Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum
Videogaléria
a
További videókTovábbi videók

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. december 9. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
A Szentírás a közéletben is eligazít
2013. december 3.

Interjú Lezsák Sándorral, a Magyar Országgyűlés alelnökével, mely megjelent az Üzenet című erdélyi református lap adventi számában.

Fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából Kolozsváron nemrég Bethlen Gábor-szobrot avattak az alsóvárosi templom kertjében. Az eseményen jelen volt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke is, a szobrot az erdélyi református egyháznak adományozó Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az avatóünnepséget követően az országgyűlés alelnöke röviden nyilatkozott lapunknak.

– A 400 éve megválasztott Bethlen Gábort, aki többször is olvasta a Szentírást, bibliás fejedelemnek nevezték. Mit jelent ez a mai politikusoknak, üzen-e egyáltalán valamit nekik?

– II. János Pál pápa – megválasztását követően, lengyel földre érkezése után – ezt mondta az őt hallgató híveknek: ne féljetek! Néhány esztendővel ezelőtt a biblia évét ünnepeltük. Megszámolták, hogy a Szentírásban 365 alkalommal fordul elő a Ne félj! kifejezés. Vagyis az év minden napjára jut egy. A Szentírásnak azonban ezenkívül is van minden napra üzenete. A közéletben is eligazít, a mindennapok küzdelmeiben. Megnyugtat, és erőt ad, hogy reggel újult erővel kezdjük a napot. Szerintem sokkal többen olvassák a bibliát, mint ahogy azt mi gondolnánk.

Bethlen Gábornak a biblia iránti érdeklődése nagyon izgalmas, hiszen írásaiban hivatkozik rá, és a történelem embert próbáló mindennapjaiban is többször tett kísérletet arra, hogy érvényesítse a szentírási igazságokat, a jézusi tanításokat.

A Szentírás a közéletben is eligazít

– Az új magyar alkotmány a keresztyénség szellemében született, az európai viszont meg sem említi. Jó irányba haladunk?

– Az Európai Unió megteremtői többször megfogalmazták azt, hogy keresztyénség nélkül nincs Európa. Ez alapelv, még akkor is, ha most más irányzatok vannak előtérben. Valóban nagy szégyene a parlamentnek, hogy az európai alkotmányból kimaradt a keresztyén gyökerekre való hivatkozás. Én azonban keresztyén magyar emberként ezt úgy élem meg, hogy ettől még van tennivalónk a világban, szűkebb és tágabb környezetünkben. Fontos feladatunk az, hogy az európai parlamenti választások idején szavazatainkkal olyan személyeket támogassunk, akik közismerten keresztyén emberek.

– Bethlen Gábor erdélyi fejedelemként egységben gondolkozott. Segítette azokat a nemzettársait is, akik nem itt éltek. Jelmondata szerint „Nem mindig lehet megtenni mindent, amit kell, de meg kell tenni mindent, amit lehet.” Ma fordított a helyzet: mi szorulunk Magyarország segítségére. Ma mit tud tenni értünk az anyaország?

– Ha erős Magyarország, erős a nemzet is. Erős országot kell teremtenünk, meg kell valósítani az igazi rendszerváltást a lehető legkevesebb feszültségkeltéssel. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy nekünk is szükségünk van Erdélyre, Székelyföldre, Felvidékre, Kárpátaljára vagy Délvidékre, mert példát mutatnak számunkra, anyaországiaknak, a túlélésnek olyan technikáit fejlesztették ki, amelyeket meg kell tanulnunk nekünk is. Ugyanakkor a hivatalos politika és a népi diplomácia eszközeivel is segítenünk kell a határon túli településeket, intézményeket: különböző továbbképzésekkel, könyvekkel, tankönyvekkel. Ide sorolnám a közszolgálati televízió és rádió értékmentő és -teremtő szolgálatát is. Olyan időben élünk, amikor gyávaság lenne nem kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a határon átívelő nemzet egységesítését szolgálják. Támogatjuk a székelyföldi autonómiáért való küzdelmet, szorgalmazzuk az anyanyelv használatát, vagy felszólalunk az államosított egyházi javak visszaszolgáltatása érdekében – természetesen mindig együttműködve a helyi magyar szervezetekkel.

Ebben a munkában próbál segítséget nyújtani a Bethlen Gábor Alapítvány is, amely a 80-as évek felelősségével Németh László, Csoóri Sándor, Illyés Gyula, Kodály Zoltán szellemében szerveződik és támogatja a határon túli magyarokat: kiemelkedő személyiségeknek ösztöndíjat nyújt, különböző területeken pályázatokat hirdet. Elsősorban fiataloknak, hiszen leginkább nekik van szükségük sikerélményre.

A Bethlen Gábor Alapítványt 1979–80-ban a magyar szolidaritás hívei hozták létre, s a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette vívták ki működésének hivatalos jóváhagyását. A 65 kezdeményező és a később csatlakozott támogatók révén a térségben elsőként létrejött legális új polgári összefogás alapítói: Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor. Az 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány anyagi, szellemi és lelki támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállal a nemzeti összetartozás szolgálatában, a mai határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek elismerésében, a magyar–magyar kapcsolatok ápolásában, s nemzetünk jövőjének alakításában is – olvasható az alapítvány honlapján.

Somogyi Botond

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Fülöp Sándor kiállításának megnyitója Lakiteleken
2018. december 1.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Jótékonysági est a kárpátaljai Salánk ifjúsági házáért

Budapest, Duna Palota
2018. december 6. 18.00

Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019

Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00

Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét

Budapest
2018. november 17-18.

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


Webmester :: © Nemzeti Fórum :: Oldaltérkép