Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. november 17. szombat
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Alkotmányjogi zűrzavar és elképesztő jogtiprások 1956. november 4. után
2017. január 25.

Bevezetésül meg lehet állapítani, hogy a címben jelzett kérdésről vita nem volt, s csak két szűkebb körben ismert tanulmány jelent meg, ahol a kérdést a szerzők elemzik, bár ők is elismerik, hogy több probléma tisztázatlan marad – általuk is elismerten (Feitl István és Baráth Magdolna). Az alábbi cikkben jogászi szemmel vizsgálom a szovjetek által hatalomba ültetett Kádár-kormány és Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke ténykedését.

Kiindulópont, hogy a Magyar Közlöny 1956. október 20. és 1956. november 12. között nem jelent meg, s a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) 1956. október 15. után csak 1957. március 9-én tartott ülést. Bár Dobi István, a NET elnöke és Kristóf István jegyzett NET-jogszabályokat és -határozatokat a két időpont között – mivel ketten nem helyettesíthetik az egész Országgyűlést és a NET-et –, Feitl István szerint sem Nagy Imre, sem Kádár János szabályos megválasztására nem került sor.

Az MDP Központi Vezetősége október 24-én éjfél után javasolja Nagy Imrét miniszterelnöknek, de a kormány összetételéről nincs szó. Jelentsük ki, véleményünk szerint a KV „javaslata” közjogi tartalommal nem bír, különös tekintettel arra, hogy csak a miniszterelnök-cserére tesz javaslatot.

A Nagy Imre-kormány október 27-én alakult meg, ha Dobi István és Kristóf László képviselhette volna a NET-et, esküt 1956. október 28-án tettek a kormány tagjai Dobi István előtt. Nagy Imre így ez időponttól tekinthető legitim miniszterelnöknek. Eddig az időpontig Nagy Imre – bár a nevével nyilvánosságra kerültek kormányhatározatok, jogszabályok – a „pártközpont foglyának tekinthető”. (Rainer M. János)

Ezt két tény bizonyítja: egyrészt nem volt hajlandó aláírni a szovjet beavatkozást lehetővé tevő magyar kérelmet – ezt Hegedűs András volt (?) miniszterelnök tette meg, október 27-én visszadátumozva október 24-re –, másrészt ettől az időponttól kezdődik a valóban új Nagy Imre-kormány tevékenysége, s ekkortól jelenti be hatalmas jelentőségű stratégiai terveit, követeléseit (Magyarország semlegessége, a Varsói Szerződésből kilépés, a szovjet csapatok kivonása, többpártrendszer). A Nagy Imre-kormány összetétele november 4-ig három ízben változott, s a kinevezések legitimációja erősen kétséges.

Egyszemélyes hatalom

Még rejtélyesebb a Kádár-kormány megalakulása és közjogi legitimációja. Kádár miniszterelnöki kinevezése november 3-án Moszkvában történt. Az új kormány összetételéről nincs döntés, s Kádár november 4-én Szolnokon úgy hirdet „kormányt”, hogy csak három tag van jelen, a többiek ekkor még nem is tudnak „kormánytagságukról”.

Kádárék november 7-én szovjet katonai kísérettel érkeznek Budapestre, ahol Dobi István NET-elnök – anélkül, hogy a NET foglalkozott volna a kérdéssel – visszavonja a Nagy Imrének adott kormányfői megbízatást (miért?), és felesketi az új kormányt.

Fontos kiemelnünk, hogy Nagy Imre soha nem mondott le a miniszterelnökségről – bár a jugoszláv követségen kísérletet tettek a lemondatására.

A Nagy Imre-kormány felmentése és a Kádár- kormány kinevezése a Magyar Közlöny 1956. november 12-i számában jelenik meg – ismét csak Dobi István és Kristóf László aláírásával. (E szerv tagjai voltak: elnök: Kádár János, elnökhelyettes: Münnich Ferenc, tagok: Marosán György, Kossa István, Apró Antal, Dögei Imre, Rónai Sándor. Kádár János jegyzi 1956-ban e szerv rendeleteit és határozatait, amelynek elnevezése Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány.)

A legdurvább alkotmánysértést Dobi István egy november 4-i NET-határozattal követte el – amely megváltoztatta az alkotmányt, holott erre az alkotmány 19. §-a nem adott lehetőséget –, és felhatalmazást adott arra, hogy a kormány saját tagjai közül nevezze ki az államigazgatás egyes ágai¬nak vezetőit. Így Dobi István, a NET elnöke a megtorlás kezdetétől (1956. november 4.) 1957. március 9-ig nemcsak az Országgyűlést helyettesíti, hanem a teljes Elnöki Tanácsot is! A testület működéséről e két időpont között semmi adat (esetleges jegyzőkönyv, telefonegyeztetés stb.). Dobi István több mint három hónapig egyszemélyes államhatalmi szervként működött.

Jogalkotási aktivitására csak néhány adat:

- 1956. november 12-én felmenti a Nagy Imre- kormányt, majd kinevezi a Kádár-kormányt. Ugyanezen a napon NET-határozattal módosítja az alkotmányt (!) – a Magyar Közlöny szerint. Eszerint Nagy Imre és kormánya 1957. november 12-ig legitim, viszont a Kádár-kormány 1957. november 4-én bejelentett megalakulása illegitim.

- 1956. november 20-án Szénási Gézát kinevezi legfőbb ügyésznek.

- 1956. november 24-én szabályozza a munkástanácsok működését.

- 1956. december 11-én statáriumot hirdet. Itt némi hiba van, mert a jogszabálynak nincs szankciója! Ezért december 13-án módosítani kell azzal, hogy a bűnösség megállapítása esetén halálbüntetést kell kiszabni.(1956. évi 28. tvr. és 1956. évi 31. tvr.). Ugyanakkor rendelkezik a közbiztonsági őrizetről.

Erre mondta Kádár János; „Dobi nagyon becsületes ember, jól viselkedett az 1956-os ellenforradalmi események idején.”A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökeként 1957 májusáig Kádár János vagy Apró Antal és Münnich Ferenc jegyzi a jogszabályokat. Meglepetésre 1957. március 1-jén nevezi ki a fenti szerv tagjává Biszku Bélát, nem megjelölve miniszteri beosztását. Nezvál Ferenc 1957. február 28-tól igazságügy-miniszterként ad ki rendeleteket, hol¬ott ilyen funkció nincs a Kádár-kormányban, kinevezéséről nincs adat.

Jogtechnikai bravúrok

Az Országgyűlés 1957. május 9-én megválasztja a Minisztertanács tagjait. Itt Apró Antalt elnökhelyettesként nevezik meg. Kádár nincs elnökként megnevezve, Biszku Béla neve nem szerepel a Minisztertanácsban, mint ahogy Münnich Ferencé sem (!), Nezvál Ferencé viszont igen. A Minisztertanács tagjai ezután miniszterként hoznak rendeleteket.

Ezután következik Dobi István újabb jogtechnikai bravúrja: 1957. május 25-én NET-elnökként törvényt alkot (!), amivel módosítja az alkotmányt (!), és létrehozza a Minisztertanácsot (!), melynek tagjait már május 9-én az Országgyűlés megválasztja! (1957. II. tv. – bár a Minisztertanács megnevezése után zárójelben hozzáteszi a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnevezést.)

Ezután Kádár János neve 1957. június 5-ig felbukkan a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökeként, vagy általában Apró Antal vagy Münnich Ferenc jegyzi e szervezetet. 1957 folyamán minisztertanácsi jogszabály nincs. (Biszku Béla nem létező belügyminiszterként továbbra is rendeleteket ad ki.)

Kádár János 1958. január 23-án még a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökeként jegyez egy határozatot, majd az Országgyűlés 1958. január 28-án felmenti, s államminiszterré nevezi ki, Münnich Ferencet pedig a Minisztertanács elnökévé választja. Aki viszont továbbra is a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökeként jegyzi a jogszabályokat.

A kormány még 1968-ban sem a Minisztertanács elnevezést használja.

A közjogi zűrzavar a következők szerint összegezhető: Bár az Országgyűlés 1957. május 9-én Minisztertanácsot választ – elnök nélkül –, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amelyet Dobi István egy személyben nevezett ki 1956. november 12-én, tovább „él”. Így Kádár Jánost 1957. május 9-én nem választotta meg miniszterelnöknek az Országgyűlés, funkcióját továbbra is Dobi István 1956. november 12-i egyszemélyi kinevezése alapján gyakorolja.

A két szerv keveredése miatt teljességgel bizonytalanok az egyes személyek és funkcióik (pl. Biszku Bélát nem belügyminiszternek nevezik ki 1957. március 1-jén, neve az 1957. május 9-i Minisztertanács tagjai közt nem szerepel, mégis a továbbiakban belügyminiszterként ad ki rendeleteket.)

Feltétlenül a zűrzavar körébe sorolhatók Dobi István egyszemélyi, súlyos kihatású, NET törvényerejű rendeletei több mint három hónapon át, majd NET-elnökként törvénnyel való alkotmánymódosítása.

Még egy rendkívüli közjogi unikum: a Kádár-kormány legitimnek a hatályos alkotmányjog szerint 1957. május 9-től tekinthető, mert az Országgyűlés ekkor választotta meg tagjait. Abszurdum, hogy a minisztereit a Minisztertanács tagjaiként nevesítik, holott e szerv 1957. május 9-én nem létezik.

A zűrzavart mutatja, hogy 1957. május 18-án a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ad ki rendeletet Apró Antal ellenjegyzésével (akit egyébként május 9-én az Országgyűlés felmentett). Ezután felrémlett a vezetőkben az alkotmányjogi zűrzavar, mert Dobi István mint a NET elnöke 1957. május 23-án törvényt hoz (!). és az államigazgatás legfelsőbb szervének immár a Minisztertanácsot nevezi meg, s új címert alkot. Itt két vaskos hiba van! Dobi István és a NET nem alkothat törvényt és nem módosíthatja az alkotmányt!

Akkor lehetséges, hogy nemcsak Kádár János kinevezéséről feledkeztek meg, hanem a kormánytagok 1957. május 9-i kinevezése is illegitim, mert akkor még nem létezett Minisztertanács? Alaposan képzett közjogásznak kell lennie, aki ezeket a kérdéseket megválaszolja!

(A zavart nem sikerült végleg elhárítani! Bár a Magyar Közlöny fejrészében kormányrendeletekről szólnak, az érdemi részben folyamatosan a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rendeletei és határozatai jelennek meg Münnich Ferenc első elnökhelyettes aláírásával még 1957. június 29-én is, holott Münnich Ferenc és Apró Antal nem volt a Minisztertanács tagja, csak a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányé.)

Mi volt akkor az államigazgatás legfelső szerve 1957 nyarán? A Minisztertanács? A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány? Kik voltak a miniszterek?

Biszku Béla 1957. július 31-én és december 28-án belügyminiszterként hoz rendeletet – holott a Minisztertanácsnak nem tagja, s ott nincs megnevezve belügyminiszter sem. Kádár János mint a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke csak 1957. augusz¬tus 29-én bukkan fel újra. (Magyar Közlöny 1957. augusztus 29.)

Viszont a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye 1945–1968 II. kötet csak 1958. január 18-tól használja a Minisztertanács kifejezést (6/1958. Korm. rend. I. 18.) Ezután viszont megint mellőzik a Minisztertanács elnevezést. Ebben a káoszban a legkétségbeejtőbb, hogy még 1958-ban sem állapítható meg, kik hozták a kormányrendeleteket és kormányhatározatokat. Egyáltalán, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjait felmentették valamikor, s ezt a szervet megszüntették? Én 1958 végéig ezt nem tudtam megállapítani! A kötet szerkesztői 1963 után sem észlelték a zűrzavart, mert még 1968-ban a kormányrendeletekben és határozatokban használják a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnevezést (pl. 50/1968. XII. 31.).

A homály csak az 1945–1982 Hatályos Jogszabályok Gyűjteményében oszlik el, ekkor már csak a Minisztertanács elnevezést használja a gyűjtemény 1957. február 2-tól – amikor viszont még nem létezett e szervezet, mert Dobi István alkotmánymódosítása (!) csak 1957. május 23-án hozta létre!

Felderítetlen viszonyok

Mindezeket a történéseket annak ismeretében kell értékelnünk, hogy a Szovjetunió 1956. november 5-től katonai közigazgatást vezetett be hazánkban. A Szovjetunió úgy kezelte Magyarországot, mint egy tagköztársaságot, mintha nem lettek volna államhatárok a két állam között, úgy közlekedtek a hivatalos személyek. Az SZKP KB Elnökségének tagjai közül 1956 novemberében hosszú hetekig Budapesten tartózkodott Malenkov miniszterelnök-helyettes, Szuszlov, Arisztov KB-titkár, Szerov, a KGB elnöke, sőt villámlátogatásra Hruscsov is Budapestre érkezett novemberben. Kádárt folyamatosan a közvetlen közeléből ellenőrizte Bajkov szovjet nagykövetségi tanácsos. Ezt a helyzetet érzékeltette Kádár az IKB november 11-i ülésén, ahol kijelentette, miután a szovjet hadsereg lefegyverezte a magyar hadsereget, „azt kellett kérnünk, hogy járuljanak hozzá ahhoz, hogy megalapozzunk egy új hadsereget” – írja Baráth Magdolna.

Mindezekből látszik, hogy alkotmányjogi viszonyaink is – különösen a megtorlás során – túlnyomórészt jogellenesek voltak, s lényegüket tekintve a mai napig felderítetlenek.

A szerző jogász

Jobbágyi Gábor
Magyar Hírlap

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Mindszenty Emlékérmek átadása az Országházban
2018. november 6.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019

Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00

Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét

Budapest
2018. november 17-18.

XVIII. Lakiteleki Filmszemle

Lakitelek Népfőiskola
2018. november 14-16.

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép