Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. október 17. szerda
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
A hunok öröksége - Lezsák Sándor könyvbemutatója a Polgárok Házában
2017. november 30.

Pogányok, vagy keresztények? Eltűnt-e Atilla és Csaba népe? Mennyire áthallásos a színmű? Hogyan kapcsolódik Csíksomlyó a hunokhoz? Mit őrzünk mondókáinkban, népköltészetünkben? – többek között ezek a kérdések vetődtek fel a Nemzeti Fórum Kölcsey Köre konferenciasorozatának november 22-ei, 50. rendezvényén.

„Atilla fia, Csaba királyfi címmel jelent meg a Kairosz Kiadó gondozásában Lezsák Sándor színpadi műve. Minél több, sokszínűbb a könyv értelmezése, annál tartalmasabb, mélyebb, az olvasó gondolkodását megmozgató műalkotás. A cím alapján első gondolatként minden székely vezérére asszociálhatunk. S közben gondolunk krónikásainkra, történészeinkre, így Anonymusra, Kézai Simonra, László Gyulára, Dümmerth Dezsőre, Györffy Györgyre, s emlékszünk Gárdonyi Géza A láthatatlan emberére. Lezsák Sándor legújabb könyvét elolvasva számomra a lakiteleki sátorverő, a népben, nemzetben gondolkodó népfőiskolai szervező, a politikus szólal meg. Ez a színpadi mű Lezsák Sándor politikai ars poeticája; Csaba királyfi mondja el a nevében nemzetpolitikai elképzelését a nemzetépítésről, hitről, hagyományról, nyelvről, családról” – mondta bevezetőjében Horváth Béla, majd így folytatta a Kölcsey Kör vezetője: „Mindezt a Csaba királyfi által elmondottakkal támaszthatom alá; »esküszöm Babba Máriára, hogy múltunkból épül a jövőnk, őseink földjét nem hagyjuk el, és rovófákra továbbjegyezzük történetünket.« Máshol azt olvashatjuk: »De ami Nyugaton történik, az vérforraló.« Csaba beszél a züllés démonáról, és arról is, hogy mint hegyről a hólavina, úgy zúdulnak ránk, és pusztítva vonulnak át rajtunk a néptömegek. Tehát a könyvnek igenis van politikai áthallása.”

Rosta Szabolcs régész szerint erről a műről nem lehet vitázni, mert mikor nehéz kérdések vetődtek fel, akkor Lezsák Sándor az irodalmár finomságával áthidalta a kritikus pontokat, s ezáltal közölte véleményét. A szerző közölte, hogy 1992-ben Szörényi Leventével írták meg az Atilla – Isten kardja rockoperát, és akkor határozta el, hogy alaposabban feltárja Csaba királyfi múltját. Csak ahhoz a munkához 1600 jegyzetet készített. A Nemzeti Fórum elnöke bevallotta: „nem értettem, hogy miért nem tudunk valamit arról, hogy mi lett a hunokkal, őseinkkel Atilla 453-as halála után.” Külön kiemelte, hogy László Gyula munkája számára meghatározó volt, és 1993-tól 2016 decemberéig több mint 4000 cédulát gyűjtött Csaba királyfival kapcsolatban, majd Szilveszter napján elkezdte írni a színművet, amit január 22-én fejezett be. A több ezer cédula átnézése közben fejében kialakult a történet, és annak mondatai. Színházak is felkeresték, hogy bemutassák darabját, de világosan kimondta: egyetlen egy szót nem enged kihúzni művéből. Hogy miért? „Senkitől, aki megszólal, nem tagadok meg egy mondatot sem.”

A mű Kr. u. 478-ban játszódik, két évvel Róma bukása után. S talán kevésbé ismert, s ezt állítják a források, hogy Atilla halála után két évvel a Nedao folyó mellett a gepidák – a nagykirály egykori szövetségesei – tönkreverik a hunokat, s elüldözik őket onnan. A történelem háttere az az időszak, amikor a hun világbirodalom Atilla halála után szétesik, és felvetődnek olyan gondolatok, hogy mi történt ezután. Mi történt Csabával, a hunokkal, és azzal a sok-sok örökséggel, ami később visszatért a Kárpát-medencébe – hívta fel a figyelmet a kecskeméti múzeum igazgatója. Rosta Szabolcs szerint rengeteg olyan kérdés van ebben a műben, ami őt nemcsak történészként, hanem magánemberként is érdekli. A hunok előtt sem ismeretlen a kereszténység, hiszen a keleti népek gyakran találkoztak keresztényekkel. Nem minden keleti nép lett muszlim, például a mongolok egy része nesztoriánus keresztény lett, a kazárok vezetői pedig politikai megfontolásból felvették a zsidó vallást. A régész kimondta: elnök úr e munkájában is nagyon erősen helyet kap a kereszténység.

„Atilla halála után is éltünk, voltunk, és az foglalkoztatott, hogy 476-ban, a Nyugatrómai Birodalom bukása idején Atilla főminisztere, Oresztész felbukkan mint a császár, Romulus Augustus édesapja. Ezután, gondoljunk bele, hogy Oresztész biztos Rómának is szolgált. Odoaker 476 augusztusában Róma ellen vonult, fogságba ejtette a császár édesapját, és – augusztus 22-én – önmagát kiáltotta ki a félsziget királyának. Az új uralkodó hamarosan kivégeztette az elfogott Oresztészt. Odoaker majdnem egyidős Csabával, s Atilla udvarában játszópajtások voltak. Beleképzeltem magam Odoaker helyébe, aki tudta, hogy a név, Csaba neve szervező erő volt, ezért arra gondolt, vagy megöli, vagy behódoltatja. Erről szól a darab. Időben 478. februárjától 479. májusáig. Adatok szerint Csaba királyként él udvartartásával az Aral-tótól délkeletre, Korezmiában. Apja halála után 25 évvel, Róma bukását követően a birodalmi, hatalmi átrendeződések miatt fel akarja mérni szétszórattatásban élő népének erejét, állapotát. Így jut el Verecke környékére, a Tápió mentére, a Pilisbe, a Tisza-Maros szegletébe, Erdővidékre, Réka királyné sírjához, majd visszatér Korezmiába, de a mű végén ott van Somlyó hegyén, a nyeregben. Útja során embereket, sorsokat ismer meg az olvasó, miközben cselvetések, kalandok, történések és az a hit bontakozik ki, ami megtartott bennünket a Kárpát-medencében. Lezsák hangsúlyozta, hogy Csaba királyfi ott él minden székely faluban, de találkozhatunk vele a Kárpát-medence minden szegletében, magyar közösségében. „Olyan ember ő, aki nem adja fel, hogy a lehetetlen történelmi helyzetben elérje a lehetségest”. A mű úgy fejeződik be, hogy a szerző felteszi a kérdést: „Hol a haza?” Lezsák Sándor hitvallása szerint, ahol a magyar nyelvet értik és válaszolnak rá, ott a haza.

 

Medveczky Attila

(megjelent a Magyar Fórum 2017/48. számában)

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kurultaj szervezőinek díszvacsorája Bugacon
2018. október 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója

Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00

Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok

Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.

Lezsák Sándor előadása Pécsett

Pécs, BTK/TTK épület
2018. október 3. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép