Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. május 23. szerda
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
5 éves az Alaptörvény
2016. április 25.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnökének megemlékező beszéde elhangzott az Alaptörvény 5 éves évfordulójának parlamenti ülésnapján, 2016. április 25-én, az ülés kezdetén.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország Alaptörvényét, melynek kihirdetésére öt évvel ezelőtt ezen a napon került sor. Az Alaptörvény elfogadásával a magyar parlament történelmi kötelességének tett eleget, amikor a volt kommunista blokk országai közül utolsóként lecserélte diktatúrában született alkotmányát.

Ez a kötelesség ugyanakkor történelmi felelősségvállalást is jelentett, első alkalommal fordult elő ugyanis, hogy valódi demokratikus felhatalmazással rendelkező parlament fogadott el formálisan is új alkotmányt Magyarországon.

Éppen ezért az alkotmányozó feladata és felelőssége nem elsősorban abban állt, hogy a legmagasabb szintű államszervezeti normákat összehangolja.

Sokkal inkább abban, hogy olyan alkotmányt adjon Magyarországnak, ami egyszerre korszerű, és mégis kifejezi a nemzeti összetartozásunkat. Szól a múltunkról: arról, hogy kik vagyunk mi magyarok, és mi az, ami összetart bennünket történelmi hazánkban, a Kárpát-medencében vagy bárhol a világban.

Szól a jövőnkről: a XXI. század kihívásaira tekintettel megfogalmazza a felelősség és a minőségi élet kívánalmát. Ahogy az Alaptörvény önmagáról vallja: „szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között”.

Egy új alkotmány elfogadását kísérhetik viták, sőt természetes, hogy arról erőteljes párbeszéd indul. Azt gondolom ugyanakkor, hogy senki nem vonhatja kétségbe az alkotmányozó azon törekvését, hogy egy érzelmi azonosulást lehetővé tevő, érthető, és befogadható szöveget kívánt adni, mely nem csak az észnek, hanem a szívnek is szól.

Erre szolgál a Himnusz első sorával nyitó Nemzeti hitvallás, „Isten, áldd meg a magyart” valamint a történelmi vívmányaink és közös nemzeti értékeink megjelenítése. De ugyanezt célozza az Alaptörvény közérthető nyelvezete, vagy az értékrendet kifejező szerkezet, mely a nemzeti hitvallás után első helyen az Alapvetéseket és az alapvető jogok katalógusát tartalmazza, és csak legvégül rendez államszervezeti kérdéseket.

Nem vonható kétségbe a fentiek mellett az Alaptörvény új megközelítésmódja sem.

A szövegen végigvonul a felelősség gondolata:

- az, hogy gazdaság az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik,

- hogy mindenki felelős önmagáért,

- hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár,

- vagy akár az is, hogy a szülői gondoskodás mellett azt is rögzíti, a nagykorú gyermekek kötelesek

rászoruló szüleikről gondoskodni,

- és nem utolsó sorban államunk felelőssége az őshonos, elszakított nemzetrészek jelene és jövője. A másik ilyen, az egész szöveget átható gondolat a fenntarthatóság kívánalma. Értendő ezalatt

- a nemzet fenntarthatósága a családok támogatásával,

- a gazdasági fenntarthatóság a kiegyensúlyozott és átlátható költségvetési gazdálkodással, illetve

a nemzeti vagyon védelmével,

- és nem utolsó sorban a környezeti fenntarthatóság: a természeti erőforrások, a biológiai

sokféleség és a vízkészlet megőrzése, a genetikailag módosított élőlényektől mentes

mezőgazdaság alkotmányos védelme.

 

Kedves Képviselőtársaim!

Azt gondolom, hogy az elmúlt öt év alatt világossá vált, hogy az Alaptörvény a viták ellenére alkalmas arra, hogy Magyarország alapdokumentuma legyen, az említettek pedig igazolják, hogy erre méltó is: erényeire öt év elteltével is elismeréssel gondolunk.

A nemzetközi szocializmus diktatúrája az ezeréves történeti alkotmányunk kiiktatásával és az úgynevezett szocialista világrendszerbe való betagolás szándékával alkotott 1949. évi XX. törvénnyel, annak ötven esztendeig eredeti szövegével, majd a rendszerváltoztatás előkészítése során alapvető módosításokkal újabb több, mint két évtizedig, közvetlen vagy áttételes módon hozzájárult a kommunizmus és a posztkommunizmus fönntartásához.

A 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvénnyel közjogi értelemben lezártuk Magyarország kommunista és posztkommunista időszakát.

Bízom benne, hogy Magyarország első demokratikus felhatalmazással elfogadott, és az ezeréves történeti alkotmányhoz illeszkedő Alaptörvénye ennél jóval hosszabb időn keresztül alapgondolatával is szolgálhatja a magyarokat. „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép