Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szabolcs Attila
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2017. május 27. szombat
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Alapszabály

E G Y S É G E S   S Z E R K E Z E T B E   F O G L A L T

A L A P SZ A B Á LY

 

I. Alapvető rendelkezések

1. Az Egyesület neve: Nemzeti Fórum Egyesület

Az Egyesület 2004. november 15. napján alakult és a Csongrád Megyei Bíróság a 2004. 12. 07-én kelt, Pk. 60180/2004/2. számú végzésével, a 2121 nyilvántartási számon a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.

2. Székhelye: 6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.

3. Az Egyesület jelképe:

Alapszabály

4. Az Egyesület honlapja:

www.nemzetiforum.hu

5. Az Egyesület célja:

Az Egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

A Nemzeti Fórum Egyesület célja a magyar nemzet és a magyar haza szolgálata. A Nemzeti Fórum Egyesület a nemzeti hagyományokat tisztelő, a keresztény kultúra szellemi és erkölcsi értékeit valló patrióta egyesület.

Tiszteli az elődök ország-alkotó tevékenységét, a haza szabadságáért küzdők eszményeit és áldozatát, a nemzet javát szolgáló konzervatív és népi hagyományok mának is szóló üzeneteit, ezért célul tűzi ki nemzeti, történelmi és népi hagyományaink ápolását és közvetítését, erőteljes közéleti szerepvállalással a társadalom minden szintjén.

A Nemzeti Fórum a magyar nemzet jövőjének alakítását, célkitűzéseinek kidolgozását és megvalósítását a gyakorlatban letisztult és kikristályosodott, általánosan elfogadott hagyományos értékek alapulvételével kívánja elősegíteni.

 

6. Az Egyesület tevékenysége:

Az Egyesület célját a központi és helyi szervei működése által, valamint tagjai tevékenysége útján valósítja meg.

Az Egyesület e céljainak megvalósulása érdekében konferenciákat, fórumokat, rendezvényeket szervez, kiadványokat, ismertető anyagokat készít és ad ki, munkacsoportokat és szakmai kollégiumokat hoz létre és működtet, együttműködik hasonló célkitűzésekkel rendelkező hazai és nemzetközi szervezetekkel, kapcsolatokat ápol a határon túli magyarsággal, intézményeivel, közéleti tevékenységet folytat és részt vesz az önkormányzati választásokon, jelölteket és pártokat támogat az országgyűlési képviselőválasztásokon.

7. Az Egyesület szervezeti egysége nem jogi személy.

8. Az Egyesület határozatlan időre jött lére.

9. Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.

9.1. Az egyesület a 8. pont szerinti hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a döntéshozó szerv külön felhatalmazása alapján köthet.

9.2. A 8.1. alpont szerinti, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a döntéshozó szerv újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést a 8.1.pont szerinti szerződésben szerepeltetni kell.

 

II. Tagsági viszony, a tagok jogai és kötelességei

1. Az Egyesület tagja lehet minden 16. életévét betöltött természetes személy, állampolgárságra való tekintet nélkül, aki

  • nyilatkozik a belépési szándékáról,
  • elfogadja az Egyesület céljait,
  • az Alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek tartja, tagdíjat fizet és az Egyesület tevékenységében részt vesz,
  • akinek belépési kérelmét az Elnökség elfogadja.

Az Egyesület tiszteletbeli tagjait az Egyesület tagjai választják meg e tagságra. Tiszteletbeli tagok csak olyan személyek lehetnek, akik tevékenységükkel kimagasló társadalmi elismertségre tettek szert és az Egyesületet célja elérésében segíteni kívánják.

2. A tiszteletbeli tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

3. Az Egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.

4. Az alapítást követően az Egyesületbe való belépéshez, két tag írásos ajánlása szükséges, mely belépési szándékot a helyi csoport elnökénél kell bejelenteni. A tag felvételéről az Elnökség határoz. Helyi csoport hiányában a felvételi kérelmet az ajánlásokkal a megyei elnökhöz kell benyújtani, a felvételről az Elnökség dönt. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

5. A tag köteles:

a) az Egyesület Küldöttgyűlése által meghatározott összegű tagdíjat fizetni.

b) az Alapszabály rendelkezéseit betartani, továbbá az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni,

c) betartani a Küldöttgyűlés határozatait,

d) betartani az Elnökség határozatait,

e) az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét nem veszélyeztetni.

6. Az Egyesület tagja jogosult:

a) részt venni a Küldöttgyűlésen,

b) részt venni az Egyesület tevékenységében,

c) választhat és választható az Egyesület bármely tisztségére, ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz . A 18. életévét be nem töltött tag csak a helyi csoportban választható tisztségviselővé. Csak olyan személyek választhatók tisztségviselővé, akik ellen büntetőeljárás nem folyik és büntetlen előéletűek, amivel kapcsolatban az érintetteknek írásban nyilatkozniuk kell.

d) a Küldöttgyűlésen szavazni,

e) a Küldöttgyűlése napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tenni,

f) a Küldöttgyűlésen felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,

g) igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

7. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

8. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

9. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

10.A tag minden az Egyesületet érintő kérdésben javaslatot tehet.

11.A tag az Egyesület bármely szervének határozatát jogosult törvénysértésre hivatkozással, a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadni.

12.Bármely tag jogosult az Egyesület képviseletére jogosult személyhez az Egyesületre vonatkozó kérdést intézni. A megkérdezett legkésőbb 30 munkanapon belül köteles válaszolni.

13.Megszűnik a tagsági viszony:

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával.

a) Kilépés esetén: a tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez (elnök) intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépésről szóló nyilatkozatot az elnöknek meg kell küldeni. A tagsági jogviszony a kilépésről szóló nyilatkozat Egyesület általi átvételének napján szűnik meg.

A kilépési nyilatkozatot a tag a helyi csoport elnökének (helyi csoport hiányában a megyei elnöknek) írásban nyújtja be, amelyet az Országos Elnökséghez kell továbbítani 15 munkanapon belül.

b) A tag tagsági jogviszonyának Egyesület általi felmondására akkor van lehetőség, ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület Küldöttgyűlés dönt.

c) A tag kizárása: a tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy Küldöttgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Küldöttgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

Tisztességes eljárást biztosító garanciális szabályok:

1. a kizárási eljárás megindítása előtt a tagot fel kell szólítani, hogy a kötelezettségeinek tegyen eleget, a jogsértést, etikátlan magatartást hagyja abba, továbbá tartózkodjon a további jogsértésektől és folytasson az Egyesület céljával összeegyeztethető, etikailag kifogásolhatatlan magatartást
2. ha a tag a felszólítás ellenére ne tesz eleget a kötelezettségeinek, vagy nem folytat az Egyesület céljával összeegyeztethető magtartást kizárási eljárást lehet kezdeményezni
3. a kizárási eljárást bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti
4. a kizárási eljárást a Küldöttgyűlés folytatja le
5. a kizárási eljárás megindítása után, a tagot meg kell hallgatni és lehetőséget kell adni számára a védekezés előterjesztésére
6. kizárási eljárás alá vont tag ügyvédet fogadhat
7. tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni
8. az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást
9. a kizáró határozatot a taggal közölni kell, melyet igazolható módon kell kézbesíteni a tag számára

d) A tagot a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül törölni kell

  • a tag halála esetén
  • tagdíjhátraléka miatt akkor, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül eltelt.

A tag tagdíjhátralék miatt keletkezett elnökségi törlést elrendelő határozatát az elnökségnek közölnie kell a taggal. Ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az Egyesület tagjai közül törlik, a tagsága az Egyesületben megszűnik.

14. Az Egyesület a tagot etikai vétség miatt, a kizárás kezdeményezésének szankciójával sújthatja.

14.1. Az etikai eljárásra a helyi csoport tagsága, a megyei elnökség, az Országos Elnökség és az országos Elnök tehet javaslatot a megyei (fővárosi) etikai bizottságnak. Az eljárást a megyei (fővárosi) etikai bizottság folytatja le. Ennek I. fokon hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni, amit az Országos Etikai Bizottság bírál el. Az Országos Etikai Bizottság, fellebbezést elbíráló határozata ellen további fellebbezésnek helye nincs.

14.2. A tagdíj nem fizetése esetén, ha a tagdíjtartozás mértéke háromhavi tagdíj Összegét meghaladja, akkor a helyi csoport elnöke, vagy az Egyesület tisztségviselője, munkatársa a tagot 30 napos határidő kitűzésével írásban felszólítja a tartozás megfizetésére. Ennek eredménytelensége után az etikai eljárás megindítására vonatkozó javaslatot, a felszólító levél másolatával együtt, a megyei etikai bizottságnak kell megküldeni.

 

III. Az Egyesület szervezete és tisztségviselői

1. A Küldöttgyűlés

2. Az Elnök és az alelnökök

3. Az Országos Elnökség

4. A Felügyelő Bizottság

5. Az Országos Etikai Bizottság és a megyei (fővárosi) etikai bizottságok

6. A Küldöttgyűlés vagy az Országos Elnökség által meghatározott feladatok ellátására létrehozott munkacsoportok, szakmai kollégiumok és bizottságok

7. A megyegyűlések (Fővárosi Gyűlés)

8. A megyei (fővárosi) ügyvezető elnökségek

9. A helyi csoportok

 

IV. Az Egyesület szerveinek működési rendje

1. Az Egyesület testületi szervei határozatképesek, ha tagjaik 50 %-a plusz egy fő jelen van. Szavazategyenlőség esetén a kérdést újra szavazásra kell bocsátani, ha az újra szavazás eredményeként ismételt szavazategyenlőség alakul ki, a kérdést elvetettnek kell tekinteni. A testületi szervek határozataikat - eltérő rendelkezés hiányában - egyszerű szótöbbséggel hozzák. Az Egyesület tisztségviselői újraválaszthatók. Ahol az Alapszabály megyei szervekről, illetve tisztségviselőkről rendelkezik, ezen a fővárosi szerveket illetve tisztségviselőket is érteni kell.

 

2. A Küldöttgyűlés

2.1.   A Küldöttgyűlés s az Egyesület döntéshozó testületi szerve, a tagok összességének képviselete.

2.2. A tagok vagy az alapítók a 2013. évi V. törvényben meghatározott vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés).

2.3. A tag jogosult a Küldöttgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Küldöttgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

2.4. Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

2.5. A Küldöttgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.

2.6. A Küldöttgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a Küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a Küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A Küldöttgyűlést az Elnökség hívja össze.

2.7. A Küldöttgyűlés a döntéseit ülés tartásával hozza.

2.8. A Küldöttgyűlés ülését a vezető tisztségviselő a meghívó küldésével hívja össze.

A meghívót a Küldöttgyűlés kezdő napját 30 (harminc) nappal megelőzően kell a tagoknak megküldeni.

Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az Egyesület tagjai a Küldöttgyűlés napirendi pontjaira javaslatot tehessenek.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) az Egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

2.9. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

2.10. A napirend kiegészítése:

A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott 15 napon belül a tagok és az egyesület szervei a küldöttgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a küldöttgyűlést  összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a küldöttgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

2.11. A Küldöttgyűlés csak olyan kérdéseket tárgyalhat meg, amely a Küldöttgyűlés meghívójában szerepel.

2.12. A Küldöttgyűlés ülését az Elnökség által megállapított helyen kell összehívni.

2.13. Ha a Küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

2.14. Határozatképesség:

A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

2.15. A megismételt küldöttgyűlés szabályai:

a) Megismételt küldöttgyűlést akkor lehet tartani, ha a küldöttgyűlés nem határozatképes.

b) Kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatók meg.

c) A résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt küldöttgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza.

d) A megismételt küldöttgyűlést az eredeti küldöttgyűlési meghívóban, az eredeti küldöttgyűlés napjára lehet összehívni.

e) A megismételt küldöttgyűlés esetén a Küldöttgyűlés, az Egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.

2.16. Határozathozatal:

1. A tagok vagy az alapítók a Küldöttgyűlés szavazással hozzák meg határozataikat.
2.
A Küldöttgyűlés a döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
3. A Küldöttgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt az Elnökség tagjainak a megválasztásáról. Az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új Elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni.
4. A Küldöttgyűlés megválasztja a levezető elnököt, a szavazatszámláló bizottságot, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag írja alá.
5. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

2.17. A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha 2013. évi V. törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a 2013. évi V. törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

2.18. A Küldöttgyűlés által hozott határozatokat az Egyesület székhelyén, a tagok által hozzáférhető helyen történő kifüggesztéssel kel közölni.

2.19. Az Egyesület Küldöttgyűlése a helyi csoportok által választott küldöttekből, az országos, a megyei és a fővárosi, valamint a helyi tisztségviselőkből, továbbá minden olyan tagból áll, aki önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, felügyelő bizottsági tag, külső bizottsági tag, megyei közgyűlés tagja, megyei közgyűlés elnöke, illetve alelnöke, vagy országgyűlési képviselő.

2.20. A helyi csoport a csoport létszámának arányában küldötteket választ. A helyi csoport megkezdett 5 tagonként egy-egy küldöttet delegálhat a Küldöttgyűlésbe. A küldött a helyi csoport elnöke, továbbá - ha a helyi csoport taglétszáma alapján erre lehetőség van - a választott küldött, vagy küldöttek. A helyi csoportok taggyűléseiken választhatják az elnökön kívüli küldötteket, akiknek a mandátuma a soron következő Küldöttgyűlésre szól.

2.21. Az Egyesület Küldöttgyűlését az országos Elnök hívja össze, a Küldöttgyűlést az Egyesület országos Elnöke vezeti, de az Elnök javasolhat levezető elnököt, akit a Küldöttgyűlés nyíl szavazással választ meg. Évente legalább egy Küldöttgyűlést kell tartani.

Az országos Elnök köteles összehívni a Küldöttgyűlést ha:

a) a Felügyelő Bizottság azt indítványozza,

b) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

c) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,

d) az Egyesület céljának elérése veszélybe került,

e) az Egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri,

f) a bíróság elrendeli.

2.22. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörei:

a) döntés az Alapszabály elfogadásáról;

b) döntés az Alapszabály módosítása;

c) döntés az Egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesülésérő és szétválásáról;

d) döntés a vezető tisztségviselő megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról;

e) döntés az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról;

f) döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról;

g) döntés az Egyesület éves költségvetésének elfogadásáról;

h) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – és közhasznúsági melléklet elfogadásáról;

i) döntés az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadásáról;

j) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

k) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

l) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

m) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

n) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

o) a végelszámoló kijelölése.

2.23. A Küldöttgyűlés a döntés jogát minden kérdésben magához vonhatja.

2.24. A Küldöttgyűlés egyéb, kiemelt feladatai.

a) az országos tisztségviselők az Országos Elnökség, és az Országos Etikai Bizottság tagjainak megválasztása,

b)   a következő Küldöttgyűlésig tervezett munkaterv meghatározása,

c)   bizottságok létesítése és megszüntetése,

d)   a bizottságok tagjainak megválasztása és visszahívása,

e)   a bizottságok beszámolójának megtárgyalása és elfogadása,

f)    munkacsoportok, szakmai kollégiumok létrehozása,

g)   döntés időközi önkormányzati képviselő, országgyűlési képviselő választás, illetve népszavazás esetén az Egyesületnek más társadalmi szervezetekkel, pártokkal való választási együttműködése, választási szövetség kötése ügyében.

2.25.    A Küldöttgyűlés döntéseit határozatokba foglalja, amelyeket a helyi szervezeteknek 15 munkanapon belül meg kell küldeni.

2.26. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

3. Az Országos Elnökség

3.1. Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése:

Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult,mely a Nemzeti Fórum Egyesület tekintetében az Országos Elnökséget jelenti.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét az Egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni.

Az Egyesület létrejöttét követően az országos Elnököt és az Alelnököket (vezető tisztségviselőket) az Egyesület tagjai, azaz a Küldöttgyűlés választja meg, nevezik ki vagy hívja vissza. A Küldöttgyűlés a jelölő bizottság javaslata alapján, titkos szavazással 4 (négy) éves időtartamra választja meg az Elnököt és az Alelnököket.

A Elnökségi (vezető tisztségviselői) megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

3.2. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői, az elnökség tagjai.

3.3. Az Országos Elnökség:

Az elnökség minimum három tagból áll. Az elnökség jelen esetben az országos Elnökből és 7 alelnökből áll.

Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.

Az Országos Elnökség Elnöke:

Lezsák Sándor István

 

Az Országos Elnökség tagjai (alelnökei):

Ékes József

Dr. Horváth Zsolt

Dr. Kelemen András

Lakatos Sira Magdolna

Nagy Sándor

Szabó István

V. Németh Zsolt

Az Országos Elnökség Elnökének és tagjainak (alelnökeinek) a megbízatása: 2014. május 31. napjától 2018. május 31. napjáig tartó időszakra terjed ki.

A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani. A vezető tisztségviselői megbízatás időtartama 4 év (négy). Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis.

3.4. Az Országos Elnökség feladatai:

a) Az Országos Elnökséget az országos Elnök hívja össze. Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.

b) Az Országos Elnökség határkörébe tartoznak mindazon ügyek, amelyen nem tartoznak a Küldöttgyűlés vagy az Elnök kizárólagos hatáskörébe.

c) Az Egyesület tagdíjának mértékét az Elnökség javaslatára a Küldöttgyűlés határozza meg.

d) Az elnökség tagjai kötelesek a küldöttgyűlés részt venni, a küldöttgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

3.5. Az Országos Elnökség döntési rendje:

a) Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

b) Az Elnökség a döntéseiről határozatot hoz.

c) A jegyzőkönyvet az elnökség tagjai írják alá.

d) A határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani vagy azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell megőrizni.

e) Az Elnökség a tevékenységéről éves beszámolót készít.

3.6. Az Országos Elnökség/az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:

a) irányítja az Egyesület operatív munkáját a küldöttgyűlések között és biztosítja folyamatos működését, munkájáról a Küldöttgyűlésnek beszámolni tartozik,

b)   gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról,

c) dönt a százezer forintot meghaladó összegű anyagi támogatások befogadásáról.

d) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

e) a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;

f) az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése;

g) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása

h) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

i) a küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

j) az ügyvezető szerv által összehívott küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

k) részvétel a küldöttgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

l) a tagság nyilvántartása;

m) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

n) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

o) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

p) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

3.7. A küldöttgyűlés összehívása:

Az ügyvezető szerv köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az a) - c) pont alapján összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

3.8. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

c) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

e) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

3.9. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség:

A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

3.10. A vezető tisztségviselő felelőssége:

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

3.11. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;

h) ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

A c) pont alapján: az Egyesület tagjai, a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A d) pont szerint:

§ a vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

§ ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

§ a kilépést az Elnökségi ülésen be kell jelenteni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy a kilépést írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökkel

4. Az Elnök

4.1. Az országos Elnök feladatai különösen:

a) irányítja az Egyesület életét, önállóan képviseli az Egyesületet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok előtt;

b) kezeli az Egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol;

c) kezeli az Egyesület iratait, bevételei és kiadási bizonylatait;

d) vezeti az Egyesület tagnyilvántartását;

e) vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet;

f) elkészíti az Egyesüket egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját, melynek elfogadása a küldöttgyűlés feladata

g) kezeli - vagyoni felelősség mellett - az Egyesület vagyonát. Könyvelési kötelezettsége az irányadó jogszabályok szerint alakul.

4.2. A bankszámla feletti rendelkezéshez az Elnök vagy valamelyik két alelnök együttes aláírása szükséges.

4.3. Az Elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer – írásban, igazolható módon össze kell hívnia.

4.4. Össze kell hívnia az Elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az Elnökség hatáskörébe tartozik.

4.5. Az országos Elnök akadályoztatása esetén, az országos Elnök megbízása alapján az Egyesületet valamelyik alelnök is képviselheti.

4.6. Az Elnök az intézkedéseit a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően kell, hogy megtegye, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban.

5. A Felügyelő Bizottság:

5.1. Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

5.2. A Felügyelő Bizottság tagjai:

Paál Huba

Loksa Gábor

Bartos Mónika

5.3. A Felügyelő Bizottsági tagság időtartama 4 év (négy). A Felügyelő Bizottság tagjainak a megbízatása: 2014. május 31. napjától 2018. május 31. napjáig tartó időszakra terjed ki.

5.4. A Felügyelő Bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

5.5.       Az országos Elnök és az alelnökök e tisztségre nem jelölhetők. A Felügyelő Bizottság folyamatosan ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását. Az Egyesület gazdálkodását érintő fontos okból javasolhatja a Küldöttgyűlés összehívását. Az év végi beszámolóra nézve jelentést tesz a Küldöttgyűlésnek . Személyét a Küldöttgyűlés választja titkos szavazással.

5.6. A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló Felügyelő Bizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

5.7. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

5.8. A Felügyelő Bizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

5.9. Az első Felügyelő Bizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a Küldöttgyűlés választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

5.10. A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

5.11. A felügyelőbizottság működése:

A Felügyelő Bizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

A Felügyelő Bizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

5.12. A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége:

A Felügyelő Bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

 

6. Az Országos Etikai Bizottság és a megyei (fővárosi) etikai bizottságok

6.1. A megyei etikai bizottságok feladata a tag által elkövetett etikai vétségek elsőfokú elbírálása.

6.2. Az Országos Etikai Bizottság tagjai:

Dr. Fejér Lászlóné

Dr. Fekete Gyula

Dr. Hamza László

Az Országos Etikai Bizottság tagjainak megbízatása: 2014. május 31. napjától 2018. május 31. napjáig tartó időszakra terjed ki.

6.3. Az Országos Etikai Bizottság dönt az elsőfokú határozatok ellen előterjesztett fellebbezésekről, továbbá állást foglalhat az Egyesület életét érintő etikai kérdésekben

6.4. Az etikai bizottságok az etikai vétség miatt az alábbi szankciókat alkalmazhatják

a) figyelmeztetés,

b) megfosztás az Egyesületben viselt tisztségtől,

c) kizárás.

6.4. Az Országos Etikai Bizottság elnökét és tagjait a Küldöttgyűlés, a megyei (fővárosi) etikai bizottságok elnökét és tagjait a megyei (fővárosi) elnökség választja.

6.5. Az etikai bizottságok egy elnökből és két tagból állnak, megbízatásuk négy évre szól.

7. A megyegyűlések (Fővárosi Gyűlés)

7.1. A megyegyűlés (Fővárosi Gyűlés) a megye, illetve a főváros területén tagsági jogviszonnyal rendelkező egyesületi tagokból áll.

7.2. A megyegyűlés (Fővárosi Gyűlés) a területén működő helyi csoportok elnökei közül megválasztja a megyei, illetve a fővárosi elnököt.

8. A megyei elnökségek (Fővárosi Elnökség)

8.1. A megyei, illetve a fővárosi elnökség a megyei, illetve a fővárosi elnökből, két alelnökből és a helyi csoportok által választókerületenként delegált egy-egy tagból állnak.

8.2. A megyei, illetve a fővárosi elnök és a két alelnök alkotja a megyei, illetve a fővárosi ügyvezető elnökséget.

8.3. A megyei (fővárosi) elnök összehívja a megyegyűlést és a megyei elnökséget.

8.4. A megyei, fővárosi elnökség:

    • tagjai közül két alelnököt választ,
    • javaslatot tehet az Országos Elnökségnek a megye, illetve a főváros területén, az önkormányzati választásokon történő -választási együttműködésre, és az önkormányzati, megyei (fővárosi) közgyűlési képviselőjelöltekre,
    • javaslatot tehet az Országos Elnökségnek az országgyűlési képviselőválasztásokon az egyesület által támogatandó jelöltekre és pártokra,
    • támogatja és Összehangolja a területén működő helyi csoportok tevékenységét,

 

9. A Helyi csoportok

9.1. A Helyi csoport megalakulását 5000 főnél kisebb lélekszámú települések esetén legalább 5, afölötti lélekszám esetén legalább 10 a helyi csoport területén állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személynek kell írásban kezdeményeznie. Ezután lehet összehívni az alakuló taggyűlést, amelyen jelen kell lennie valamelyik országos vagy megyei tisztségviselőnek. A helyi csoport megalakulása az Egyesület országos Elnökének írásos befogadásával történik.

9.2. Településenként, a fővárosban kerületenként egy helyi csoport hozható létre. A városok vagy községek helyi csoportjaihoz a környékbeli kisebb települések lakói is csatlakozhatnak tagként. A helyi csoportok működési területét az Országos Elnökség a közigazgatási határoktól eltérően is megállapíthatja.

9.3. A helyi csoport automatikusan megszűnik, amennyiben létszáma 5 illetve 10 főnél kevesebbre csökken, a megmaradó tagság más helyi csoporthoz kérheti átvételét, a megyei elnökség útján.

9.4. A helyi csoport legfőbb szerve a helyi taggyűlés. A helyi csoport programjai, rendezvényei nem minősülnek taggyűlésnek.

9.5. Helyi csoport taggyűlését a helyi csoport elnöke hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 15 munkanappal. Az összehívás történhet írásban, személyesen szóban, telefonon, vagy egyéb kommunikációs eszköz útján. A taggyűlést 15 munkanapon belül össze kell hívni akkor is, ha a tagság egyharmada az ok és cél megjelölésével, írásban kéri. A taggyűlést a helyi csoport elnöke vezeti. Negyedévente legalább egy taggyűlést kell tartani.

9.6. A helyi csoport taggyűlése:

    • megválasztja a helyi csoport tisztségviselőit,
    • javaslatot tesz az önkormányzati választásokon induló jelöltekre,
    • kialakítja álláspontját a települést érintő kérdésekben, megoldási javaslatokat tesz a helyi közügyekben.

9.7. A helyi csoport tisztségviselői: az elnök és az alelnök. A helyi tisztségviselők mandátuma 4 év.

9.8. A taggyűlések közti időszakban a helyi csoportot elnöke vezeti és képviseli az adott településen.

9.9. Anyagi támogatás helyben történő befogadásáról a taggyűlés dönt, ha a támogatás mértéke tízezer forintot meghalad.

9.10. A helyi csoport a tagjairól név szerinti nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a befizetett alap vagy kedvezményes tagdíj összegét is. Ezt a nyilvántartást a helyi csoport elnöke minden félévet követő hó végéig (július 31-ig, valamint január 31-ig), a gazdálkodásról szóló elszámolást pedig évente köteles az Egyesület Országos Elnökének megküldeni.

9.11. A helyi csoport elnöke gondoskodik arról, hogy a Küldöttgyűlésre küldöttnek megválasztott személyek nevét és a személyazonosításhoz szükséges adatait postafordultával az Egyesület Országos Elnökének küldje meg.

 

V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

2. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

3. Az Egyesület a célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel a célja megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.

4. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

5. A tagdíj, egyéb bevételek, illetve a vásárolt dolgok egyesületi tulajdonba kerülnek.

6. Az Egyesület pénzeszközeinek kezelésére bankszámlaszerződést kell kötni.

7. Pénz csak bankszámlán tartható, kivétel az azonnali kifizetésekhez szükséges pénzmennyiség, amely azonban nem lehet több százezer forintnál.

8. Az Egyesület vagyona a tagdíjakból, adományokból és támogatásokból képződik.

9. Az Egyesület gazdálkodásának általános szabályai:

9.1. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, egyesületet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

9.2. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

9.3. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

9.4. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

9.5. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

9.6. Az Egyesület ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

9.7. Az Egyesület

a. alapcél szerinti, és
b. gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.

9.8. Az Egyesület vagyonát az alapcél szerinti tevékenysége szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

9.9. Az Egyesület bevételei:

a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

9.10. Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

9.11. Az Egyesület a bevételeit a 8.8. alpont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 8.9. alpont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

9.12. Az Egyesület 8.9. alpont c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

9.13. Az Egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

9.14. Az Egyesület működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére az Alapszabály rendelkezései az irányadóak.

9.15. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy az Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság az Egyesülettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

10. Az adománygyűjtés szabályai:

10.1. Az Egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.

10.2. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

10.3. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

10.4.    Az Egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

11. Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai:

11.1. Az Egyesületnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

11.2. Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

12.A beszámolási szabályok:

12.1. Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

12.2. Az Egyesület esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.

12.3. A beszámoló formáját az Egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

12.4. Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége az Egyesületre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet a 13. pont első bekezdése szerint letétbe helyez.

13. Az Egyesület könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

13.1. Az Egyesület beszámolója tartalmazza:

a. a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b. az eredmény-kimutatást (eredmény-levezetést),

c. kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

13.2. Az Egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.

14. Az Egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

14.1. Az Egyesület az 13. pont előző bekezdése szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

14.2. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

14.3. Az Egyesület saját honlappal rendelkezik, így a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

14.4. Ha az Egyesület a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos 13.1.-13.3. alpontok szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

14.5. Az Egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

 

VI. Az Egyesület megszűnése

6.1. Az Egyesület jogutódlással történő megszűnése:

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személyek egyesülésére és szétválására a Polgári Törvénykönyvről szóló  2013. évi V. törvény 3:44.§-3:47.§-ának rendelkezései, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 10/C.§-10./F.§-ának rendelkezései az irányadók.

6.2. Az Egyesület jogutód nélküli szűnik meg, ha

a. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c. a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d. az arra jogosult szerv megszünteti
e. feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli
f. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
g. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

6.3. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

VII. Egyesületre vonatkozó egyéb rendelkezések

7.1. A jogi személy törvényes képviselete:

A jogi személy törvényes képviseletét az Elnök látja el, képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

Az Elnök köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.

7.2. Szervezeti képviselet:

Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője.

Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.

7.3. A képviseleti jog korlátozása:

A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.

7.4. A jogi személy törvényességi felügyelete:

A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt.

7.5. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata:

A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset:

1. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

2. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

3. Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

4. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

7.6. A határozat hatályon kívül helyezése:

1. Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

2. A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

3. Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.

7.7. A határozathozatal rendjére vonatkozó közös szabályok:

1. Az Egyesület valamennyi szervének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. A határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani, vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell megőrizni.

3. A jegyzőkönyveknek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.

 

VIII. Értelmező rendelkezések

8.1. Adomány: a civil szervezetnek - létesítő okiratban rögzített céljaira - ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás;

8.2. Adományosztó szervezet: a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre;

8.3. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele;

8.4. Gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek;

8.5. Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet;

8.6. Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Nyolcadik Könyv Záró rendelkezések 8.§ (1) bekezdés 1. pontjának rendelkezése szerint között:

  • közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

8.7. Közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

 

IX. Záró rendelkezések

9.1. Minden, a jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésben a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai és az egyesületre vonatkozó 3:63§-3:87.§ ai, valamint a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról és más hatályos jogszabályok rendelkezései érvényesek, annak keretei között a Küldöttgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

9.2. A módosítások az Alapszabály az I. Fejezet 4.- 5. és 8.- 9. pontjait; a II. Fejezet 1.-9. pontjait és 13.-14. pontjait; a III. Fejezet 4. pontját; a IV. Fejezet 1. és 2.2-2.18. alpontjait, 2.21.-2.22. alpontjait, a 2.24. a) alpontját és a 2.26. alpontját;továbbá a 3.1.-3.5. alpontjait, a 3.6. c)-p) alpontjait, a 3.7.-3.11. alpontjait, 4.1. a)-g) alpontjait, 4.2.-4.6. alpontjait, 5.1.-5.12. alpontjait és 6.2. alpontját; az V. Fejezet 1.-4. pontjait és 9.-14. pontjait; a VI. Fejezet 6.1.-6.4. alpontjait; a VII. Fejezet 7.1.-7.7. alpontjait; a VIII. Fejezet 8.1.-8.7. alpontjait; a IX. Fejezet 9.1.-9.3. alpontjait érintik.

9.3. A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály ellenjegyzésével a jogi képviselő igazolja, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az Alapszabályt az Egyesület 2015. június 17. napján megtartott Küldöttgyűlése fogadta el.

Budapest, 2015. június 17.

Az alapszabály letöltéséhez kattintson ide!

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Választókerületi polgármesterek találkozója Móricgáton
2017. május 25.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: A magyar egészségügy helyzete

Kecskemét, Piarista Gimnázium díszterme
2017. május 24. 18.00

"A megújulás reménye" KDF eredményismertető

Budapest, Párbeszéd Háza
2017. május 30. 18.00

Kölcsey Kör: Kárpáti Gyurika, a legenda

Budapest, Polgárok Háza
2017. május 17. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Magyar Nemzet

Magyar Hírlap

HírTV

Echo TV

Heti Válasz

Demokrata

 


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép