Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 20. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Állami kitüntetést vehetett át Király Károly erdélyi magyar politikus
2015. november 2.

Az erdélyi magyarság jogai és önrendelkezése érdekében folytatott küzdelme elismeréseként az államfő a Magyar Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta Király Károly politikai közírónak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapítójának, az elismerést Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke adta át hétfőn a Parlamentben.

Király Károly a Román Szenátus volt alelnöke, Kovászna megye volt szenátora, a Székely Faluért Alapítvány alapítója a romániai demokrácia létrejötte során tanúsított emblematikus helytállása elismeréseként részesült a kitüntetésben.

Állami kitüntetést vehetett át Király Károly erdélyi magyar politikus

A díjazott laudációjában elhangzott: Király Károly 1930-ban született, hatgyermekes mezőségi családból származik, 18 éves korától a háborút követő ínséges időkben elkötelezte magát a romániai kommunista ifjúsági mozgalom mellett. 1968-72 között az újonnan létre hozott Kovászna megyei párbizottság első titkára, megyei néptanács elnöke. Ebben a minőségében állíttat szobrot többek között Gábor Áronnak, Kőrösi Csoma Sándornak, Benedek Eleknek. 1972-ben lemondott minden magas állami és pártfunkciójáról. 1978-90 között a Marosvásárhelyi Medgyesfalvi Konzervgyár igazgatója, ezen időszak alatt több tiltakozó beadványt írt, az utolsót 1987-ben Ceausescunak címezve. A tiltakozó feliratokkal párhuzamosan megfélemlítő, idegölő meghurcoltatások következtek számára a forradalomig.

1989 december végétől 1990. májusáig a Marosvásárhelyi Megmentési Front elnöke, 1990 májusától a Román Szenátus alelnöke. Még ebben az évben megalakítja a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Szövetségek Ligáját. 1991-ben a Román Parlament 514 tagja közül egyedüliként nem vesz rész az új alkotmány megszavazásán, annak kisebbségellenes passzusa miatt, amiért megfosztották szenátori mandátumától.

1993-ban alapította a Székely Faluért Alapítványt, mezőgazdasági gépekkel támogatta a székely falvakat, és több mint fél milliárd lejjel segítette az egyházakat, civil, politikai és ifjúsági szervezeteket, nagycsaládokat, időseket.

Lezsák Sándor az ünnepségen úgy fogalmazott: egy olyan embert köszöntenek, akinek neve a 70-es és a 80-as években a reményt jelentette. Méltatta az erdélyi magyar politikus küzdelmét, kiállását, szavai szerint ezek őket, anyaországiakat is erősítették.

Király Károly köszönetet mondott az elismerésért és úgy fogalmazott: amit tett azt az erdélyi magyarságért, a román-magyar barátságért tette.

(Forrás: MTI)

További fotóink ide kattintva megtekinthetők a képtárban

 

Király Károly laudációja

Köszöntöm Önöket abból az alkalomból, hogy Király Károly számára Áder János elnök úr magas állami kitüntetést adományozott, melyet a Magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor ad át a mai ünnepség keretében.

Király Károly hatgyermekes mezőségi család másodszülötteként jött a világra 1930. szeptember 26-án. A család 1944. április 3-án menekült át a zöldhatáron, Marosludasról román fennhatóság alól Marosvásárhelyre ahol ekkor még magyar világ volt.

18 éves korától a háborút követő ínséges időkben, elkötelezte magát a romániai kommunista ifjúsági mozgalom mellett. A sors és a román politikai akarat úgy hozta, hogy a tudásra, és új eszmékre nyitott, egyenes jellemű fiatalembert feldobta a legmagasabb romániai párt-és állami funkciók csúcsára.

Az 1956-57-es éveket moszkvai tanulmányúton töltötte a Komszomol főiskolán. 1964-ben elvégezte a bukaresti „Stefan Gheorghiu” pártfőiskolát. 1970-ben tagja lett a Közgazdasági Akadémiának, valamint a Társadalmi és Politikai Akadémia levelező tagja Bukarestben. Több Ifjúmunkás Szövetségi és különböző pártfunkciót töltött be. 1957-től a Magyar Autonóm Tartomány KISz bizottságának első titkára. 1968-72 között az újonnan létrehozott Kovászna megye Pártbizottságának első titkára és a megyei Néptanács elnöke. Ebben a minőségében szobrot állíttat Gyárfás Miklósnak, Gábor Áronnak Kézdivásárhelyen, Körösi Csoma Sándornak Kovásznán és Csomakörösön, Benedek Eleknek Kisbaconban. Életének erre a küzdelmes, magyarságért tett megvalósításaira, Kovászna megye szellemi, kulturális, gazdasági fellendítésére a legbüszkébb.

1972. április elsején, 42 éves korában, lemondott minden magas állami- és pártfunkciójáról: Központi Bizottsági tagság; Végrehajtó Bizottsági póttagság, Államtanács alelnöki és Nagynemzetgyűlési tagság funkciókról. 1978. január 26-án közölte a világsajtó „kisebbségi nyomorúságunk” ügyében felvállalt első beadványát, melyet Ilie Verdeţ, román miniszterelnökhöz címzett.

1978. november 1.-től 1990. január 1-ig: A Marosvásárhelyi Medgyesfalvi Konzervgyár igazgatója volt. Bár Ceauşescunak feltett szándéka volt eltenni őt láb alól, a nemzetközi visszhang felbolydulása, amit tiltakozó levelei közreadásával kiváltott, arra késztette, hogy kivárjon. Ahogy Sütő András írja: „Ceauşescu reménye szerint, (…) 2000-ig, volt ideje kivárni, hogy Király Károly például radioaktív sugárzás okozta májrákban haljon meg politikai botrányok nélkül.”

Ezt követően több mint tíz tiltakozó beadványt írt. Az utolsót 1987. augusztus 16-án Ceauşescunak címezve. A tiltakozó „feliratokkal” párhuzamosan következtek a megfélemlítő, idegölő meghurcoltatások (megfigyelések, lehallgatások, követések, merénylet kísérlet, autóbaleset) szüntelen sora, az ún. „forradalomig”, 1989 decemberéig.

1989. december 15-én, egy héttel a forradalom kitörése előtt, a Maros megyei pártbizottság első titkára, Viorel Igreţ kilátásba helyezi a leszámolást Király Károllyal, a törvényes eljárások megindítását vele szemben, a bebörtönzést, ami egyet jelenthetett volna a likvidálásával. A temesvári események mentették meg. Ez tény.

December 21-én, a tömeggel együtt, a város főterén nézett szembe a tankokkal, fegyverekkel. Majd a népakarat december 22-én magával sodorta, a vállára vette, a megyei prefektusi székbe ültetve hitelességét jutalmazta.

1989. december 22.- 1990. május 20-ig a Marosvásárhelyi Megmentési Front elnöke, valamint az Országos Nemzeti Megmentési Front alelnöke és áprilistól a Nemzeti Kisebbségek Ügyével Foglalkozó Bizottság elnöke. 1990. május 20-tól: Kovászna Megye szenátora, a Román Szenátus alelnöke. 1990 júniusában megalakítja a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Szövetségek Ligáját 13 taggal. 1991. november 21-én: a Román Parlament 514 tagjából egyedül ő nem vett részt az új Alkotmány megszavazásán, annak kisebbség ellenes passzusa miatt, amiért megfosztották a szenátori mandátumomtól. 1993-ban: A Háromszéki RMDSZ szervezetének elnöke tisztségét tölti be.

1993-ban megalakította a Székely Faluért Alapítványt: 22 traktort és 42 mezőgazdasági gépet adományozott a székely falvaknak. Több mint félmilliárd lejjel támogatta az egyházakat, civil, politikai és ifjúsági szervezeteket, nagycsaládosokat és magatehetetlen öregeket, természetkárosultakat.

Végül hallgassák meg a kitüntetett néhány gondolatát: „Az, hogy negyedévszázaddal túléltem nagy ellenfelem, a diktátort, a sors különös kegyének tekintem. Illyés Gyula támogatása, Csoóri Sándor és értelmiségi köre aktív bevállalása nélkül, nem kerülhettem volna ki épen, sértetlenül, ebből az egyenlőtlen harcból. Köszönettel tartozom másik nagy mentorom, Ion Gheorge Maurer volt román miniszterelnök atyai mellém állásának, Sütő András baráti, harcostársi segítőkéz nyújtásának. De különös köszönettel tartozom népem, az egyszerű, erdélyi embertársaim néma, hamu alatt parázsló, támogatásának.”

Király Károly politikai közírónak, a Román Szenátus volt alelnökének Áder János köztársasági elnök Tőkés László előterjesztésére, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozza.

Felkérem alelnök urat az elismerés átadására.

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép