Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 23. szerda
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Az Istentől küldött Berecz Skolasztikáról
2014. október 25.

Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének beszéde elhangzott a tiszaalpári Zárdatemplom előtt 2014. október 25-én, Berecz Skolasztika bronz mellszobrának avatásán.

Kedves Ágota perjelnő! Szent Benedek leányai!  Tisztelendő Atyák, szoborállító kurátor társak, Berecz Skolasztika bronz mellszobrát avató ünnepi gyülekezet!

Külön köszöntöm Dr. Korzenszky Richárd bencés szerzetest, az aranymisés tihanyi perjel atyát, a Berecz Skolasztika Alapítvány alapítóját, akinek 1990 után miniszteri biztosként elévülhetetlen érdemei vannak a szétzilált, szétvert katolikus iskolarendszer újjászervezésében. A rendszerváltoztató években azért volt számomra az iskola világában hiteles irányjelző minden mondata, mert ő is, sok százezer társával együtt megtapasztalta az istentagadó kommunista-szocialista évek gyötrelmeit. 1949 után olyan gyalázatos korszak következett, amikor az érettségizett fiatal levelet kaphatott, hogy vallásos neveltetése miatt nem tanulhat tovább főiskolán, egyetemen. A levélben felszólították, hogy szakítsa meg kapcsolatát a családjával, szüleivel, és helyezkedjen el fizikai munkásként a termelésben és akkor egy idő múlva lesz lehetősége a továbbtanulásra.

Richárd atya áldozatkész szolgálata a templom és az iskola világában, jelenléte, áldása tanítása e jeles napon a bencés nővérek regula szerinti törekvéseit, alapítványunk szerény céljait szentesítik.

Hitbéli erőforrás ez a hely, amit most a Kiskunfélegyházáról gyalogosan érkező több mint félszáz zarándoktestvér is erősít.

Két esztendővel ezelőtt kaptam Kühár Ede atyától Kühár Flóris napi breviáriumát, amelyben a mai napra, október 25-ére A római zarándok énekét idézi:

„Ó Róma, te dicső, csodánál is csodább,
Földbíró Ősi Nő, aki hatalmat ád,
Piros mártíri vér hullt pirosan reád.

Szűz vitt neked fehér liliom-koronát.
Téged dicsőitünk, mindig tovább, tovább,
Csak téged áld szívünk, időn és koron át!”

Egy sort megismétlek:

„Szűz vitt neked fehér liliom-koronát.”

és én most ebben a versben, mondatban Berecz Skolasztikát látom, érzem, tudom, akinek bronz képmását, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását köszöntjük itt, a Zárdatemplom előtt.

Az Istentől küldött kisasszony, Berecz Erzsike hozott nekünk hervadhatatlan liliom-koronát. Hozta cselekvésre mozgósító hitét Pannóniából Hunniába, a Dunántúlról az Alföldre, ide a Tisza mellé. Kühár Flóris, aki Skolasztikának haláláig lelki vezetője, elöljárója és tanácsadója volt, szelíden így figyelmeztette: „akit a csillag hív, az menjen, de vissza ne nézzen…”

Az elmúlt napokban Reichardt Aba bencés szerzetes Akit a csillag hívott című vaskos könyvében éjszakáztam immár sokadik alkalommal, segítségével Berecz Skolasztika életútját jártam újra végig. Gondolatban újra meghajtottam fejemet a tiszaugi Steer család előtt, megnőtt bennem az igény, hogy Kühár Flóris munkáit megismerjem, a rendtársak levelei, korfestő emlékei életképeket adtak, és nagyítóval azonosítottam a fényképeken a nővéreket, főtisztelendő atyákat, barátokat. Berecz Skolasztika levelesládájának is nevezhetem Reichardt Atya bőséges szöveggyűjteményét, és most újra találtam nem is egy olyan mondatot, gondolatot, ami fölött korábban átsiklottam Berecz Skolasztika levelei imádságos szövegek, bennük olykor a zsoltárok mélysége zeng, a keserű panasz és az ujjongó jókedv pedig megszelídül Isten dicsőségében.

Mit is jelentett 1922 novemberében a tiszazugi misszió Berecz Erzsikének? Előtte háborús sebesülteket ápol a celldömölki hadikórházban, megszervezi a Celli leányok Mária kongregációját, tanítói oklevelet kap a pápai képzőben, és a szerető család körében nyugodt, boldog élet előtt áll, ő mégis elindul a messziről jött hívásnak engedve az Alföldre, a Tisza-mellé, az ismeretlenbe hitoktatónak. Mit tudhatott erről a vidékről, a Tiszazugról?

Ady Endre elvadult tája ez, ahol égig érnek a giz-gazok, ahol Móricz Zsigmond szavai szerint csirkét akkor esznek, ha vagy a csirke beteg vagy a gyerek. S ennél még van cifrább nyomorúság is. A népi írók, Illyés Gyula Puszták népe, vagy Kovács Imre, Féja Géza, Veres Péter és mások írásai, szociográfiák, falukutató mozgalmak tárják föl a drámai magyar valóságot. Csak két versszak József Attila 1929-ben írt Tiszazug c. verséből:

„S mit ér a vén? A kanalat
elejti, csöppent, etetik,
s ha ő etet, a malacok
habos vödröstül fellökik.

És lágy a tanya, langy az ól.
Csillagra akasztott homály!
Kemény a menny. A gally alól
bicegő cinke sírdogál.”

Milyen volt az Alföld, a Tiszazug valósága? Ládonyi Emese tanulmányából idézek: 1929-ben megdöbbentő gyilkosságsorozat került nyilvánosságra. Tiszazug (Szolnok megye) több falujában légypapírból kiáztatott arzénnel mérgezték meg az asszonyok iszákos férjeiket, beteg szüleiket, munkaképtelen családtagjaikat. A nyomozás során kiderült, hogy többéves, sőt évtizedes gyakorlatról volt szó, az áldozatok száma pedig meghaladta a száz főt. A hír azért is ejtette kétségbe a magyar közvéleményt, mert ezzel a ténnyel egy csapásra romba dőlt a „romlatlan vidék” még mindig elő képzete, s a romantikus elképzelés a faluról es a „néplélek” kissé homályos fogalmáról.1 A magyar közvélemény értetlenül s letaglózva állt a jelenség előtt. A magyar falu valósága egészen más volt, mint ahogy az az értelmiség képzeletében élt.

Ez is a magyar valóság része volt, ez is várta a missziós küldetésre érkező Berecz Skolasztikát. Nem tudom, hogy ismerte-e „a napbaöltözött ember”, Prohászka Ottokár püspök tanítását, de eszerint cselekedett: „Hitünk és szeretetünk erejével kiemelhetjük embertársainkat a bűn okozta lelki bénaságból.”

Megérkezése után a rendíthetetlen elhivatottság lendületével, akaraterővel, hihetetlen szervezőkészséggel, kapcsolatteremtő képességgel százakat, ezreket mozgósít. Missziós iskolákat szervez,”száraz” istentiszteletet tart, tanít, betegeket látogat. Lóháton, kocsival, gyalogosan. Esőben, sárban, hófúvásban, tűző napon, porviharban.

Egy jellemző példamondat, a kérgeskezű, deresedő kapás embertől: „Kisasszony, a hitemre tanítson meg. Ennyire felnőttem, de vallásomról nem tudok semmit.”

Berecz Skolasztika és rendtársai megtalálják az elvadult tájban a jó szóra, tanításra éhes, fogadókész gyerekeket, fiatalokat, öregeket. Ma is időszerű igazsága van Bálint Sándornak, aki 1947-ben ezt írja:

„Mintha az alföldi bencés hagyomány és hivatás Skolasztika törékeny alakjában támadna fel új millenniumra. Elemészti a láz, az Úr romokban heverő pusztai hajlékáért való buzgóság. Ő a magyar falukutatás úttörője és leendő védőszentje. Ő fogja egyszer meggyőzni a kérkedő okosságokkal homokra építő balgákat, hogy szociális Magyarország nincs szakrális magyarság nélkül, hogy hiú dolog a körülményeken változtatni megszentelt emberek nélkül.”

Berecz Skolasztika öt esztendeig szervezte a tanyasi, falusi szeretetszolgálatot. Külön egyesületbe gyűjtötte a legényeket, a leányokat, külön a férfiakat, az asszonyokat. Ő szervezte meg először a KALOT ősét, az első tanyasi legényegyletet. Szívgárdát szervezett a kicsinyeknek, Mária Kongregációt a leányoknak, itt pedig, a tiszaújfalusi Steer birtok majorjában üresen álló ötszobás ispánházban váltotta valóra álmát: oblátaházat alapított, hogy társaival a Szent Benedek regulája szerinti közösségi élettel egészen Istennek szentelt életet éljenek, s közben minden erejükkel ellássák az elhagyott tanyavilág szeretetszolgálatát.

Kühár Flóris, Hananer megyéspüspök és végül a Szentszék jóváhagyásával 1929. május 7-én fogadalmat tehetett az első négy „testvér”: Berecz Skolasztika, Hajós Placida, Fessler Mechtild és Molnár Maura.

Radó Polikárp, Skolisztika életrajzírója így fogalmazza meg Szent Benedek leányainak törekvéseit: „Elsőrangú céljukul azt tűzték ki, hogy a szegénység, szüzesség, engedelmesség, az erkölcsök megjavítása és állhatatlanság fogadalmai által saját tökéletesedésüket művelik… A szerzet második célja: segíteni a katolikus népen testileg, lelkileg azáltal, hogy iskolában nevelnek, vallásra oktatják a felnőtteket is, a népet hasznos dolgokra tanítják és a szeretet cselekedeteit gyakorolják a szegényekkel és a betegekkel szemben.”

Berecz Erzsébet Skolasztika szavai valóra váltak: A Pannonhalma ősi köveiben élő lelkek csodás erejével az Alföld futóhomokjában megkövesedő keresztény hitet teremtett.

Ez a hit élteti, erősíti, mozgósítja Szent Benedek mai leányait, vonzó környezetét. Skolasztika bronz arca előtt tisztelettel arra kérem őket, hogy fogjanak össze, erősítsék mindazokat, akik a mai tanyavilág, falu, a magyar vidék szolgálatát végzik tisztességgel, becsülettel, nem kicsi áldozatkészséggel: Tanítók, óvónők, védőnők, hitoktatók, háziorvosok, polgárőrök, tanya- és falugondnokok, önkormányzati képviselők, polgármesterek. Az összetartó hely pedig legyen a templom, az iskola, a közösségi ház vagy a népfőiskola.

Végezetül megerősítem Bálint Sándor gondolatát: Tiszaújfaluból új Pannonhalma lehet, az eljövendő magyar évezred bölcsője. Egy szent leány, Skolasztika áll mellette.

Lezsák Sándor

További fotók ide kattintva megtekinthetők a képtárban

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép