Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szabolcs Attila
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2017. december 12. kedd
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Beke Mihály András: Értékeink őriznek minket
2017. május 15.

Magam sem tudom, hogy ment-e a könyvek által a világ elébb, de azt hiszem, hogy némely könyvek nélkül bizonyosan hátrébb lenne. Ilyesfajta gondolatok motoszkáltak a fejemben minap egy rendhagyó könyvbemutatón.

Ilyesfajta gondolatok motoszkáltak a fejemben minap egy rendhagyó könyvbemutatón. Éppen a nemzetközi könyvfesztivál napjaiban, kisebb csinnadrattával ugyan, de annál ünnepélyesebben, Párkányban bemutatták a lakiteleki Népfőiskola Garam mente kollégiumának kötetét. Az időt állóan kemény kötéses, vaskos, reprezentatív kötet ízléses kivitele az Antológia Kiadót dicséri. Tartalma a kollégium szakmai vezetőjének, a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnökének, Dániel Erzsébetnek és két szerkesztőtársának, Szabó Mátyásnak és Herbert Áronnak a kivételes teljesítményét. Szakmai vezetésükkel a Kárpát-medence hét egyetemének és főiskolájának, valamint három középiskolájának mintegy félszáz diákja és tanára 2016-ban kétszer egyhetes, nagyon felkészült és tudatos helyszíni kutatómunkával felmérte, rögzítette, majd közös kötetben kiadta a méltatlanul köztudatunk perifériájára szorult Garam mente harminchárom magyar településének tárgyi és szellemi értékeit és, ami ugyanannyira fontos, azok őrzőit.

Az áttekinthetően, azonos szerkezetben bemutatott településekről rövid történelmi összefoglalót és részletes kulturális portrét, „értékrajzot” kapunk. A fejezeteket jegyző szerzőcsoportok felkészültségét és alaposságát dicséri, hogy sikerült megtalál­niuk és megszólaltatniuk a települések hiteles adatközlőit és így átfogó képet adniuk egy-egy település „értékrajzáról”. A könyvet a statisztikai és néprajzi adatok következtetéseit összegző, tudományos igénnyel megírt tanulmányok zárják. A kötet DVD-melléklete a kutatómunka során készült, minőségileg televízióba kívánkozó dokumentumfilmben örökíti meg a kutatómunkát, a feltárt értékeket és azok őrzőit.

A mű egy hatalmas, az egész magyar nyelvterületet felölelő kutatómunkát bemutató, terjedelmes könyvsorozatba illeszkedik. A Lezsák Sándor vezette Lakiteleki Népfőiskola értékfeltáró programja a külhoni magyar értéktár bővítését segíti elő. A Népfőiskola szervezésében 2016 őszéig már befejezte munkáját Kárpátalján négy, Drávaszög és Szlavónia térségében, Muravidék, Hegyköz, Nyugat-Bácska, Zenta és Moldva magyarlakta ré­gióban pedig egy-egy értékfeltáró kollégium. Az idén Őrvidék, Komárom, Torockó-Aranyosszék és Gyimes értékfeltáró programja fejeződik be, és elkezdi munkáját három magyarországi (Kiskunság, Vasvár, Kisvárda), valamint Gyergyó, Felsőbodrogköz vidékének kollégiuma.

Ez az értékfeltáró-leíró vállalkozás elsőre Orbán Balázs Székelyföld-leírását juttatja eszünkbe, de a projekt előképének tekinthető a két világháború közti tudományos és irodalmi irányzat, a neves román D. Gusti falukutató munkájához több szálon kötődő Erdélyi Fiatalok falukutató mozgalma, amely neves tudósokat (Szabó T. Attila, Mikó Imre, Demeter Béla, Venczel József) és maradandó műveket adott a magyarságnak. Mikó Imre Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés, 1932. című könyvében fogalmazta meg a falukutatás időt álló ars poeticáját: „Beállunk közkatonának a magyar jövő: munkások és parasztok sorába, s az ő érdekeik értelmi szolgálatában keressük letűnő középosztályunk új nemzedékének a jövő társadalomhoz való jogát”. De eszünkbe juttatja még a felvidéki Sarló mozgalmat meg a Buday György vezette Szegedi Fiatalok falukutatását is. Vagy gondolhatunk az erdélyi szociográfusok, Herédi Gusztáv, Beke György, Gálfalvi György, Cseke Péter valóságfeltáró munkásságára. A rokonítható szellemi mozgalmak és szerzők rangja jelzi, hogy ezúttal is jelentős vállalkozásról van szó, amely sok tekintetben túl is mutat az említett, földrajzilag vagy politikai okokból korlátozott kutatásokon. Nem csupán az eltérő történelmi és (kisebbségi) politikai környezet más, hanem a lakiteleki program lehetőségei és dimenziói is mások: nem csupán egy-egy régióról vagy egyéni kötetről van szó, hanem az egész magyar nyelvterületet átfogó, közösségteremtő és –megerősítő programról, a szellemi-lelki összefüggések feltárása révén egy nagyobb szellemi közösség, a magyarság kohéziójának, szellemi-lelki közösségének a nyilvánvalóvá tételéről és megerősítéséről közös munkával megírt kötetekben. Nem enged kibúvót: kiköveteli a hiteles nemzetpolitikai felelősségvállalást, nem lehet többé a valóság ismerete, az adatok hiányára hivatkozni. Bár manapság ez nem divatos, nehéz nem lelkesedni érte! Különösen a háttérben kirajzolódó, nagyszabású koncepcióért.

Hiszen a párkányi könyvbemutató szembesített a ténnyel, hogy itt többről és másról (is) van szó. A díszelőadáson jelen voltak a szerkesztők, a kutatók, az adatközlők és a helyi közönség, vetített képes előadáson mutatták be a könyv anyagát. Bármennyire is kerüli a reflektorfényt, nem kerülhető meg, hogy ezt az önmagában is jelentős értékmentő programot Lezsák Sándor koncepciója teszi igazán impozánssá: itt nem „pusztán” értékfeltárás és -mentés folyik, hanem egyúttal roppant körültekintő közösségszervezés és -mentés is. Hiszen az egész magyar nyelvterületről verbuválódott fiatalok szakértő mentoraik vezetésével tudatos kutatómunkájuk során nem turistaként, hanem élményszerűen, mélységében megismernek egy-egy külhoni régiót, annak közösségét. Az immár mintegy ezer fiatalt ez az élményforrás és egyben szakmai képzés, a közös feladat igazi, tartós közösséggé forrasztotta össze. Belőlük formálódik a jövő felelősségteljes nemzeti értelmiségi elitje. Felmérik, rögzítik egy közösség értékeit, ezekről pedig minden lehetséges kommunikációs formában: könyvben, filmben, prezentációval, könyvbemutató díszelőadáson adnak hírt, ezzel a legszélesebbre bővítik a megcélzott közönség körét (leginkább a korosztályok tekintetében). Az adatközlők hálásak az érdeklődésért, amely megerősíti értéktudatukat és értékeik megőrzésére ösztönzi őket. Az adott települések közösségét szembesíti (lásd a díszelőadás) szélesebb régiója értékeivel, megerősíti érték- és nemzettudatát. Ennél többrétegű és hatékonyabb nemzetpolitikai projektet elképzelni is nehezen lehetne. Maguk a lajstromozott értékek szinte csak ráadásnak tűnnek. Erről pedig Iancu Laura csángó-magyar származású költő története jut eszembe: moldvai adatközlője azon értetlenkedett, hogyhogy ők őrzik a hagyományokat. Nem úgy van az, mondta, hanem „a hagyományok őriznek meg minket.” Hát erről van szó!

Magyar Hírlap

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Pálfy Gusztáv kiállításának megnyitója Félegyházán
2017. december 8.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
A rendszerváltás tudományos feldolgozása c. konferencia

Lakitelek Népfőiskola
2017. december 13-14.

Kölcsey Kör: Atilla fia, Csaba királyfi

Budapest, Polgárok Háza
2017. november 22. 18.00

Meghívó Sass Kálmán mellszobrának avatására

Érmihályfalva (Partium)
2017. november 19.

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép