Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szabolcs Attila
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2017. május 26. péntek
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
A Szentírás a közéletben is eligazít
2013. december 3.

Interjú Lezsák Sándorral, a Magyar Országgyűlés alelnökével, mely megjelent az Üzenet című erdélyi református lap adventi számában.

Fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából Kolozsváron nemrég Bethlen Gábor-szobrot avattak az alsóvárosi templom kertjében. Az eseményen jelen volt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke is, a szobrot az erdélyi református egyháznak adományozó Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az avatóünnepséget követően az országgyűlés alelnöke röviden nyilatkozott lapunknak.

– A 400 éve megválasztott Bethlen Gábort, aki többször is olvasta a Szentírást, bibliás fejedelemnek nevezték. Mit jelent ez a mai politikusoknak, üzen-e egyáltalán valamit nekik?

– II. János Pál pápa – megválasztását követően, lengyel földre érkezése után – ezt mondta az őt hallgató híveknek: ne féljetek! Néhány esztendővel ezelőtt a biblia évét ünnepeltük. Megszámolták, hogy a Szentírásban 365 alkalommal fordul elő a Ne félj! kifejezés. Vagyis az év minden napjára jut egy. A Szentírásnak azonban ezenkívül is van minden napra üzenete. A közéletben is eligazít, a mindennapok küzdelmeiben. Megnyugtat, és erőt ad, hogy reggel újult erővel kezdjük a napot. Szerintem sokkal többen olvassák a bibliát, mint ahogy azt mi gondolnánk.

Bethlen Gábornak a biblia iránti érdeklődése nagyon izgalmas, hiszen írásaiban hivatkozik rá, és a történelem embert próbáló mindennapjaiban is többször tett kísérletet arra, hogy érvényesítse a szentírási igazságokat, a jézusi tanításokat.

A Szentírás a közéletben is eligazít

– Az új magyar alkotmány a keresztyénség szellemében született, az európai viszont meg sem említi. Jó irányba haladunk?

– Az Európai Unió megteremtői többször megfogalmazták azt, hogy keresztyénség nélkül nincs Európa. Ez alapelv, még akkor is, ha most más irányzatok vannak előtérben. Valóban nagy szégyene a parlamentnek, hogy az európai alkotmányból kimaradt a keresztyén gyökerekre való hivatkozás. Én azonban keresztyén magyar emberként ezt úgy élem meg, hogy ettől még van tennivalónk a világban, szűkebb és tágabb környezetünkben. Fontos feladatunk az, hogy az európai parlamenti választások idején szavazatainkkal olyan személyeket támogassunk, akik közismerten keresztyén emberek.

– Bethlen Gábor erdélyi fejedelemként egységben gondolkozott. Segítette azokat a nemzettársait is, akik nem itt éltek. Jelmondata szerint „Nem mindig lehet megtenni mindent, amit kell, de meg kell tenni mindent, amit lehet.” Ma fordított a helyzet: mi szorulunk Magyarország segítségére. Ma mit tud tenni értünk az anyaország?

– Ha erős Magyarország, erős a nemzet is. Erős országot kell teremtenünk, meg kell valósítani az igazi rendszerváltást a lehető legkevesebb feszültségkeltéssel. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy nekünk is szükségünk van Erdélyre, Székelyföldre, Felvidékre, Kárpátaljára vagy Délvidékre, mert példát mutatnak számunkra, anyaországiaknak, a túlélésnek olyan technikáit fejlesztették ki, amelyeket meg kell tanulnunk nekünk is. Ugyanakkor a hivatalos politika és a népi diplomácia eszközeivel is segítenünk kell a határon túli településeket, intézményeket: különböző továbbképzésekkel, könyvekkel, tankönyvekkel. Ide sorolnám a közszolgálati televízió és rádió értékmentő és -teremtő szolgálatát is. Olyan időben élünk, amikor gyávaság lenne nem kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a határon átívelő nemzet egységesítését szolgálják. Támogatjuk a székelyföldi autonómiáért való küzdelmet, szorgalmazzuk az anyanyelv használatát, vagy felszólalunk az államosított egyházi javak visszaszolgáltatása érdekében – természetesen mindig együttműködve a helyi magyar szervezetekkel.

Ebben a munkában próbál segítséget nyújtani a Bethlen Gábor Alapítvány is, amely a 80-as évek felelősségével Németh László, Csoóri Sándor, Illyés Gyula, Kodály Zoltán szellemében szerveződik és támogatja a határon túli magyarokat: kiemelkedő személyiségeknek ösztöndíjat nyújt, különböző területeken pályázatokat hirdet. Elsősorban fiataloknak, hiszen leginkább nekik van szükségük sikerélményre.

A Bethlen Gábor Alapítványt 1979–80-ban a magyar szolidaritás hívei hozták létre, s a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette vívták ki működésének hivatalos jóváhagyását. A 65 kezdeményező és a később csatlakozott támogatók révén a térségben elsőként létrejött legális új polgári összefogás alapítói: Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor. Az 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány anyagi, szellemi és lelki támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállal a nemzeti összetartozás szolgálatában, a mai határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek elismerésében, a magyar–magyar kapcsolatok ápolásában, s nemzetünk jövőjének alakításában is – olvasható az alapítvány honlapján.

Somogyi Botond

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Választókerületi polgármesterek találkozója Móricgáton
2017. május 25.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: A magyar egészségügy helyzete

Kecskemét, Piarista Gimnázium díszterme
2017. május 24. 18.00

"A megújulás reménye" KDF eredményismertető

Budapest, Párbeszéd Háza
2017. május 30. 18.00

Kölcsey Kör: Kárpáti Gyurika, a legenda

Budapest, Polgárok Háza
2017. május 17. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Magyar Nemzet

Magyar Hírlap

HírTV

Echo TV

Heti Válasz

Demokrata

 


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép