Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. június 24. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Bemutatták Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltás éveiben című kötetet
2018. május 2.

Bemutatták Kukorelli István és Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltás éveiben című kötetét Budapesten, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában, szerdán.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a kötet méltatásában hangsúlyozta: az 1989-90-es békés alkotmányos rendszerváltozás során nem született önálló emberi jogi deklaráció, az alapjogi törvények megalkotását sokszor a történelem diktálta, és véletlenszerű volt. Hozzátette: az alapjogi törvényhozásnak azért volt nagy jelentősége a rendszerváltozás első éveiben, mert ezeken a területeken volt a legnagyobb a szabályozási demokrácia-deficit. Mint mondta, olvasatában a rendszerváltozáskori reformok célja az országra kényszerített szovjet politikai modell helyett az európai értékek átvétele volt, ami egyszerre jelentette az európai közös alkotmányos örökség átvételét, a demokrácia felépítését, a joguralom helyreállítását. Egyúttal megköszönte a szerzőknek, hogy kötetükkel a mai generációnak segítenek megérteni, miként alakult ki a magyar politikai és jogi valóság.

Bemutatták Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltás éveiben című kötetet

Szalayné Sándor Erzsébet, az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese méltatásában arról beszélt, a kötet szerzői maguk is részesei és aktív alakítói voltak az alapvető jogi jogalkotásnak. Mint mondta, a tanulmánykötet felidézi "az alkotmányos rendszerváltás éveiben elvégzett alapjogi szempontú társadalmi-politikai állapotfelmérést és önkép-tisztázást, azt a hol előre szaladó, hol pedig meg- és visszatorpanó munkát, amelynek eredményeként 1989-90-tól kezdve a magyar jogrendszer elindulhatott az európaiság, demokrácia és jogállam együttesen értelmezendő állapota felé".

Hangsúlyozta: a rendszerváltás éveiben a demokráciát "hosszabb ideje nélkülöző" államoknak újra fel kellett fedezniük a demokratikus intézményeket, azok működését, beleértve az emberi jogok védelmének mechanizmusait is. Magyarország számára az alkotmányos rendszerváltás éveitől kezdődően az európai jogközösség tagjává válásának nem volt és azóta sincs alternatívája - jelentette ki. Kiemelte: a könyvben a szerzők bemutatják a legfontosabb alapjogi jogalkotások szakmai és kodifikációs hátterét, és nem csak az derül ki, milyen tervezetek készültek az egyes alapjogokkal kapcsolatban, de az is, miként alakult ki a végső szöveg és milyen viták kísérték a jogalkotást. Mint mondta, az egyes jogszabályok elfogadásának esettanulmányai egyértelműen tükrözik a vívódást, hogy meg kellett próbálni összeegyeztetni az alapjogi jogalkotás során az értékőrzést a haladással, a magyarságot az európaisággal.

Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) főigazgatója a bemutatón arról beszélt, igyekeznek a rendszerváltás problémáit feldolgozni, feldolgoztatni és úgy véli, az alapjogokról és ezáltal a rendszerváltás történetéről szóló kötetük is hasznos lesz.

Bemutatták Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltás éveiben című kötetet

Kukorelli István szerzőként arról beszélt, véleménye szerint a kötetben tárgyalt alapjogi törvények jelentősége az, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy nem az utcán, fegyveresen dőltek el az átalakulás kérdései.

Tóth Károly pedig azt mondta, szükséges, hogy a rendszerváltozás időszakáról szóló könyvek készüljenek, hogy a mai generációk tanulhassanak saját történelmünkből.

A RETÖRKI több mint háromszáz oldalas kiadványában Kukorelli István, volt alkotmánybíró, az ELTE tanszékvezetője dolgozta fel az alapjogi rendszerváltozás "első fecskéit", az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényeket, illetve a népszavazásról, az országgyűlési képviselők választásáról és a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvények keletkezését és jellemzőit. Tóth Károly, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvetője elsősorban az 1989. évi alkotmánymódosítás főbb kérdéseivel és az alapjogok szabályozásával, valamint az alapvető jogok általános kérdésével és a sztrájktörvénnyel, továbbá a sajtótörvénnyel foglalkozott a kötetben.

MTI

További fotóink ide kattintva megtekinthetők a képtárban

 

Kövesse Lezsák Sándor tevékenységét facebook oldalán is!

 

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
XXIV. Országos Polgárőr Nap és VII. Országos Polgárőr Lovas Szemle
2018. június 23.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép