Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. augusztus 18. szombat
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
„Átkelés a Rubiconon – 30 éves az Erdély-tüntetés” - A Rendszerváltó Archívum 2018/2-es száma
2018. július 16.

A folyóirat júniusi száma a harminc éves évforduló apropóján a romániai falurombolás ellen szervezett tüntetéssel, valamint a romániai rendszerváltással foglalkozik. A legújabb számban Kiss Gy. Csabával és Zétényi Zsolttal érintik a tüntetés szervezésének hátterét, szóba kerül továbbá a romániai átmenet és a Securitate összefonódása, valamint megemlékeznek a trianoni békediktátumról is.

A tanulmányokat és interjúkat ezúttal is kapcsolódó dokumentumokkal és szöveggyűjteménnyel igyekeztek élőbbé, elevenebbé tenni a szerkesztők.

Házi Balázs és Nagymihály Zoltán, a folyóirat szerkesztői az előszóban közlik, hogy törvényszerű volt, hogy Erdély a maga jelképiségében az elsők között lesz ott a rendszerváltás szellemi programjában, amikor az évtizedekig tabusított kérdés felszínre törhetett. Majd felteszik a kérdést, hogy vajon törvényszerű volt-e az is, vagy inkább elmúlt harminc évünk keserű tanulságait hordozza, hogy a határon túli magyarok ügyében nemhogy egységet nem tudtunk kimunkálni, de a legforróbb kultúrharcos viták lángjai pontosan e kérdésben csaptak a legmagasabbra? Ezután hozzáteszik, hogy amikor Erdélyről beszélünk, nemzeti függetlenségről beszélünk, illetve magáról a nemzetről gondolkodunk. A keserűségek, felejtések és árulások évtizedei után talán lépésről-lépésre haladhatunk arrafelé, hogy a fejünkben és a szívünkben felrajzolt határok – nem egyszer, rosszabb pillanatainkban szögesdrótokkal és aknazárakkal „kerítve” – leomoljanak. Közös döntésünk, közös felelősségünk ez. Így lehetünk méltók az 1988-as Szent László-nap bátraihoz, akik az első lépést megtették.

„Átkelés a Rubiconon – 30 éves az Erdély-tüntetés” - A Rendszerváltó Archívum 2018/2-es száma

A dokumentumok között található egy levél, melyet 1988. június 13-án írtak a Magyar Demokrata Fórum szervezői, így Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula és Für Lajos a Minisztertanács elnökének, Grósz Károlynak. Ebből idézünk: „Meggyőződésünk, hogy Magyarország már csak önbecsülése okán sem tarthat fenn úgynevezett baráti és szövetségesi viszonyt olyan állammal, amely ezidő szerint a világban egyedül, nyíltan és elszántan magyarellenes. Meggyőződésünk az is, hogy egy ilyen kétségbeesett lépés kellőképpen felrázná a világ közvéleményét, és arra késztetné szövetségeseinket is, hogy ők se nézzék tehetetlenül, vagy éppen közömbösen mindazt, ami ma Romániában a szocializmus és a modernizálás címén folyik.” A Történeti Szöveggyűjtemény rovatban a romániai falurombolás elleni tüntetés előzményeit, lefolyását és következményeit járják körül. Előzményként a Magyar Ifjúság c. lap tüntetés előtti számából idéznek, amely – az egyéb hivatalos újságokkal összehasonlítva – komoly terjedelemben foglalkozott a várható eseményekkel. A szervezésben is résztvevő Kósa Ferenc és Makovecz Imre óvott a provokációktól. Közlik Csurka István Hősök terén elhangzott, Bubik István által előadott beszédét – ez teljes terjedelmében olvasható a Magyar Fórum idei 25. számában –, valamint a Románia budapesti nagykövetségének címzett memorandum szövegét. Végül a Bethlen Gábor Alapítvány első alkalommal átadott Márton Áron-emlékérmeinek 1988-as kitüntetettjeit idézik fel, akik között – a széleskörű társadalmi-nemzeti, sőt nemzetközi összefogás képviselői mellett – ott voltak a június 27-i demonstráció szervezői is.

„Átkelés a Rubiconon – 30 éves az Erdély-tüntetés” - A Rendszerváltó Archívum 2018/2-es száma

Arra a kérdésre, hogy milyen kép élt akkoriban a magyar társadalomban Erdélyről, illetve az erdélyi magyarságról, Kiss Gy. Csaba így válaszolt: „A magyar társadalom egy jelentős részében meglehetősen délibábos kép élt az erdélyi magyarokat és egyáltalán Erdélyt illetően, nagyrészt az ismeretek hiányából fakadóan. Ez a több évtizednyi tudatos kommunista oktatáspolitika eredménye is volt. A társadalom egy másik, idősebb része pedig abban a hitben élt, hogy Erdély többségét még mindig a magyarok adják, holott tudjuk, ez már a 18. század vége óta nem így van. A társadalom egy jelentős része rendelkezett határon túli rokonsággal, bennük azért reálisabb kép élt a valóságot illetően. Pontos számokat nehéz mondani, de úgy gondolom, hogy körülbelül a magyar társadalom egynegyede bírt többé-kevésbé a valóságot tükröző véleménnyel a határon túli magyarokról.” A falurombolási terv értékeléséről Zétényi Zsoltot kérdezték. Aki elmondta, ahogy olvashatjuk, „hogy a tüntetés szervezői által a román nagykövetnek átadni tervezett, neki címzett, ám a nemzetközi közvéleménynek is szóló, Csurka István, Nagy László és jómagam által aláírt memorandumban világosan fogalmaztunk ebben a kérdésben is. Rámutattunk, hogy a román területrendezési terv a nemzeti kisebbségektől mentes román nemzetállam létrehozását célzó – az ott élő nemzeti kisebbségi csoportok tagjainak súlyos testi és lelki sérelmet okozó – területrendezési terv végrehajtása, a népirtás megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948. december 9-én kelt, Románia által is aláírt nemzetközi egyezménybe ütközik, s ezáltal törvénytelen. Az irat – ezt a magyar hivatalosság sem észlelte vagy tudomásul vette – halállal fenyegette meg a diktátort, amikor arról szólt, hogy a Román Büntető a népirtás előkészületét és az arra való felbujtást is súlyos esetekben halállal és teljes vagyonelkobzással bünteti. Emlékeztettük az iratban a nagykövetet arra is, hogy a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya, a New York-i Konvenció 17. cikkelye szerint senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával kapcsolatos önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, s hogy a tervezett intézkedések a Konvenció 27. cikkelyébe ütköznek – a nemzeti kisebbségek kollektív jogait biztosító – kötelezettségvállalások nyílt és durva megsértését is jelentik.” A szervezéssel kapcsolatban Zétényi az interjúban közli, hogy Nagy Lászlóval folyamatos kapcsolatban volt, aki Dragon Pállal, Debreczeni Dórával és Bereczki Vilmossal az Erdélyt Védő Független Bizottság magját jelentette. S megemlíti azoknak a nevét, akik aláírásukkal felelősséget vállaltak a rendezvényért a rendőrséghez benyújtott, elküldött bejelentés útján: Csurka István, Fónay Jenő, dr. Zétényi Zsolt, Fodor L. Bertalan, Medvigy Endre, Mécs Imre, dr. Nagy László. Majd feleleveníti a szervezést, a megbeszélést, ami a Török utcai borozóban történt.

„Átkelés a Rubiconon – 30 éves az Erdély-tüntetés” - A Rendszerváltó Archívum 2018/2-es száma

Ott a tüntetés bejelentéséről és a felhívás megfogalmazásáról is döntöttek. Utóbbiban nem szerepeltek a más esetekben oly gyakran használt formulák, amelyek Nyugat-Európa segítségére apelláltak. Zétényi szerint Csurka István álláspontja tükröződött ebben, aki az erdélyi kérdést magyar ügyként értelmezte, és nem szerette volna, ha az a nyugat-európai országok segítségéért kilincselve jelenne meg. Végül egy nagyon jó megoldással a következő mondat került be a felhívás szövegébe: „Az európai kultúra pótolhatatlan értékeit, három nép évszázadok alatt kikovácsolt ősi létformáit akarja szétverni a tébolyult erőszak.” Zétényi kijelenti, hogy ezzel a mondattal Csurka közös európai üggyé emelte az erdélyi magyarság ügyét. Ha elolvassuk az interjút, megtudjuk Zétényitől, hogy született egy megállapodás az MSZMP és a szervezők között arról, hogy a hatalom nem avatkozik be, nem akadályozza meg, de nyilvánosan nem is segíti a tüntetést. Ez egyfelől Fejti György KB titkár, másfelől Csoóri, Csurka, Makovecz irányából történt íratlan megegyezés volt. Emellett a szervezést érintő megbeszélésen a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a főkapitány közbiztonsági helyettese is úgy nyilatkozott, hogy abból egyértelművé vált számunkra, tudomásul veszik a tüntetést, s némi rokonszenvvel, némi bizalmatlansággal, de nem ellenségesen. A budapesti főkapitány-helyettessel folytatott megbeszélésen felvetődött a rendőrség szerepe is, ahol azt kértem, a rendőrség ne legyen a tömeg számára látható helyen. Ezt a kérést tiszteletben tartva a rendőri erőket a jégpályánál vonták össze, készenlétben egy esetleges beavatkozásra, amely végül nem következett be.

A RETÖRKI a kezdetektől fontosnak tartja, hogy rendszeresen bemutassa kutatásainak eredményeit és Archívumának tevékenységét. Reményeik szerint a szakmai és társadalmi érdeklődésnek és elvárásoknak megfelelő, negyedévente megjelenő Rendszerváltó Archívum ezt hivatott szolgálni. A lap nyomtatásban is megjelenik, a papíralapú példányok korlátozott számban elérhetőek az Andrássy út 100. alatti szerkesztőségben.

 

Magyar Fórum

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kurultaj a bugaci pusztában
2018. augusztus 11.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Felhívás: Grillázs készítő verseny

Lakitelek Népfőiskola
Jelentkezési határidő:
2018. október 19.

Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép