A nyitóbeszédet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azzal a gondolattal kezdte: „Az nem lehet, hogy tízezer gazember terrorizáljon, félelemben, bizonytalanságban tartson tízmillió törvénytisztelő magyar állampolgárt.” Lezsák ezzel a vidék Magyarországára, különös tekintettel az Alföldet jellemző tanyavilágra utalt, ahol továbbra is rendszeresek a termény- és falopások, amelyeknek károsultjai minden esetben tisztességes gazdálkodók.
Lakitelek védelmezői portyára indulnak (Fotó: Csudai Sándor)
Az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy a polgári kormány négy évvel ezelőtt egy morálisan és egzisztenciálisan lepusztult, drámaian fogyatkozó állományú rendőrséget vett át. A 2002 és 2010 közötti időszakban 17 ezer rendőr lépett ki a testületből. A rendőrség az egymást váltó szocialista kabinetek idején tizenkétmilliárd forintos adósságot halmozott fel, ezt mára megszüntette a polgári kormány.
A legutóbbi választásokat követő nyáron a testület már kilencszáz új gépkocsit kapott a kormányzattól. A bűnügyi statisztikák javulásához, s ezzel az állampolgárok biztonságérzetének növeléséhez azonban olyan intézkedések is szükségesek voltak, mint a három csapásként ismert törvény bevezetése, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtja a legsúlyosabb bűntetteket elkövető visszaesőket.
A jegyzők helyett ma már a rendőrség jár el újra a kis értékű vagyon elleni bűncselekmények vizsgálatában, s a számonkérés gyorsítása érdekében jelenleg már a bírósági titkárok is határozatot hozhatnak. A fentiek szavatolására került be három éve az alaptörvénybe az egyének közbiztonsághoz fűződő joga – fejtette ki Lezsák.Hatékony közbiztonsági védelmi rendszer alakult ki Magyarországon az utóbbi négy évben, a polgári kormány a korábbi kabineteknél jóval nagyobb összeggel, 3,4 milliárd forinttal támogatta a polgárőrséget – jelentette be Túrós András, az OPSZ elnöke. A szervezetnek jelenleg hatvanezer tagja van, munkájuknak köszönhetően a községekben ma már elfogadható a közbiztonság, de – mint az elnök mondta – a külterületeken még van tennivaló. Magyarországon egyre népszerűbbé válik a lovaglás, a lovak tartása, tenyésztése, így kézenfekvő volt, hogy a nehezebben megközelíthető helyeken, szőlőhegyek, tanyák környékén lóháton járőrözzenek a polgárőrök. A program alapvetése, hogy akár polgárőrként, akár civilként a járőrszolgálatba minél nagyobb számban vonják be a gazdálkodókat, tulajdonosokat is.
Lakiteleken már megkezdte működését a lovas polgárőr tagozat, amely a legalkalmasabb a környékbeli tanyák ellenőrzésére. A helyi iskolában már a testnevelés órák részeként oktatják a lovaglást, s ebben részt vesznek az alsó tagozatosok is. Felkészítik őket a lovas kultúrára is, ami azt jelenti, hogy nemcsak megülni tanulják meg a lovat, hanem gondozni is. Sokan később így kaphatnak kedvet az állattartáshoz. A gyerekek speciális védőfelszereléseket, eséskor felfúvódó mellényt viselnek lovagláskor, így a sérülés veszélye kisebb. Az OPSZ reményei szerint a kicsikből lehetnek a jövő polgárőrei, akiket a lehető leghamarabb igyekeznek felkészíteni arra, hogy tudatosan és együttműködéssel figyeljenek oda környezetükre, értékeikre.
Bár az adatok azt mutatják, hogy a termény- és falopások elkövetői és elszenvedői is többnyire szegény sorban élő emberek, a polgárőrség úgy tartja, hogy nem lehet, és nem is szabad elfogadni a megélhetési bűnözés fogalmát. Markos György színművész a konferencián hungarikumnak nevezte az 1848-as szabadságharc idején alakult polgárőrséget.
Csibra Tibor
(Forrás: Magyar Hírlap.hu)
