Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. június 25. hétfő
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Buda Ferencet ünnepelték nyolcvanadik születésnapján
2016. november 4.

Buda Ferenc csütörtökön töltötte be 80. évét. Barátai, tisztelői a Katona József Könyvtárban köszöntötték egy nagyszabású ünnepségen. A Kossuth-díjas költővel születésnapja apropóján beszélgettünk.

Névjegy

Buda Ferenc 1936. november 3-án született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv- és irodalom szakán kezdte 1955-ben nappali tagozaton, majd levelező tagozaton fejezte be 1968-ban. 1955-től jelentek meg versei. 1957-1958 között három 56-os verse miatt börtönbe került. 1958-1963 között a Chinoinban segédmunkásként dolgozott. 1963-1970 között Pusztavacson, Kecskeméten és Kerekegyházán tanított. 1970-1986 között a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt. 1986-tól a Forrás főmunkatársa. Több mint húsz önálló verseskötete jelent meg, költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is. Kossuth- és József Attila-díjas, átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, megkapta a Prima Díjat és a Magyar Örökség Díjat, a Nemzet Művésze, Kecskemét és Tiszakécske díszpolgára. Hat gyermeke és kilenc unokája van, feleségével Lakitelek-Tőserdőn élnek.

Buda Ferencet ünnepelték nyolcvanadik születésnapján

– Milyenek egy nyolcvan esztendős, Kossuth-díjas költő hétköznapjai?

– A Kossuth-díjra nem sokszor szoktam gondolni, akad egyéb gondolkodni valóm is. A nyolcvan év már okoz gondot. Gyakran mondom, amikor szememre hányják ezt az életkort, hogy csak egyszer lehetnék még 75 éves!

– Húszéves korában mi volt a legfontosabb számára: szabadság, szerelem?

– Igen. Nem is kell egyébbel válaszolnom. Pontosan húsz éves voltam a forradalom alatt.

– És harmincévesen?

– Akkor már a család volt a legfontosabb és ez folyamatosan így maradt.

– Az ötvenedik születésnapjára hogyan emlékezik?

– Az egy érdekes születésnap volt, mert annak okán baráti összejövetel szerveződött Lakiteleken, Lezsák Sándorék portáján. Nem hittem volna, hogy olyan kedves figyelmet tanúsítanak a hatóságok a sorsunk iránt, mert rendőrautók köröztek folyamatosan a tanya körül.

– Ha jól számolom, ez még az első lakiteleki találkozó előtt történt.

– Igen.

– Akkor ez volt a nulladik lakiteleki találkozó?

– Ez volt a nulladik típusú találkozás, ez volt a prelúdium, utána jött a fúga meg a tokkáta. Egyébként ajándékként barátaim erre az alkalomra jelentették meg a Csönd, ének, csönd... című kötetemet, amelyben az addig nem közölt írásaim, valamint műveim bibliográfiája került nyomtatásba.

– Immár CD-lemezen is hallható Buda Ferenc, ennek mi a története?

– A megyei könyvtár jelentette meg a CD-t, melyre a Fehérlófia verses mesémet én mondtam fel, 86 percig tartott.

– Versírással milyen gyakran foglalatoskodik?

– Amikor a versnek meg kell íródnia, akkor megíródik. Folyton csinálok valamit. Most nálam is és otthon is minden helyiségben vannak kis füzetkék, papírok jegyzetelni.

– Új kötet?

– Ha összegyűl egy kötetnyi anyag új versekből, akkor lehet, hogy jövőre lesz. De akkor sem lesz túlságosan testes. Én olyan vékony könyveket szoktam írni, hogy könnyen elférjen a polcon, odadugva a többi közé.

– Változik még a lírája?

– Biztosan változik valamelyest, hiszen minden változik, ami él. Ha nem változna, akkor ez is csak olyan „hót” dolog lenne. De mivel a természetem alapvetően nem változik, lényegüket tekintve a munkáim sem másulnak meg, még ha módosulnak is valamelyest.

– Öt éve arról számoltunk be olvasóinknak, hogy ötvenesével nyomja a fekvőtámaszokat, naponta kétszázat is. Ez még mindig megy?

– A kétszáz már nincs meg, az inaim nem szeretnek úgy működni mint régebben. Kisebb adagokat, húszat-harmincat azért csinálok, meg Péter fiam a depresszió ellen vett nekem ajándékba két kis kézi súlyzót, hogy ne kelljen mindig lehajolgatni, mert olyan megalázó... Azokkal is napjában foglalkozom.

– Tévé, rádió, internet?

– Kint Tőserdőn nincs tévénk, igazából nem hiányzik. A rádiózást helyettem életem párja megcselekszi, nem is tudna rádió nélkül élni. Néha beülök mellé és ketten hallgatjuk, ha van olyasmi. Például ki szokott kiáltani, hogy „Ferkó, vers!” Az a Vers napról napra, akkor beballagok és meghallgatjuk. Van egy kis laptopom, azon szoktam rendszeresen nézni a híreket, sok örömem nem telik bennük, mert össze vagy vissza van kutyulva most már a széna a szecskával, búza az ocsúval, hogy egyéb gorombább dolgokat már ne is említsek. Viszont nagy örömet hozott életünkbe a kutyánk. A tavalyi születésnapomra ajándékoztak meg az aranyos, kedves anatóliai juhásszal, Bálint fiam járt utána. Jókora termetű, de még fiatalka és nagyon eleven. Egy kilométerről meghallja autónkat és ott vár a kapunál, majd külön szertartás következik. Felágaskodik és a kerítés fölött a feleségem fejére teszi az állát, majd nyújtja a mancsát.

– Milyen könyveket olvas?

– Olvasmányaim többségét most már nem is a szépirodalom teszi ki, az lelkileg felkavar. Arra nem szeretek időt szakítani, hogy hitványságot olvassak. Az igazi, erős irodalom viszont manapság is lelken ragad, lehet még jobban, mint korábban. Viszont elég sok természettudományos és történettudományi írást olvasok. Ezekben örömömet lelem, arra mindenképpen jók, hogy az ember ne hagyja beszűkülni a koponyája belső részét. Szótárakat és nyelvészeti könyveket is gyakran forgatok.

– Műfordítás, fafaragás?

– Most kezdem újra a faragást, beszereztem igazán jó kis profi szerszámokat hozzá. Már csak megfelelő mennyiségű és minőségű fa kell. A műfordítás most egy kicsit szünetel, de nem tettem le róla végképp. Folytatom majd, amikor jobban be tudom osztani az időmet. Hát nem tudom, hogy aztán a sors kegyelméből meddig jut nekem erre lehetőség. Reménykedem, hogy még azért legalább 3-4 évem van. Szüleim hosszú életűek voltak, a genetikával nincs baj, ezen persze lehet rontani, javítani sokat nem.

– Az orvosok, patikusok mennyire élnek jól önből?

– Már jobban, mint korábban. Úgy tíz éve lejárt a jogosítványom, az alkalmassági vizsgálaton az orvos felrakta a vérnyomásmérőt, nyomkodta és egyre komorabb volt az arca. Kérdeztem, kicsit magas? Azt mondta: „Hát ez nagyon. Tulajdonképpen nem volna már szabad vezetnie, de ha együttműködik velem, akkor aláírom.” Azóta vérnyomáscsökkentőt szedek, három éve pedig szívritmus szabályozó gyógyszert is. Most két éve múlt, hogy felfedezték nálam a prosztata daganat rákos elfajulását. A családom jobban megijedt mint én, fatalista vagyok, úgy látszik. Viszont jó orvos kezébe kerültem, gyógyszerrel féken lehet tartani és nem romlott, sőt javult az állapotom. Ennyi baj kell már egy vénembernek.

– Születésnapjai nagy társasági eseménynek számítanak, a hétköznapokon mennyi barát veszi körül?

– Gyéren. Eléggé visszahúzódva élek, mert barátom sok van, csak az időm kevés. Egyre több bonyodalmam van az időzavar miatt. De szeretek itt élni, bár az én szülőhelyem Debrecen. Nagy ritkán szoktam elmenni, mert már nem nagyon van kikhez. De ha elmegyek, az nekem örömet okoz. Viszont a kötődésem most már erősebb ide Kecskeméthez, Tiszakécskéhez, Lakitelekhez, ehhez az egész homoktájhoz.

Buda Ferencet ünnepelték nyolcvanadik születésnapján

1956 diák mondta közösen Buda Ferenc versét

Debrecenben múlt csütörtökön 1956 középiskolás mondott közösen verset a Csapó utcai sétálóövezetben a forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegve. A diákok Buda Ferenc Tizenöt-húszéves halottak című versét szavalták, akit ezért és még két másik 56-os költeményéért egy évre börtönbe zárták. A debreceni rendezvényen a költő is jelen volt. Buda Ferenc úgy fogalmazott, leírhatatlan az, amit érzett, amikor a diákok a versét szavalták. Van remény – tette hozzá –, mindennél fontosabb, hogy a fiatalok odafigyelnek arra, milyen események zajlottak 1956-ban és az azt követő években. „Ha ők figyelnek 56-ra, akkor nem volt hiába, amit tettünk” – jelentette ki Buda Ferenc.

baon.hu

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
XXIV. Országos Polgárőr Nap és VII. Országos Polgárőr Lovas Szemle
2018. június 23.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép