Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 20. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Az első szent magyar család domborművét avatták fel a Felvidéken
2015. augusztus 22.

Megáldották az első szent magyar család domborművét és emléktábláját, Szabó Imrefia Béla és Lukács János alkotását a felvidéki Makrancon augusztus 20-án.

A búcsúi szentmisét Bartal Károly Tamás, jászóvári nyugalmazott premontrei apát celebrálta – számol be Gábor Bertalan szepsi esperes.

Az első szent magyar család domborművét avatták fel a Felvidéken

Az ünnepség kezdetén Lacko Mária polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. „Ma tovább írjuk községünk és benne templomunk történelmét, amikor templomunk külső falán megörökíthetjük Szent II. János Pál pápa szavait, amelyet 2000. október 8-án intézett népünkhöz: »Történelmetek egy szent királlyal kezdődik. Sőt, egy szent családdal… «” – mondta.

Az első szent magyar család domborművét avatták fel a Felvidéken

Erdő Péter bíboros 2006. március 20-án Bodollón adta át ünnepélyesen Szent István ereklyéjét Alojz Tkáč érseknek, aki 2007. április 21-én felszentelte a templom új oltárát, és elhelyezte benne Szent István király és felesége, Boldog Gizella ereklyéjét, amit szintén szinte csodaképpen kapott a templom Passauból. 2008. augusztus 24-én lett teljes az első szent magyar család, amikor Varjú Imre protonotárius kanonok, a Mátyás-templom akkori plébánosa elhozta Erdő Péter bíboros következő ajándékát, a Szent Imre-csontereklyét.

Az első szent magyar család domborművét avatták fel a Felvidéken

Mihályi Margit, aki a gesztor, Lezsák Sándor, a magyar parlament alelnöke képviseletében volt jelen, és Szesztay Ádám kassai főkonzul leplezték le a Magyar Kormány Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült emléktáblát, amelyet ezt követően Bartal Károly Tamás apát áldott meg. A szentmise ünnepi szónoka Szalay László nagyidai plébános, az egyházközség szülöttje volt, aki az örökségbe kapott lelki, szellemi, anyagi értékek hiteles őrzésére, ápolására és továbbadására buzdított.

Az első szent magyar család domborművét avatták fel a Felvidéken

A szentmise végén körmenet következett az első szent magyar család ereklyéivel. Bevezetőként Nagy István, a Boldog Salkaházi Sára egyházi intézmény igazgatója a katolikus hit megőrzéséről szóló részletet olvasta fel az Intelmekből, amelyek ma különösen is időszerűek, mert Szent István király nem választható el sem az Istentől, sem az egyháztól, sem a kereszténységtől.

Az első szent magyar család domborművét avatták fel a Felvidéken

A körmenet végén kenyéráldás következett, majd az ünnepi áldás előtt a hívek nevében Szalay Gábor mondott köszönetet.

Fotó: Gábor Bertalan

(Forrás: MagyarKurír.hu)


Mihály Margit ünnepi beszéde

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Vendéglátók!

Tisztelt Ünneplők! Nagy szeretettel köszöntök mindenkit.

Keresztény családunkban ünneplésre gyűltünk össze, talán a legnagyobb példával előttünk járó első magyar szent családot ünneplejük. Egy ünnep attól lesz tartalmas, és az ünneplésnek akkor van értelme, ha közünk van azokhoz akiket ünnepelünk, épp ezért ilyenkor szükséges hogy röviden párhuzamot vonni, mert a könyv tanít és a példa formál.

Augusztus 20-a az elmúlt évtizedekben több értelmezést is kapott éppen ezért van, hogy vannak akik a budapesti tűzijátékot kötik hozzá, pedig ez az ünnep sokkal de sokkal több. Ez az ünnep a magyar létünk ünnepe!

Az itt megjelenő első magyar szent család minden tagja példával jár előttünk, amelyet csupán követnünk kellene.

A történetírók szerint a Kárpát-medencénk több ezer éve lakott terület, éltek itt különböző népek és törzsek és mind beolvadtak és nyomtalanul eltűntek. Árpád fejedelem által kiválasztott területen csak a magyarság maradt fenn, tudott ezeréves államot alapítani és a ránk törő, országunkat szét daraboló birodalmakat túlélni, és ezt köszönhetjük Szent István királyunknak. Mert István király a hit sziklájára építette hazáját és tette ezt olyan bizalommal, hogy halálakor a Szűzanyánkra bízta az országát, Belegondoltunk már - hogy ehhez mekkora hit és bizalom szükséges, hogy mindenünket oda tegyük Isten anyjának kezébe.

Régi mondásunk, hogy a könyv tanít, és a példa formál! Szent István egyéni példával tanított a meggyőződéses hitre, a keresztényi életeszményre. A krónikák szerint harcolt, ha a szükség úgy kívánta, de békeszerető volt. Támadó hadjáratot nem kezdeményezett, a harcias, vándorló népet letelepedésre szoktatta, a béke világába vezette és az Isten hittel keresztény nemzetté tette. Úgy uralkodott, hogy szívében élt az istenfélelem és felelősnek tudta magát minden cselekedetéért úgy fizikailag, mint erkölcsileg. Mint felelős Apa, a fiához Imre herceghez intézett intelmeiben az első helyen egyértelművé tette, „a keresztény hitet meg kell őrizni”, a hitet nem lehet egy kicsit igen, egy kicsit nem, mert a hit nem kényelem kérdése. És így elindítva Imre hercegben az ő napjainkig érvényes tanításait is, hogy: - harcoljátok ki magatoknak az uralmat testetek felett, - ki ki a maga módja és mértéke szerint. Így megmutatva nekünk a legérzékenyebb pontot, amely szerint nekünk, a magunk mindennapi körülményei között meg kell vívnunk a magunk harcát: a lélek uralmáért! Mert a lélek az úr a test felett: amikor a kényelemnek ellentmondunk. A lélek az úr a test felett, ha az elv, a becsület, a kötelesség kedvéért áldozatot hozunk, akkor is, ha könnyű volna kibújni alóla. Ezt jelenti a lélek szabadsága, ezt mutatja nekünk ma a szentimrei példa. A történelmi Magyarország egyik jellemzője, hogy itt nagy dekoratív felívelések és kegyetlen kudarcok és összeomlások mennek végbe. Szent Imre pályafutása csendes, érdekesen kapcsolódik be a történelmünkbe, mondhatni merő ráadás. A magyar történelemnek mondhatni egyetlen fényűzése, Szent Imréé talán az egyetlen sikerült élet, éppen, mert semmit sem akart, és a mély hitével mindent elért.

A hercegről szóló legenda mozaikjait rakosgatva eljutunk a gyönyörű Bakonyba és Veszprém kincses városába, a Szent Imre himnuszban olvashatjuk, hogy „Veszprém városában Gizella királyné,… Templomi palástba hímzi arany álmát: Boldog Magyarország fényes ragyogását”; És máris itt áll előttünk az első magyar szent család harmadik példát adó alakja is, a feleség, az anya, aki királynéként kézimunkázik, szépen varr és hímez. Abban a korban István törvénye szerint a templomok liturgikus könyveit és kelyheit a püspököknek kellett beszerezniük, de a miseruhákat és más fölszerelési és díszítési tárgyakat a királyi udvar volt köteles rendelkezésükre bocsátani. Ennek ellátása volt a királyné feladata. Akkoriban minden varrást, kötést, hímzést, horgolást kézzel végeztek. A királynő ,,paramentumgyárat'' alapított és maga is részt vett a munkában Már a Koppány elleni csatához is készített két zászlót Istvánnak, Szent György és Szent Márton képeivel. Az ő keze munkájával és irányítása alatt készült az a miseruha, amelyet később átalakítva koronázási palástnak használtak 900 esztendőn keresztül, és ma is egyike a legértékesebb nemzeti ereklyéinknek. Így Gizella már akkor bebizonyította a világnak, hogy a kézimunkázás, a csendben alkotás művészete a szépérzéknek, az alkotóerőnek olyan megnyilvánulása, amely a készítőnek és a megcsodálónak egyaránt gyönyörűséget, örömet okoz. Ezek ismeretében nem csoda, hogy Veszprém városára, máig érezhető hatással volt a Királyné híres szépérzéke.

Ugyanakkor Gizella példás feleség is volt, sokszor elkísérte férjét nehéz ellenőrző útjaira is az országban. A krónikások magasztalják ártatlanságát, vallásosságát, szelídségét, bőkezűségét, jótékonyságát és vendégszeretetét. Fiának, Imrének halála után mindinkább visszavonult, István halála után pedig már csakis Istennek élt. Anyai és hitvestársi fájdalmát hősiesen viselte, negyvenkét éven át élt közöttünk, velünk és értünk. Itt az új hazájában Gizella azoknak a nagy európai nőknek a nyomdokába lépett, akik előmozdították a nyugat kereszténnyé tételét. Veszprém városát napjainkban is belebegi a szelleme, és szépérzéke hiszen, a Balaton felvidék gyöngyszeme, ide kötődött lelkileg, a veszprémi püspök ettől kezdve a mindenkori magyar királyné gyóntatóatyja, és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is. Míg István király a pápától kapta a koronát, a királynénak a magyarok készítettek. Ő a Boldog királynénk, ki önfeláldozó buzgósággal fáradozott népünk megtéréséért s talán a magyar történelemnek egyetlen nőalakja sem tett annyit népünkért, mint ő.

Nemzetünk a megpróbáltatásai folyamán több fohászt is megfogalmazott, az egyik ezen az ünnepen rendszeresen felhangzik templomainkban:

„Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga

Ki voltál valaha országunk istápja?

Hol vagy István király? Téged magyar kíván,

Gyászos öltözetben teelőtted sírván.


Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,

Hozzád fohászkodunk árva maradékid.

Tekints, István király, szomorú hazádra,

Fordítsd szemeidet régi országodra…„

Ezt énekelve eszünkbe juthat, … és ha letekint a Szentkirály mit lát? ránk ismerne? - büszke lenne ránk? Mi vagyunk-e az a nemzet akit Ő kívánt? Mennyire vagyunk követői? Mennyire őrizzük és gyakoroljuk hitünket? –– Szent István királyunk nem véletlenül tette a hit megőrzését az első helyre, mert a hit ad erőt a keresztény élethez, a reményhez és a szeretethez, a türelemhez az újrakezdéshez. Azonban a hitünk csak akkor igazán értékes, ha életünk formálójává válik, és az áldozatokat is vállalja. Sok honfitársunk úgy él mintha Isten nem létezne és abban a világban, ahol nincs jelen az Isten, fölborul az erkölcsi rend, megjelenik a bűnözés, a kapzsiság, az önzés, az érdekből cselekvés. Szent István nem keverte össze az erőt az erőszakossággal, a törvényt mindenkivel megtartatta, a jogszabályokat nem a saját szűk köreire szabta, és nem változtatgatta, így érte el, hogy népe megmaradt

A hitének alapjaira építve tudott stabil viszonyokat teremteni. Jó odafigyelni azokra a történeti tényekre, amikre a rádió és a tévé az ünnep kapcsán rávilágít, mert ezekből kiderül István nem a katolikus elvakultságból lett szent, hanem István király, mint történelmi személyiség tényleg nagy. Az ünnepünk akkor igazi, ha felismerjük, hogy lelkünk nyugalmához hozzátartozik, ha ugyanazokhoz az erkölcsi törvényekhez ragaszkodunk, illetve küszködünk értük, mint ő, azaz nem ezer esztendős távlatokat próbálunk áthidalni, hanem lehetőségeinkhez képest az élet közösségében vagyunk ővele.

A Kárpát-medencén túl, igen mostoha körülmények között élő moldvai csángó magyarok a mai napig így énekelik fohászukat, talán értünk is:

„Igaz hitnek plántálója, Pogányságunk megrontója,

Imádd Istent érettünk, szent István király,

Országodat oltalmazd, szent István király.” - kívánom, hogy tanuljunk tőlük.

Tisztelt Ünneplők, kívánom, hogy az ez évi ünnepségből mindannyian az első magyar szent család hitéből egy mustármagnyit tudjunk magunkkal vinni és hagyjuk, hogy lelkünk nyugalma szerint a Jóisten munkálkodjon.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép