Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 20. vasárnap
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
A sportcsarnok megváltásával új dimenziók nyílnak meg Félegyháza fejlődése előtt
2017. február 24.

Kiváltja a kormány a PPP-konstrukcióban épült kiskunfélegyházi sportcsarnok terheit, átvállalva mintegy 2,1 milliárd forint fizetési kötelezettséget. Ezt február 23-án, csütörtökön, a Nemzeti Fórum frakcióülésének első, sajtónyilvános perceiben jelentette be Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője.

Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy mentesül a város a 2022. szeptember 30-áig napi egymillió forint fizetési kötelezettséget jelentő tehertől. Csányi József polgármester szerint ennek a pénzeszköznek a felszabadulásával olyan dimenziók nyílnak meg Félegyháza fejlődése előtt, amiről eddig csak reménykedni mertek.

„Nagyon eltökéltek vagyunk, hiszen a tét nem kisebb, mint hogy 2022-ig a nehéz pénzügyi helyzet következményeként a város csak vegetál, vagy megteremti lakóinak az erős szociális ellátások és a gazdasági fejlődés feltételeit.” Ezt két évvel ezelőtt nyilatkozta a Félegyházi Közlönynek Csányi József, amikor azt is elmondta, hogy a nevével fémjelzett városvezetés nem követi a korábbi önkormányzatok belenyugvó magatartását a Kész Aréna Városi Sportcsarnok súlyos öröksége ügyében, és minden lobbierejét latba veti a város fejlődését gúzsba kötő teher csökkentéséért.

Az erőfeszítések mostanra beértek. A kormány döntése értelmében április 1-jével a magyar állam átvállalja és kifizeti a PPP-s konstrukcióban épült félegyházi sportcsarnok terheit, összesen 2 milliárd 50 millió forintot. Csányi József emlékeztetett arra, hogy 2014 márciusában a magyar állam már konszolidálta Kiskunfélegyháza mintegy 4,9 milliárd forintos adósságát, a mostani döntéssel pedig – fogalmazott – új dimenziók nyílnak meg a város előtt.

Mint ismert, a szerződést a 2006. évi önkormányzati választás előtt hagyták jóvá a városatyák annak ellenére, hogy már az előzetes felmérések sem indokolták a létesítmény megvalósítását, ugyanis rendkívül alacsony, 8-11 százalékos kihasználtságot jósoltak. Az elhibázott lépés hosszú időre megpecsételte Félegyháza sorsát: már az első évben megingatta a város gazdasági stabilitását, és fontos szerepe volt a későbbi, csődközeli helyzet kialakulásában is.

A polgármester rámutatott: a mostani döntéssel 2022. szeptember végéig tartó részletfizetési kötelezettségtől szabadulhat meg Félegyházára, aminek a végén a mintegy 1,2 milliárd forint értékű sportcsarnok 6,5 milliárd forintjába kerülne az önkormányzatnak. A kiváltással azonban idén 150 millió forinttal nő a város általános tartaléka, jövőre  pedig mintegy 300 millió forint többletforrással tervezhet Kiskunfélegyháza.

Lezsák Sándor az önkormányzati ciklus feléhez közeledve összegezte az elmúlt időszak Félegyházát érintő sikereit. Emlékeztetett egyebek mellett a városi kórház napokban átadott új, mintegy 1,3 milliárd forintból megvalósult épületszárnyára, az Integrál Zrt. nagyvállalati beruházási támogatás keretében kapott 402 millió forintos, és a Félegyházi Malom Kft. 480 millió forint vissza nem térítendő állami támogatására. Az országgyűlési képviselő szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program segítségével megvalósuló fejlesztések Kiskunfélegyházán elérhetik a 3,7 milliárd forintot. Ennek keretében újul meg például Tiszaalpár és Kiskunfélegyháza között egy 5,5 kilométer hosszú útszakasz, mintegy 600 millió forintból.

Emlékeztetőül

Mi az a PPP-s projekt?

A közszféra és a magántőke együttműködésére épülő közfeladat ellátásnak a hazai elterjesztését a Gyurcsány Ferenc-féle Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium szorgalmazta annak idején. A Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében a helyi önkormányzatok tornatermet, tanuszodát, sportcsarnokot építhettek ebben a konstrukcióban. Az eredeti elképzelés szerint mindhárom szereplő (vagyis az állam, a magán partner és az önkormányzat) különböző arányban kötelezettséget és kockázatot vállalt a felépített létesítmény hatékony felhasználására.

Félegyháza többet akart

A beruházások műszaki tartalmát államilag támogatott mintaprojektek határozták meg. Kiskunfélegyházán azonban másként alakult a helyzet: az önkormányzat jóval bővebb funkciójú létesítményre jelezte az igényét, aminek következtében a költségek is aránytalanul növekedtek. Viszont a plusz igényeknek a finanszírozása már nem a három partner között oszlott meg egyenlő arányban, hanem kizárólag az önkormányzatot terhelte. Úgy tűnik, hogy az önkormányzat annak idején nem vizsgálta, hogy ez hogyan viszonyul a teherviselő képességéhez. Pedig egyértelműen és feltűnően aránytalan volt. Jól mutatja a beruházás aggályosságát az is, hogy a többi sportcsarnokot építeni kívánó önkormányzat egytől egyig visszalépett, amikor szembesült a beruházással járó kötelezettségek mértékével. Egyedül a félegyházi tartott ki, amely a beruházás megvalósítása után forráshiányossá vált.

Félegyházi Közlöny

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép