja, rongálja keresztény hitünket, a családot, a férfinak és nőnek teremtett embert.

- Mit is mondott ez az atya a fájdalomról? A szenvedésről? – kérdezte Anyuka többször is.

- „Az angyalok csak azért féltékenyek ránk, földi halandókra, mert nem szenvedhetnek Istenért.”

- Az atyának is fájdalmai voltak? – kérdezte.

És akkor beszéltem arról, hogy Szent Pio atya testén 1910-től jelentek meg olyan sebfoltok – stigmák – amelyek Krisztus testén, tenyerén, lábfején és oldalán köztudottan megvoltak. Ezeket a sebeket több mint öt évtizeden át viselte, szenvedte, és csak a halála előtt néhány héttel tűntek el váratlanul és nyomtalanul.

- Ezt nem értem – mondta Anyuka és újra egészen fölélénkült.

- Erre nincs földi magyarázat – mondtam bizonytalanul, és a csodákról kezdtem beszélni, hogy több megbízható forrás, fültanú szerint Pio atya megjósolta, hogy az 1947-ben az őt meglátogató fiatal lengyel pap – Karol Jozef Woytila – annyira elhivatott, hogy valószínűleg „az Egyház legmagasabb pontjára emelkedik” – azaz a katolikus egyház feje, pápa lesz. Talán nem véletlenül ez a hajdani fiatal lengyel pap, II. János Pál pápa avatta 1999-ben boldoggá, majd 2002-ben szentté Pio atyát.

Pio atya szentté avatási dokumentumok egyikében olvasható, hogy amikor Mindszenty bíborosunkat bebörtönözték, akkor egy reggel a szentmise kellékeivel együtt Pio atya megjelent bíboros urunk cellájában és beszélgettek egymással. Vagyis – próbáltam Anyukának ezt értelmezni – Pio atya egyszerre két helyen volt.

- Ahogy én is, mielőtt jöttél – színesedett ki Anyuka arca – Itt feküdtem az ágyban, de közben lementem a laposra, tudod, a sóskúti házunk előtti legelőre, aztán Jolikával és Ibolykával paszulyt szedtünk ebédre. Apuka, a te Nagyapád megjött a nyíregyházi piacról, eladta a nyulakat, amit én is megsirattam. Édesapáddal is beszéltem, katonaruhában volt, azt mondta, hogy hamarosan találkozunk és azt is mondta, hogy örökre szeret.

„Örökre szeret” – visszhangzott bennem és akkor éjszaka, Pio atya stigmatizációjával kapcsolatban találtam egy történetet, és amikor ezt elmondtam, újra láttam anyukát mosolyogni.

Egy híres tudós mondta: „mi tudósok, úgy tartjuk, hogy Pio atya olyan hevesen gondolt a Megfeszített Krisztusra, hogy annak hatására rajta is megjelentek a keresztre feszített Jézus sebei. Amikor ez Pio atya fülébe jutott, ő így intette a hírhozót: „Amikor újra találkozol ezzel a professzorral, mondd meg neki, hogy gondoljon hevesen arra, hogy ő egy ökör. Majd meglátjuk, ettől kinőnek-e a szarvai!”

Anyuka arca földerült, mosolygott. Ez volt az a pillanat, amikor reménykedtem, hogy mint annyiszor, most is, 93 évesen is képes lesz meggyógyulni.

Teltek a napok, hetek és mi megbarátkoztunk Pio atyával. Jövendölését, látomását Magyarországról elmondatta velem többször is, a végén már ajkai mozogtak, egy-egy szót utánam mondott: kalitka, gyönyörű madár, szenvedés, páratlan dicsőség, boldogság, nagyhatalmú őrangyal, hathatós oltalmát országukra.”

Ezt az utolsó szót Anyuka mindig kijavította: „országunkra”

Még arról is beszéltem, hogy nem véletlenül lett Szent Pio atya a civil szervezetekben önkéntes munkát vállalók védőszentje. Anyuka láthatóan annak is örült, hogy a Máriapócshoz közeli 1300 lelkes faluban, Nyírcsászáriban 1999-ben a világon elsőként épült olyan templom, amelyet Szent Pio (akkor még boldog Pio atya) tiszteletére szenteltek. Búcsúja szeptember 23-án, Pio atya halálának napján, tehát éppen ma van, és Nyírcsászáriban ezekben a percekben Pio atya rózsafüzér imádkozása történik, és minden bizonnyal, ahogyan eddig is, az ország határain belülről és kívülről egyaránt érkeztek a nagyszámú zarándokok, Pio atya hívei, tisztelői.

Édesanyámat pedig húgommal, bátyámmal és a családdal, a népes rokonsággal együtt éppen ma délután temetjük Édesapámhoz a Pesterzsébeti temetőben. A koporsóba tesszük a máriapócsi kegykép másolatát, amit a lakiteleki plébános, Bagi Ferenc áldott meg, amikor az utolsó kenetet föladta és együtt mondtuk a Miatyánkot, az Üdvözlégyet.

Édesanyámmal a koporsóba tesszük Mindszenty bíboros urunk arcképét, miután elmondjuk hozzá imánkat: „Akadályozd meg Urunk, hazánkban, a Te Édesanyád országában az istentelen, erkölcstelen, gonosz és nemzetellenes törekvéseket, vértanú hercegprímásunk Mindszenty József és a többi magyar szent közbenjárása által.”

És mert az Élet Ura, a Nagy Dramaturg együvé rendezte tudatomban és rendelte Édesanyám betegágyához, ezért a máriapócsi könnyező Istenszülő kegyképe is, Mindszenty bíboros urunk fényképe mellett ott lesz Édesanyám koporsójában. És ahogy ezt megígértem, ott lesz Szent Pio atya derűs arca, messzelátó tekintete és jövendölése Magyarországról, és a szövegben a szavak a föld mélyéből, a gyökerekből és az égi magasból erőt adnak: kalitka, gyönyörű madár, szenvedés, páratlan dicsőség, boldogság, nagyhatalmú őrangyal, hathatós oltalmát országukra.”

És mi valamennyien kiigazítjuk, együtt mondjuk:

országunkra.

Így legyen.

Lezsák Sándor

 

PIO ATYA JÖVENDÖLÉSE MAGYARORSZÁGRÓL

„Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irígylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra.”

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép